Milyen életmódtényezők növelik a stroke kockázatát?

Egészséges életmóddal a stroke kockázata csökkenthető. Mindemellett vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyeket kerülni, illetve mihamarabb kezeltetni kell. Melyek ezek?

Ha nem dohányzik és egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog, és fölösleges kilói sincsenek, akkor nem csupán a stroke kockázatát csökkenti, hanem az érelmeszesedését és a szívinfarktusét is. Csak néhány olyan rizikófaktor van, amit nem lehet befolyásolni, ilyen például az életkor, cikkünkben ez utóbbiakkal nem foglalkozunk.

Befolyásolható, kiiktatható, kezelhető kockázati tényezők

Nikotinfogyasztás: a dohányzás dupla kockázatot jelent.

Egészségtelen táplálkozás: a helytelen táplálkozási szokások és az egészségtelen ételek fogyasztása növeli a kockázatot, ezzel szemben az egészséges táplálkozással nőknél 25, férfiaknál 35 százalékkal csökkenthető a rizikó. A sófogyasztás csökkentésével, a kalciumfogyasztás növelésével csökkenthető a kockázat. Nem tisztázott, hogy ezek az ásványi anyagok közvetlen hatással vannak-e a stroke-ra. Feltehetően a vérnyomásra hatnak, és így közvetve befolyásolják a stroke kockázatát.

Mozgáshiány: a rendszeres mozgás jó hatással van az erekre, hatékony megelőzése és ellenszere a túlsúlynak és a magas vérnyomásnak. Másrészt a sport a véralvadást is befolyásolja. A véralvadásra való hajlam csökken, a véralvadék és vérrög képződésének kisebb az esélye. Ajánlott egy héten legalább háromszor harminc perc mozgás.

Túlsúly: minél nagyobb a testtömeg-index (BMI), annál magasabb a stroke kockázata. A hasi zsír a legveszélyesebb rizikófaktor.

Alkoholfogyasztás: Ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor a csekély mennyiségben (legfeljebb fél dl naponta!) fogyasztott jó minőségű vörösbor védő hatást fejt ki, ugyanis csökkenti a véralvadás, ezáltal a vérrögképződés kockázatát. Nagy mennyiségben azonban az alkohol méreg! Emeli a vérnyomást, szívritmuszavarok kialakulásához vezet, és fokozza a vérrögképződési hajlamot, vagyis növeli a stroke rizikóját.

Alvásproblémák: a többműszakos munka mind a stroke, mind a szívinfarktus rizikóját növeli. Az alvási apnoe kétszeresére emeli a stroke kockázatát. Erről később még részletesen lesz szó. A rossz alvásminőség ugyancsak kockázati tényezőnek számít.

Ez is érdekelheti Az egészséges, pihentető alvást segítő módszerek

Stressz: a pszichoszociális stresszfaktorok, mint a munkahelyi gondok, magánéleti problémák, anyagi nehézségek vagy megterhelő életesemények ugyancsak szív-érrendszeri rizikófaktort jelentenek. Mivel sajnos a stresszhatások sok esetben nem kerülhetők el, fontos a stresszoldás mindenki számára a hozzá illő módszerekkel, például relaxációval vagy a kedvenc hobbikra szánt idővel stb.

Ez is érdekelheti Gyors stresszoldási technikák – Hogyan kezeljük hatékonyan a stresszt?

Fontos, hogy karban tartsa egészségét az esetleges betegségei megfelelő kezeltetésével, a terápia betartásával is

Magas vérnyomás: minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a stroke kockázata. Megfelelő terápiával 40 százalékkal csökkenthető a stroke esélye. Fontos a következetes terápia, és a vérnyomás tartósan megfelelő szinten tartása.

Cukorbetegség (diabétesz mellitusz): a rosszul beállított vércukorszint jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen nőknél. Jól beállított vércukorszint mellett a stroke kockázata 50 százalékkal csökken. Itt is a legfontosabb a vércukorszint tartós normalizálása, és nem az alkalmazott gyógyszer vagy kezelés típusa (inzulin vagy tabletta) a meghatározó.

Magas koleszterinszint: A magas összkoleszterinszint, a magas LDL-koleszterin-szint, valamint az alacsony HDL-koleszterin-szint (jó koleszterin) növeli a stroke kockázatát. A koleszterinszintézis-gátlók (statinok, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) 27-32 százalékkal csökkentik a stroke kockázatát. Feltehetően más koleszterinszint-csökkentők is hatásosak, de az ezt igazoló tanulmányok még hiányoznak.

Pitvari fibrilláció: az ilyen típusú szívritmuszavar három-négyszeresére növeli a stroke kockázatát, ugyanis a fibrilláció miatt kis embólusok indulnak el, és zárják el az artériákat. Az ilyen szívritmuszavar következtében kialakuló stroke nagyon súlyos és igen komoly szövődményekkel jár. A vérhígító gyógyszerek csökkentik a kockázatot, de ez a terápia csak minden második páciensnél jöhet szóba.

Szívbetegségek: Ide tartozik a szívbillentyűhiba (a mitrális billentyű elváltozása), és az a betegség, amelyben a két szívfelet elválasztó sövényen van egy ovális nyílás, ami jelentősen korlátozza a szív pumpafunkcióját (szívelégtelenség), ez pedig stroke-hoz vezethet. A szívbetegségek rendszerint kezelhetők.

Karotisz sztenózis: A 65 év feletti lakosság jelentős részénél jelen van ez a probléma, anélkül, hogy az érintettek tudnának róla. A betegség a karotisz, azaz a nyaki verőér szűkületével jár, ez növeli a stroke kockázatát. Az ér szűkületének mértékétől függően a betegség kezelhető vérhígító gyógyszerekkel (ASA) vagy operációval.

Hormonpótló terápia: A hormonpótló kezelés nőknél változókorban növeli a stroke kockázatát. Orvosnak és páciensnek ennek figyelembevételével kell megválasztaniuk a nagyon erős változókori panaszok kezelési módját.

Érrendszeri betegségek: szívkoszorúér-betegség, perifériás artériás betegség, merevedési zavar esetében kivizsgálás indokolt, az agyi erek állapotában is lehet eltérés, a rizikófaktorokat csökkenteni javasolt.

Fogamzásgátló tabletta: 35 év feletti nőknek nem ajánlott az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedése, különösen, ha magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvednek vagy aurás migrénjük van.

Migrén: különösen az aurás migrén az, ami növeli a stroke kockázatát, főként a változókorban lévő hölgyeknél. Az aurás migrénre a fejfájás mellett jellemző lehet a látászavar, a látómező-kiesés, villanó fények vagy cikk-cakkos, színes, csillogó vonalak észlelése, szemhéjremegés.

Alvási apnoe során alvás közben a légzés leáll kis időkre. A betegség gyakran jár együtt a stroke kockázatát növelő magas vérnyomással. Az alvási apnoe sok esetben túlsúlyhoz társul, a testsúly optimalizálása az alvási apnoe kezelésében és a stroke megelőzésében is nagyon fontos.

Tovább

• Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció
• Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos