Tüdőrák: a leggyakoribb daganatos megbetegedés
Hazánkban az elmúlt két-három évtizedben robbanásszerűen nőtt meg a tüdőrákos megbetegedések száma. 1945-höz képest mintegy tízszeres a növekedés, s ez jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett beteget jelent.
| A téma cikkei - Tüdőrák |
| 8/1 Tüdőrák - A leggyakoribb daganatos megbetegedés 8/2 Mi hajlamosít a tüdőrák kialakulására? 8/3 A tüdőrák tünetei 8/4 A tüdőrák diagnózisa 8/5 A tüdőrák típusai 8/6 A tüdőrák kezelési lehetőségei 8/7 Életmódtanácsok tüdőrákkal küzdőknek 8/8 Hogyan előzzük meg a tüdőrák kialakulását? |
Az Egészségügyi Világszervezet halálozási statisztikáiban 2012 óta a tüdődaganat vezeti a listát. A 2012-es statisztikára támaszkodva világszerte 14 millió embernél diagnosztizálnak rákos megbetegedést, amelyből évente 8,2 millió ember hal bele a betegségbe. A 8,2 millió elhalálozásból 1,6 millió tüdőrák miatt következik be. Magyarországon évente mintegy 10.000 új tüdőrákos megbetegedést regisztrálnak, amelyből minden évben körülbelül 8.000 tüdőrákos beteg hal meg.
A férfiak között a betegség előfordulása az utóbbi években stagnál, illetve enyhén csökken, a nőknél azonban töretlen a növekedés üteme.
A tüdőrák nem egységes fogalom, többféle daganattípus tartozik ebbe a csoportba, a különbség a szerkezeti felépítésükben van. A daganat elhelyezkedhet a nagyobb légutak területén, illetve a kisebb légutak közelében, azaz a tüdő széli részeihez közel.
A tüdőrák
 |
| Tüdőrák röntgenfelvételen Forrás |
A tüdőrákok alapvetően két nagy csoportra – az úgynevezett kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákok csoportjára - oszthatóak, amelyek különböznek egymástól:
- a betegség klinikai lefolyásában,
- a kialakulásukat, kezelési lehetőségeiket és prognózisukat tekintve
- valamint a daganatok szövettani és molekuláris biológiai sajátosságaik alapján.
A kissejtes tüdőrák képezi az összes tüdőrák 15-20 százalékát. Az úgynevezett nem kissejtes csoportba tartozó daganatok 25-30 százaléka laphámrák, 35-40 százaléka a mirigysejtekből kiinduló úgynevezett adenocarcinoma, 1-5 százaléka pedig nagysejtes, rosszul differenciált rák.
Nagyjából 10-13 százalékban találkozunk úgynevezett kevert sejtes carcinomával (a carcinoma elnevezés hámeredetet takar), amely onnan kapta nevét, hogy mikroszkóppal megtekintve szerkezete nem egységes, hanem többféle szöveti típus keveredését láthatjuk.
Szintén 10-15 százalék a szövettanilag nem besorolható esetek száma. Ritkán kiindulhat a tüdőben található festéktartalmú sejtekből (melanoma malignum), amelynek leggyakoribb kiindulási helye egyébként a bőr; egyes esetekben pedig találkozhatunk a tüdő nyirokszövetéből kiinduló rosszindulatú daganattal (lymphoma).
| Daganatos betegség gyanúja: a gyors diagnózis életet menthet! |
| Az aspirációs citológia szakrendelés olyan betegeknek képes gyors diagnosztikus segítséget adni, akiknél tapintással vagy megelőző képalkotó diagnosztikai vizsgálattal (például ultrahang) olyan csomót vagy göböt találtak, amely rosszindulatú elváltozásra is utalhat. Ilyenek lehetnek a pajzsmirigyben, az emlőben, a nyálmirigyben, a nyirokcsomókban, a bőr alatti szövetekben található elváltozások. (Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém) |
Ez is érdekelheti A tüdőrák röntgenképe
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu
