A stroke megelőzésének lehetőségei

A stroke megelőzéséhez a legfontosabb az egészséges életvitel és a fennálló krónikus betegségek kezelése. A megfelelő rizikónyökkentési terv kialakításához elengedhetetlen a rendszeres szűrés és a kockázati tényezők azonosítása.

Kockázatbecslés és a főbb rizikótényezők azonosítása

Nyilvánvaló, hogy a stroke bizonyos rizikófaktorait nem lehet megváltoztatni, ilyen a családi hajlam (rokonok között előforduló stroke), az életkor, a nem. Léteznek olyan tényezők, melyek nem szüntethetőek meg, de megfelelő terápiával kontrollálhatók, ide tartoznak bizonyos krónikus, tartós kezelést igénylő betegségek, például a cukorbetegség, pitvarfibrilláció vagy a magas vérnyomás. A rizikótényezők többsége ugyanakkor elsődlegesen életmódfüggő (dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód), egészséges életvitellel megszüntethető a fokozott kockázat.

A különböző rizikótényezőket egymással összefüggésben kell értékelni, ugyanis a nem megváltoztatható hatások fennállása esetén méginkább megnő a módosítható rizikófaktorok szerepe a stroke-megelőzésben. Ha az öröklött hajlam, az életkor, az alapbetegségek magas kockázatot jeleznek, hangsúlyosabbak és szigorúbbak lehetnek az életmódtényezőkre vonatkozó ajánlások. Ez a kockázatbecslés.

Az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association, AHA) ajánlása szerint:

• Korai rizikófaktor-szűrés: 20 éves kor felett kétévente érdemes szűrni a vérnyomást, a testtömeg indexet vagy haskörfogatot, illetve a pulzust, továbbá minden öt évben ellenőrizni a koleszterin- és a vércukorszintet. Amennyiben bármelyik értékben eltérés tapasztalható, rendszeres ellenőrzés szükséges.

• Kockázatbecslés: Javasolt a kórelőzmény és a szűrési eredmények alapján az elkövetkezendő 10 évben kialakuló szívbetegség várható kockázatának meghatározása. 40 éves kor felett 5 évenként érdemes a kockázatbecslést elvégezni, hogy ha valakinek kettőnél több rizikófaktora van.

A megelőzésben alapvető annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy korábban még nem előforduló stroke megelőzése a cél (primer prevenció), vagy az ismételt stoke megelőzése (szekunder prevenció). Utóbbira eltérő szakmai protokollok vonatkoznak, ezért ezzel külön cikkben foglalkozunk. Jelen írás a stroke primer prevenciójának lehetőségeit ismerteti.

1. Életmódtényezők

Egészséges táplálkozás

Egészséges táplálkozással csökkenthető a stroke több kockázati tényezője, mint az elhízás (különösen a hasi típusú), a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a kóros koleszterinszint. Túlsúlyosaknál és elhízottaknél már 5 kg leadása is jelentősen csökkentheti vérnyomást, javíthatja a koleszterinszintet, csökkenti a diabétesz rizikóját, ezáltal hozzájárul a stroke megelőzéséhez. Az étrend kulcsa a telített zsírok (többnyire az állati eredetű) és sófogyasztás mérséklése. Fogyasszon minél több növényi eredtű élelmiszert, és telítetlen zsírsavakat, melyeken a mediterrán diétaként ismert étrend is alkapul.

Bár az antioxidánsok megfelelő bevitele szükséges, ezért fontos, hogy az étrend elegendő ilyen hatású táplálékot (a legtöbb zöldség, gyümölcs, diófélék) tartalmazzon, arra nincs bizonyíték, hogy egyes antioxidánsok kedvezőbbek lennének másoknál, vagy hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű bevitel bármilyen további rizikócsökkenést eredményezne. Törekedni kell a friss ételekkel történő bevitelre, az egészséges táplálkozást nem váltják ki az étrend-kiegészítők.

Dohányzás abbahagyása

A dohányzásról történő leszokás csökkenti az egyik legnagyobb mértékben a stroke kialakulásának előfordulását. A dohányzás elhagyását követően egy régi dohányos kockázata is csökkenni kezd, az évek során pedig eléri a nemdohányzók kockázatát. A kábítószerhasználat ugyancsak rizikófaktor.

Aktív életmód

Az aerob mozgásformák (amelyek emelik a szívfrekvenciát és a légzésszámot, pl. kocogás, úszás, kerékpározás, de számos fizikai munka is) csökkentik a stroke rizikóját, legalább 150 perc mérsékelt intenzitású mozgás javasolt. A fizikai aktivitás javítja a vérkeringést, és segít több olyan betegség megelőzésében, amelyek növelik a stroke kockázatát. Alakítson ki egy napi 30 percből álló rendszeres mozgástervet, pl. gyalogoljon, kocogjon, ússzon vagy biciklizzen a hét legalább 5 napján. A rendszeres mozgás csökkenti a vérnyomást, javítja a vérzsírprofilt (növeli a védő HDL, csökkenti az ártalmas LDL koleszterin szintjét), javítja az erek és a szív egészségi állapotát. Hozzájárul továbbá a testsúly csökkentéséhez, a cukorbetegség megelőzéséhez és a stressz csökkentéséhez is.

Stresszkezelés

A stressz közvetlen kiváltó oka (triggere, provokáló tényezője) is lehet az agyi eseményeknek, de a krónikus stressz is fokozza a kockázatot. A jelentős akut stresszhatás hirtelen vérnyomáskiugráshoz vezethet, ami az agyvérzés egyik közvetlen kiváltó tényezője. A hosszútávon fennálló stressz hipertóniát okozhat, hatására a szervezetben nőhet a gyulladásszint, a véralvadási hajlam, ami növeli az elzáródásos stroke kockázatát. Stresszes emberek ráadásul gyakrabban élnek káros szokásokkal, alvásuk romlik, hajlamosabbak az egészségtelen táplálkozásra.

A rendszeres testmozgás és relaxációs technikák alkalmazása (jóga, meditáció, de akár az olvasás és más hobbik) mind hozzájárulnak a stressz mérsékléséhez. Vegye számba személyisége erős és gyenge oldalait és igyekezzen olyan életet élni, ami a legjobban megfelel adottságainak!

Kerülje az alkoholfogyasztást!

A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás növeli az ischemiás (elzáródásos) és a hemorragiás (vérzéses) stroke kockázatát is. A rendszeres alkoholfogyasztáson túl vizsgálatok szerint az egyszeri nagyobb mennyiségű alkoholbevitelt követően is gyakoribb a stroke előfordulása. Alkalmankénti csekély mértékű (<12 g/nap) alkoholfogyasztásnál kedvező hatást mutatott ki több vizsgálat, elsősorban az elzáródásos stroke megelőzésében. Összetétele miatt a vörösbor fogyasztása kisebb veszélyforrás, mint a többi alkoholos italé.

Tea- és kávéfogyasztás

A mérsékelt kávéfogyasztás (napi 2-3 csésze) kedvezően hat a stroke megelőzése szempontjából. Az összefüggést U-alakú görbe segítségével jellemzik, azaz a nem kávézó és a különösen sokat kávézók esetében is magas a stroke-rizikó, ugyanakkor napi néhány csésze rendszeres fogyasztása segít a megelőzésben. Kedvező hatást mutattak ki kutatások a teafogyasztás (zöld és fekete egyaránt) kapcsán is, ráadásul ezekből akár a nagyobb mennyiség elfogyasztása is kedvező. Valószínűleg ezen italok antioxidáns hatású polifenol-tartalmának köszönhető az előnyös összefüggés.

2. Krónikus betegségek kezelése

A magas vérnyomás kezelése

Az egyik legfontosabb dolog, amit a stroke kockázatának csökkentése érdekében megtehet, a vérnyomás 140/90 határértékek, cukorbetegeknél 130/80 alatt tartása, a legkedvezőbb ugyanakkor az optimális 120/80-as vérnyomás elérése. A rendszeres mozgás, a stresszkezelés, az egészséges testtömeg megtartása, a sóbevitel és az alkoholfogyasztás mérséklése mind hozzájárulhat a hipertónia megelőzéséhez, illetve kezeléséhez. Az életviteli változásokon túl orvosa gyógyszeres kezelést javasolhat a hipertónia kezelésére. Amennyiben vérnyomáscsökkentők szedése szükséges, az jelentős mértékben hozzájárul a stroke megelőzéséhez.

A magas koleszterinszint kezelése

A koleszterinszint kontrolljához rendszeres ellenőrzés szükséges. Csökkentésében elsődleges az életmód, ám ha nem tudja pusztán az étrendi megszorítások segítségével csökkenteni koleszterinszintjét, orvosa koleszterinszint csökkentő gyógyszereket írhat fel. A magas LDL-szint csökkentése az elzáródásos (ischaemiás) stroke megelőzésében játszik szerepet, az LDL-értékek minden 10 százalékos csökkentése mintegy 15 százalékkal csökkenti az agyi érelzáródás kockázatát.

Szívritmuszavarok kezelése

Az elzáródásos stroke egyik legjelentősebb rizikófaktora a pitvarfibrilláció, felismerése esetén véralvadásgátló kezelés szükséges. A pitvarfibrilláció kezelésében önmagában életmódváltástól kisebb eredmény várható, mint a többi ismertetett betegségnél, ezért még hangsúlyosabb a gyógyszeres terápia a megelőzésben.

Véralvadásgátló gyógyszerek szedését általánosan napjainkban már nem javasolják, mivel a várható előnyök nem érik el a tartós szedésből fakadó mellékhatások kockázatát. Orvosi javallatra azonban fontos részét képezik a megelőzésnek pitvarfibrilláció esetén, továbbá stroke-on átesett betegeknél is (pl. kis dózisú acetilszalicilsav).

A vércukorszint kontrollja

A magas vércukorszint érkárosító hatású, ezért a cukorbetegség megfelelő kezelése fontos az agyi érkatasztrófák megelőzéséhez. Fontos a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, kialakult cukorbetegség pedig diétával, mozgással, a megfelelő testsúly megtartásával és gyógyszerek segítségével kezelhető, csökkentve a szövődmények kialakulásának kockázatát.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus szakorvos