A rosszindulatú betegségek gyógyulási esélye is jobb aktív betegeknél

Az egészséges életmód (a kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás) nem csupán egy-egy betegség terápiájának részeként, hanem a megelőzés szempontjából is kiemelkedő szerepet kap. A témával foglalkozó tudósok felfigyeltek rá, hogy a rosszindulatú megbetegedések gyógyulási esélye, valamint kimenetele pozitívabb fizikailag aktív betegeknél, mint kevesebbet mozgók esetében.

Dél-Afrikában, mintegy 30 ezer fő részvételével végeztek egy tanulmányt, melyben azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a betegek diagnózis előtti erőnléte a daganat terjedését és az ezzel összefüggő halálozást. A résztvevők valamennyien csatlakoztak a Vitality (magyarul Életerő) egészségfejlesztési programhoz. A név egy olyan, több mint 30 éves múlttal rendelkező vállalatot takar, amely az emberek egészségének javítását tűzte ki célul – mindezt tudományosan megalapozottan, az intelligens technológia és a viselkedéstudomány ötvözésével (munkáltatókkal és biztosítókkal karöltve).

A kutatók azokra fókuszáltak, akiknél első stádiumú rákbetegséget diagnosztizáltak és közben legalább egy éve a Vitality program tagjai voltak. Mindemellett, rögzítették az alanyok korát, a nemét és társadalmi‑gazdasági helyzetét a diagnózis idejében. A társbetegségek hatásaival is számoltak, illetve külön elemzéseket végeztek a fizikai aktivitás hatásáról prosztata-, emlő- és bőrrák esetében is.

A résztvevők mozgástevékenységeit okos eszközök segítségével rögzítették és a kapott adatok alapján az alanyokat három csoportba sorolták:

• nincs mozgás: fizikai aktivitást nem végeztek
• alacsony fittségi szint: 60 percnél kevesebb, legalább közepes intenzitású mozgás hetente
• közepes-magas fittségi szint: 60 percnél több, legalább közepes intenzitású mozgás hetente.

A vizsgált személyek 62%-a került az inaktív csoportba és mindössze negyedük a legfittebbe.

Mit állapítottak meg?

A megfigyelt időszakban a betegek 19%-a elhunyt, 65,5%-uknál a daganat nem terjeszkedett tovább. A legaktívabb csoportban a progresszió (a daganat előrehaladása) 27%-kal, a bármely okból bekövetkező halálozás 47%-kal volt alacsonyabb, mint a semmilyen fizikai aktivitást végző csoportban. Az alacsony fittségű csoportban a daganat progressziója 16%-kal volt alacsonyabb és 33%-kal kevesebben hunytak el az egyáltalán nem mozgókhoz képest.

A daganatok típusonkénti elemzése során hasonló megfigyeléseket tettek a kutatók. Viszont érdekesség, hogy a prosztatarák progressziója és a bőrrák esetében a halálozási arány az alacsony fizikai aktivitású csoportban volt a legkedvezőbb, vagyis azok körében, akik 60 percnél kevesebb, legalább közepes intenzitású mozgást végeztek hetente. Ugyanakkor, a progressziót tekintve a bőrdaganatoknál nem találtak szignifikáns különbséget a kevesebbet és a többet mozgók között.

A fizikai aktivitás előnye a progresszió és halálozás valószínűségében is megmutatkozott. Azoknak, akik a diagnózis előtti évben hetente több mint 60 percet mozogtak legalább közepes intenzitással, 80% esélyük volt arra, hogy ne hunyjanak el, illetve a daganat ne terjedjen tovább. Ehhez képest, akik egyáltalán nem mozogtak, azoknál 74% volt az esélye, hogy ezek az események nem következnek be. Az összhalálozást (bármely okot) figyelembe véve, az inaktív embereknél 91%, míg a legalább heti rendszerességgel közepesen-intenzíven mozgók körében 95% volt a túlélés esélye.

Valójában a kutatás konkrét ok-okozati összefüggést nem tudott megállapítani a mozgás és a daganatok között, bár a testmozgás előnyét vitathatatlanul igazolta. Mindemellett, számos torzító tényezőt kell megemlíteni. Rögtön kezdve azzal, hogy a tanulmány csak a diagnózis előtti mozgástevékenységek adatait gyűjtötte – ami azután történt, arról nem került információ a rendszerbe. Előfordulhatott a rögzített és a valóságos fizikai aktivitás különbözősége is, például azoknál a fizikai munkát végző betegeknél, akik nem viseltek aktivitásmérő órát. Figyelmen kívül hagytak olyan befolyásoló faktorokat, mint például a dohányzás, testtömegindex (BMI) vagy etnikai adatok. Továbbá, néhány résztvevő időközben kilépett a kutatásból.

A daganatos betegségek előfordulása világszerte növekszik. Kialakulásuk több tényezőre vezethető vissza, van köztük olyan, amire nincs ráhatásunk és van olyan, amit tudunk befolyásolni. Ezért kulcsfontosságú a megelőzés, vagyis az életmódunk. Táplálkozzunk változatosan, egészségesen, ne dohányozzunk és találjuk meg azt a mozgásformát, ami megfelelő számunkra és rendszeresen tudjuk folytatni!

Tovább A rák megelőzése - Mi és miért segíthet?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom: Exercise may help stop cancer progression, lower death risk (Medical News Today)