• Mit tehet a cukorbeteg vércukorszintje karbantartásáért?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Laczkó Andrea, diabetológus szakorvos

        A cukorbetegség kezelése számos szempontból jelentősen eltér más betegségek kezelésétől. A leglényegesebb eltérés, hogy a cukorbeteg eredményes kezeléséhez nem elegendő pusztán az orvos által tanácsolt kezelési mód elfogadása és követése.

        A cukorbetegség esetében a vércukorszint célértékek elérése és folyamatos megtartása csak az érintett cukorbeteg tevékeny közreműködésével valósulhat meg. A közreműködés azt jelenti, hogy a beteg folyamatosan ellenőrzi vércukorértékeit, képes a szükség szerinti változtatásokra, tisztában van ennek fontosságával.

        Hirdetés
        Egyéni felelősség
        Az orvos és a munkatársai csak időnként ellenőrízhetik és további tanácsokkal láthatják el a betegeket. A mindennapokban a döntéseket a betegnek kell meghoznia, illetve vállalnia kell a döntések következményeit. Azaz a páciensnek magának kell megtapasztalnia az esetleges életviteli és étrendi kihágások közvetlen anyagcserét rontó hatását, és képesnek kell lennie ezek módosítására, kiegyensúlyozására.

        A cukorbetegség felismerésekor ideális esetben az érintett személy részletes felvilágosítást kap a betegségről, a szükséges étrendi és életmódbeli változtatásokról, valamint az adott kezelési mód tulajdonságairól. Ez azt jelenti, hogy részletesen megismertetik az ételek szénhidrát tartalmával, megbeszélik vele, hogy az ő adottságaihoz mennyi napi szénhidrát fogyasztása ajánlott, milyen elosztásban, illetve ismertetik a kezelésére használt inzulinok, tabletták tulajdonságait és a lehetséges módosítási lehetőségeket.

        Ez sok új információ elsajátítását jelenti, amelyet meg kell tanulnia, majd folyamatosan ismételnie szükséges a betegnek. Ezen ismeretek birtokában az érintett személy tudja csak megvalósítani, hogy addigi életviteli és étrendi szokásai tartósan és eredményesen megváltozzanak.

        A vércukorszint önellenőrzése

        Az inzulinnal kezelt betegek esetében a jó anyagcserehelyzet elérésének nélkülözhetetlen eszköze a vércukorszint-önellenőrzés. Segít a hypoglikémiás epizód felismerésében, a hyperglikémiás anyagcsere-kisiklás időben történő azonosításában, a terápia aktuális élethelyzethez való igazításában.

        Az inzulinnal nem kezelt 2-es típusú cukorbetegek esetében nem feltétlenül szükséges a rendszeres vércukor-ellenőrzés, azonban megfigyelték, hogy az önellenőrzés révén jobban figyelnek az orvosi tanácsok betartására, az életmód-terápia fontosságára, a gyógyszeres kezelés pontos kivitelezésére, azaz motiváltabbak az eredményes kezelésre.

        Milyen gyakran szükséges a vércukorszint mérése?

        1-es típusú cukorbetegeknél intenzív inzulinterápia esetén ajánlott vércukorszint-ellenőrzés:

        • Naponta 4-7 alkalommal történjen legalább vércukorellenőrzés. Lehetőleg minden inzulinadás előtt, valamint legalább egyszer étkezés után is, lefekvéskor és éjszakai hypoglycaemia gyanúja esetén éjjel 2-3 óra között is.
        • Az étkezések utáni mérés az étkezést követően 60-90 perccel (szoros anyagcserekontroll esetén) vagy étkezést követően 120 perccel (kevésbé szoros anyagcserekontroll) történjék.
        • A vércukorszint értékek kívánatos tartományai:
          - éhomra/étkezések előtt 4.0-7.0 mmol/l,
          - étkezést követően 60-90 perccel 6.5-9.0 mmol/l,
          - étkezést követően 120 perccel 6.0-8.0 mmol/,
          - lefekvéskor 6.0-8.0 mmol/l,
          - bármely egyéb időpontban >4.0 mmol/l.

        2-es típusú cukorbetegség esetén:

        • Fontos tudni!
          Gyermekvállalás előtt, terhesség esetén, gyermekkorban, inzulinpumpa kezelésben, illetve gyulladásos betegségek esetében gyakoribb, akár napi 8-14 vércukormérés elvégzése is szükséges lehet!
          Kizárólag "életmódkezelést" folytató cukorbetegek esetében legalább kéthetente egyszer 3-4 pontos vércukorprofil (éhomi+főétkezések utáni mérés) ajánlott.
        • Tablettával kezelt cukorbetegek számára legalább heti egyszer 3-4 pontos vércukorprofil (éhomi és főétkezések utáni) végzése ajánlott.
        • Tablettás kezelés mellett napi egyszeri inzulint kapó betegek számára legalább napi egy mérés ajánlott, mégpedig lépcsőzetesen, azaz az egymást követő napokon egymás utáni más-más időpontban. Az egyik nap reggeli előtt, másik nap reggeli után, harmadik nap ebéd előtt és így tovább. Ezen kívül hetente egyszer 3-4 pontos vércukorprofil (éhomi és főétkezések után) végzése ajánlott.
        • Napi kétszeri inzulint kapó betegek számára legalább napi két vércukorszint mérés (étkezésekre felfűzve lépcsőzetesen) szükséges, ami mindennap különböző étkezésekben vércukorpár mérését jelenti. Hetente egyszer 4 pontos vércukorprofil végzése is ajánlatos (éhomra és főétkezések után).
        • Napi háromszor inzulint kapó betegek esetében legalább napi 3 mérés, plusz hetente egyszer 4 pontos vércukorprofil ajánlott.
        • Intenzív inzulinkezelést folytató 2-es típusú cukorbetegek ajánlatos vércukorellenőrzési gyakorisága megegyezik az 1-es típusú cukorbetegeknél leírtakkal.
        • Az étkezés utáni mérés az étkezés után 90-120 perccel történjen.
        • A mérési céltartomány:
          - éhomra/étkezések előtt 4.0-7.0 mmol/l,
          - étkezést követően 90 perccel <7.5 mmol/l,
          - lefekvéskor az inzulint kapó cukorbetegek esetében 6.0-8.0 mmol/l.

        Hol szerezhető be vércukormérő készülék?

        Az egészségbiztosítási pénztár szabályozása alapján napi négyszeri inzulinkezelés esetén havonta 3 doboz, napi háromszori inzulinkezelés mellett havonta 2 doboz, napi kétszeri inzulinkezelés esetén 3 hónapra 2 doboz tesztcsík írható fel.

        A csak "életmódkezelést" folytató és tablettát szedő 2-es típusú cukorbetegek esetében vércukormérő tesztcsík felírására nincs lehetőség, azt csak teljes áron tudják a betegek beszerezni.

        A vércukor önellenőrzés nagyon fontos tényező a cukorbetegség karbantartásában, azonban csak akkor érhető el siker, azaz tartósan rendezett anyagcsere, ha a beteg képes az aktuális eredmények értékelésére, a szükséges változtatások (étrend, életmód, inzulindózis változtatás stb.) megtételére.

        (WEBBeteg - Dr. Laczkó Andrea belgyógyász, diabetológus)

        Módosítva: 2012.04.10 10:51, Megjelenés: 2012.04.10 10:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Triggerpont masszázs

        Triggerpont masszázs

        Cs. K., fordító

        Miért hasznos férfiaknál? Hol alkalmazható a triggerpont terápia?

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        Mikor mondható ki valakiről, hogy cukorbeteg?

        A cukorbetegség nem egységes kórkép. Több okból alakulhat ki, ennek megfelelően lefolyása és kezelése is eltérő lehet.

        Milyen változásokat okoz az étrend a belekben és ez hogyan vezet inzulinrezisztenciához?

        Egy új kutatás azokat a mechanizmusokat vizsgálja, amelyek a belekben lévő környezet által hozzájárulnak az inzulinrezisztencia kialakulásához. A kutatók szerint az étrend kulcsfontosságú ebben.

        Cukorbetegeknél a szívinfarktust nem mindig jelzik tünetek

        A cukorbeteg férfiak körében az egészséges emberekhez képest 2-4-szer nagyobb a szívinfarktus kockázata. A cukorbeteg nőknél pedig hatszorosa, és ez a rizikó a menopauza után még tovább nő. Az állandóan magas vércukorszint ugyanis idővel károsítja az ereket. Azonban a cukorbetegek a szívinfarktusra utaló figyelmeztető jeleket gyakran nem észlelik.

        Ezek a cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei

        Minden betegre legalább egy ember jut, akinél még nem jelentkeztek a cukorbetegség tünetei, ezért nem is tud róla. Figyelemfelhívó tünet lehet a szomjúság, a nehezen gyógyuló seb, de a diabétesz az esetek többségében kezdetben tünetszegény, a panaszok alapján nehezen felismerhető.

        A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei

        A 2-es típusú cukorbetegséget nehéz felismerni a betegség korai stádiumában, ám a betegség az összes szervet érinti, és megfelelő kezelés nélkül súlyos szövődményekhez vezet.

        Vércukor-önellenőrzés - A gondozás segítője

        A vércukor-önellenőrzés célja a beteg vércukorszintjének rendszeres ellenőrzése, így az a cukor betegség kezelésének, követésének hasznos eszköze. Megfelelő edukáció nélkül a vércukor-önellenőrzés célja nem teljesül, hiszen az nem az adatok gyűjtése, hanem azok hatékony felhasználása a jobb anyagcserehelyzet elérése érdekében. A vércukormérés célját, kivitelezését a kezelőorvosnak, illetve a gondozást segítő diabetológiai szakápolónak minden esetben el kell magyaráznia a betegnek.

        Inzulinpumpa - pro és kontra

        Az egyre szélesebb körben terjedő legújabb technológiák (inzulinpumpa és szöveti glukózmonito-rozás) alkalmazása segíti a vércukor célértékének minél jobb megközelítését. A technológia azon-ban önmagában nem csodafegyver, ehhez megfelelő edukáltság (diabetológiai tudás) és hozzá-állás is szükséges.

        A diabéteszes neuropathia fájdalmas szövődmény

        A cukorbetegség leggyakoribb súlyos szövődménye a diabéteszes neuropathia. Nagyon sok cukorbetegnél alakul ki valamiféle idegrendszeri károsodás, mely állapot diabéteszes neuropathia néven ismert.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.