Pajzsmirigyrák: tünetek és kezelés - Áttekintés

A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai ritkán fordulnak elő, a felfedezett göbök többsége nem tumor, az összes rosszindulatú daganat kevesebb mint 1 százaléka pajzsmirigyrák. A pajzsmirigydaganatok nagy többsége jól kezelhető betegség, gyógyulási aránya magas.

Göbök a pajzsmirigyben

A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, akár a beteg fedez fel magán kis csomók formájában, akár egy rutin pajzsmirigyultrahang mutatja ki. A betegekben ez riadalmat kelthet, ám nem kell azonnal pajzsmirigydaganatra gondolni göbök megjelenése esetén.

Pajzsmirigygöbök több ok miatt kialakulhatnak, ezek túlnyomó többsége ártalmatlan, jelezhet például gyulladást vagy jóindulatú elváltozást. A göbök egy része (ún. meleg pajzsmirigygöb) változást okozhat a pajzsmirigy működésében és hormontúltermelést okozhat, emiatt szükséges a kezelése. Kisebb részük az (hideg pajzsmirigygöbök), ami rosszindulatú átalakulásra hajlamos göb, és még kevesebb, amely szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak (pajzsmirigyrák) bizonyul. Ennek eldöntéséhez azonban mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség.

A pajzsmirigy anatómiai helyzete

A pajzsmirigyrák tünetei

A pajzsmirigyrákok többségének nincsenek általános, tumorokra jellemző tünetei. Lassan növekednek, sokszor évekig felismerhetetlenek és ritkán okoznak a pajzsmirigy működésében változást vagy egyéb panaszt. Az is előfordul, hogy csak egyéb okból készült vizsgálat (ultrahang, CT) mellékleleteként ismerik fel az elváltozást.

Rosszindulatú daganat gyanúját keltheti, ha

• a pajzsmirigygöb hirtelen jelenik meg,
• gyorsan és folyamatosan növekszik (heteken keresztül nem múlik el),
• kemény tapintatú egymagában álló göb (akár jár fájdalommal, akár nem),
• 3 cm-nél nagyobb a mérete,
• rekedtséget okoz - ha a növekvő pajzsmirigydaganat az idegpályákat károsítja, különböző jelenségeket okoz, így például a hangredő bénulása miatt a hang rekedtté válik,
• nyelési nehézséggel járhat - a növekvő daganat nyomja a nyelő-, illetve a légcsövet, ezért az evés vagy a lélegzés nehézségekkel járhat, és
• a környező nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása kíséri.

A fentieken kívül rosszindulatú folyamat eskialakulhat az úgynevezett Horner-szindróma, ami a pupilla szűkülésével, a szemgolyó szemüregbe való besüllyedésével, valamint az érintett oldalon a szemhéj lecsüngésével jár.

A göbök megjelenése jelezhet pajzsmirigy-túlműködést is, amely rendszerint erős szívdobogással, ritmuszavarral, rosszullétekkel, gyengeséggel járnak, esetleg fogyást okozhatnak. Ezen panaszok többsége pajzsmirigydaganat esetén nem jellemző tünet.

A pajzsmirigyrák gyakoribb nőknél, 40 év feletti életkorban, genetikai hajlam és radioaktív sugárzásnak való kitettség esetén. A jódhiány önmagában nem növeli a rosszindulatú folyamatok kockázatát, ám alacsony jódellátottság esetén gyakoribbak a göbös pajzsmirigybetegségek, az esetek egy része pedig rákos elváltozássá alakulhat át.

Bővebben Pajzsmirigyrák rizikófaktorok

Kivizsgálás és diagnózisalkotás

Amikor ilyen gyanújeleket talál az orvos, különböző vizsgálómódszerekkel lehet tisztázni a diagnózist, orvosa az alábbi vizsgálatokat kérheti:

• Pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat - Általában a leggyakoribb, elsőként választott vizsgálati módszer gyanú esetén. Pontos diagnózisra nem alkalmas, inkább szűrő jellegű vizsgálat.
• Laboratóriumi vizsgálatok: pajzsmirigyhormonok szintjének vizsgálat.
• Pajzsmirigy izotópos vizsgálat (szcintigráfia) szükség esetén. A meleg göbök fokozott mértékben veszik fel az izotópot, a hideg göbök nem veszik fel, ezért eltérő módon átrázolódnak a felvételen.
• Pajzsmirigy-biopszia: vékony tűvel végzett mintavétel a pajzsmirigy göbből és ennek szövettani vizsgálata. A szövettani vizsgálattal diagnosztizálható egyértelműen a pajzsmirigyrák és annak pontos szövettani típusa.
• Kiegészítő képalkotó vizsgálatok: CT vagy MRI vizsgálat, gyakran már a műtét előkészítése miatt van szükség az elváltozás kiterjedésének pontos meghatározására.

A pajzsmirigyrák szövettani típusai

Ha rosszindulatú folyamatot tártak fel a vizsgálatok, akkor négy fajta szövettani diagnózissal szembesülhet a beteg.

Az összes pajzsmirigyrák

• 70 százaléka papilláris,
• 20 százaléka follicularis,
• 5-10 százaléka medulláris,
• szintén 5-10 százaléka anaplasztikus ráknak nevezett forma.

Az utolsó forma gyakorlatilag csak idős emberekben fordul elő, a 7-8. évtized betegsége. Ennek a formának van a legrövidebb várható túlélése ideje. Az első két forma, bár rosszindulatú folyamat, mégis terjedés és kezelhetőség szempontjából jóindulatúnak mondható, kezelés mellett az 5 éves túlélés 80-90 százalékos és még a 20 éves túlélés is 40-60 százalékos. A medulláris forma 5 éves túlélési valószínűsége kezelés mellett 50-70 százalékos.

Bővebben A pajzsmirigyrák diagnosztikájáról itt olvashat

A pajzsmirigyrák kezelése

A betegség gyógyítása elsősorban sebészi, amely a daganatos pajzsmirigyszövet és a környező nyirokcsomók eltávolításából áll. Rendszerint centrumokban végzik, mert a pajzsmirigy sebészete gyakorlott szakembert kíván, a környező finom szövetek, idegek megkímélése miatt.

Radioaktív jódot felhasználó kezelést (radiojód terápia) is alkalmaznak, szintén arra kijelölt intézetekben. A radioaktív jódot folyadék vagy kapszula formájában adják a betegeknek, ami a pajzsmirigyben felgyűlje roncsolja a daganatos szöveteket.

Folytatás A pajzsmirigyrák kezelési lehetőségei

Beteggondozás, prognózis

A pajzsmirigyrákból gyógyultbetegeknek folyamatos gondozásra, orvosi ellenőrzésre van szükségük, a műtétet követően. Egyrészt a pajzsmirigyszövetek eltávolítása miatt szükségessé válik a szerv által termelt hormonok pótlása. Ennek beállítása hosszabb, közben rendszeres hormonszintmérést igénylő folyamat. Másrészt a pajzsmirigydaganat kiújulásra hajlamos, ezért rendszeres kontroll vizsgálat szükséges a későbbiekben is.

A pajzsmirigyrákot túlélt betegeknél szóba kerülhet gyermekvállalás kérdése is. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az izotópkezelés után minimum 1 évet szükséges várni, de azután a terhesség vállalható.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerző: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus
Aktualizálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu