• A TTP okozta panaszok

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Antalffy Katalin Anita

        A TTP, azaz a trombotikus trombocytopenias purpura egy vért érintő betegség, amelyben a vérlemezkék elhasználódnak az erekben kialakuló kis vérrögök miatt. Az esetek többségében a betegség oka nem ismert.

        A vörösvértest
        Vérlemezke (trombocita): a véralvadásban szerepet játszó sejtek. A csontvelőben képződnek, a vérben keringve az érfal sérülése esetén összecsapzódva eltömeszelik az érsérülés helyét, ezzel elősegítik a vérzés megállítását.

        Labor normálértékek: trombocita

        Vörösvértestek: a vér oxigénszállításért felelős alkotórészei. A csontvelőben képződnek, onnan a vérbe jutva a tüdőben felveszik az oxigént, melyet a haemoglobinhoz (Hgb) kötve szállítanak a verőereken (artériák) át a szövetekbe.

        Labor normálértékek: vörösvértest

        Néhány esetben a TTP oka egy, a véralvadásban résztvevő enzim hiánya, amelynek következtében a vérlemezkék (trombociták) kicsapódnak a vérben. Ahogy ez megtörténik, egyre kevesebb vérlemezke lesz a vérben, emiatt vérzések alakulnak ki a bőr alatt. Ezek a lila színű, apró pöttyök a purpurák. A vérlemezkék mellett a vörösvértestek is sérülhetnek a betegségben szenvedőknél.

        Az esetek többségében a betegség oka nem ismert, néhány esetben azonban genetikai eltérés igazolható a háttérben. Ez lehet veleszületett, de tumoros megbetegedés, kemoterápia, HIV fertőzés, hormonterápia és egyéb gyógyszerek (ticlopidin, cyclosporin A) szedése következtében is kialakulhat.

        A trombotikus trompocytopenias purpura okozhat olyan panaszokat, mint a láz, gyengeség, fáradékonyság, sápadtság, fulladás érzés, a leggyakoribb tünet azonban a bőr alatti és nyálkahártya vérzése. A TTP miatt kialakulhat a vérvétellel igazolható alacsony trombocita szám, alacsony vörösvértestszám, romló vesefunkció, továbbá az idegrendszeri érintettség is.

        Hirdetés

        Kezelési lehetőségek

        A TTP kezelésének egyik módja a plazmaferezis. Az eljárás során eltávolítják a vérből a káros anyagokat és pótolják a hiányzókat. A levett vérből a vérplazmát egy sejtszeparáló gép segítségével szűrik.

        Az eljárás végén a szűrésen átesett vért - hozzáadva donortól származó vérplazmát -  transzfúzióban kapja meg a beteg. Ezt egészen addig kell ismételni amíg a vérkép nem rendeződik.

        Azokban az esetekben amikor a plazmaferezis nem vezet eredményre, szóba jön a lép eltávolítása, illetve az immunrendszert visszafogó gyógyszerek, mint a kortikoszteroidok szedése is.

        Dr. Antalffy Katalin AnitaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Antalffy Katalin Anita

        Módosítva: 2019.02.23 09:36, Megjelenés: 2018.02.10 17:25
      • Cikkajánló

        Nagyothallás

        Nagyothallás

        Dr. Zsuga Judit

        Mi okoz nagyothallást? Hogyan alakul ki? Mik a rizikófaktorok? Miért kell orvoshoz fordulni?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        MPV - mean platelet volume

        Az MPV-érték a vérlemezkék (trombociták) méretére, a vérben az átlagos térfogatukra jellemző érték. Az MPV-érték a csontvelőben történő trombocitatermelés mértékét tükrözi.

        A hideg agglutinin betegség

        A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó tényező hatására a vérben keringő vörösvértestek felszínén lévő I-antigén ellen antitestek alakulnak ki.

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        A kóros vérzékenység

        A véralvadás bonyolult, összetett folyamat, melynek elemei mind szükségesek ahhoz, hogy a szervezetben ne jöhessen létre vérzés, vagy ha keletkezett, akkor hamar elállhasson.

        Nem mindegy, milyen véralvadásgátlót szed!

        Számos véralvadásgátló készítmény létezik, nem csupán a régebbi és az újabb típusúakat különböztetjük meg, hanem a hatásmechanizmus szerint is osztályozzuk, azaz mit gátol (például a K-vitamin hatását vagy a vérlemezkék összecsapódását) a szervezetben. Azt is mérlegelni kell a gyógyszerfelíráskor, hogy okoz-e allergiás tünetet a készítmény vagy annak valamelyik összetevője.

        Véralvadásgátló gyógyszerek: a kis molekulasúlyú heparin

        A véralvadásgátló hatású heparin kémiailag sok cukormolekula összekapcsolódásából álló hosszú láncú molekula. A lánc nagy része azonban közömbös a hatás szempontjából, viszont nagy szerepe van a mellékhatások, allergiás reakciók és a bizonytalan biológiai hasznosulás kialakulásában.

        Hogyan előzze meg a mélyvénás trombózist?

        A mélyvénás trombózis veszélyes, sokszor halálos szövődményekkel járhat. Mozgással és odafigyeléssel a mélyvénás trombózisok egy része megelőzhető.

        A véralvadás szakértője

        A véralvadás egy igen bonyolult rendszer, amelynek kóros eltérései többek közt vérzékenységhez vagy trombózishoz vezethetnek. Igen kevés olyan szakértő dolgozik ma hazánkban, aki tökéletesen tisztában van a kényes mechanizmussal, annak betegségeivel és kezelésével.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.