• Milyen tényezők növelik a stroke kockázatát?

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Egészséges életmóddal a stroke kockázata csökkenthető. Mindemellett vannak bizonyos rizikófaktorok, amelyeket kerülni, illetve mihamarabb kezeltetni kell. Melyek ezek?

        Ha nem dohányzik és egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog, és fölösleges kilói sincsenek, akkor nem csupán a stroke kockázatát csökkenti, hanem az érelmeszesedését és a szívinfarktusét is. Csak néhány olyan rizikófaktor van, amit nem lehet befolyásolni, ilyen például az életkor.

        Hirdetés
        Fontos tudni!
        Minél korábban kerül orvoshoz a beteg, annál eredményesebb a kezelés!

        Befolyásolható, kiiktatható, kezelhető kockázati tényezők

        Magas vérnyomás: minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a stroke kockázata. Megfelelő terápiával 40 százalékkal csökkenthető a stroke esélye. Fontos a következetes terápia, és a vérnyomás tartósan megfelelő szinten tartása.

        Cukorbetegség (diabétesz mellitusz): a rosszul beállított vércukorszint jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen nőknél. Jól beállított vércukorszint mellett a stroke kockázata 50 százalékkal csökken. Itt is a legfontosabb a vércukorszint tartós normalizálása, és nem az alkalmazott gyógyszer vagy kezelés típusa (inzulin vagy tabletta).

        Magas koleszterinszint: A magas összkoleszterinszint, a magas LDL-koleszterin-szint, valamint az alacsony HDL-koleszterin-szint (jó koleszterin) növeli a stroke kockázatát. A koleszterinszintézis-gátlók (statinok, koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek) 27-32 százalékkal csökkentik a stroke kockázatát. Feltehetően más koleszterinszint-csökkentők is hatásosak, de az ezt igazoló tanulmányok még hiányoznak.

        Nikotin: a dohányzás dupla kockázatot jelent.

        Egészségtelen táplálkozás: a helytelen táplálkozási szokások és az egészségtelen ételek fogyasztása növeli a kockázatot, ezzel szemben az egészséges táplálkozással nőknél 25, férfiaknál 35 százalékkal csökkenthető a rizikó. A sófogyasztás csökkentésével, a kalciumfogyasztás növelésével csökkenthető a kockázat. Nem tisztázott, hogy ezek az ásványi anyagok közvetlen hatással vannak-e a stroke-ra. Feltehetően a vérnyomásra hatnak, és így közvetve befolyásolják a stroke kockázatát.

        Mozgás: a rendszeres mozgás jó hatással van az erekre, hatékony megelőzése és ellenszere a túlsúlynak és a magas vérnyomásnak. Másrészt a sport a véralvadást is befolyásolja. A véralvadásra való hajlam csökken, a véralvadék és vérrög képződésének kisebb az esélye. Ajánlott egy héten legalább háromszor harminc perc mozgás.

        Testsúly: minél nagyobb a testtömeg-index (BMI), annál magasabb a stroke kockázata. A hasi zsír a legveszélyesebb rizikófaktor.

        Pitvari fibrilláció: az ilyen típusú szívritmuszavar három-négyszeresére növeli a stroke kockázatát, ugyanis a fibrilláció miatt kis embólusok indulnak el, és zárják el az artériákat. Az ilyen szívritmuszavar következtében kialakuló stroke nagyon súlyos és igen komoly szövődményekkel jár. A vérhígító gyógyszerek csökkentik a kockázatot, de ez a terápia csak minden második páciensnél jöhet szóba.

        Szívbetegségek: Ide tartozik a szívbillentyűhiba (a mitrális billentyű elváltozása), és az a betegség, amelyben a két szívfelet elválasztó sövényen lehet egy ovális nyílás, ami jelentősen korlátozza a szív pumpafunkcióját (szívelégtelenség), ez pedig stroke-hoz vezethet. A szívbetegségek rendszerint kezelhetők.

        Alkohol: Ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor a csekély mennyiségben (legfeljebb fél dl naponta!) fogyasztott jó minőségű vörösbor védő hatást fejt ki, ugyanis csökkenti a véralvadás, ezáltal a vérrögképződés kockázatát. Nagy mennyiségben azonban az alkohol méreg! Emeli a vérnyomást, szívritmuszavarok kialakulásához vezet, és fokozza a vérrögképződési hajlamot, vagyis növeli a stroke rizikóját.

        Karotisz sztenózis: A 65 év feletti lakosság jelentős részénél jelen van ez a probléma, anélkül, hogy az érintettek tudnának róla. A betegség a karotisz, azaz a nyaki verőér szűkületével jár, ez növeli a stroke kockázatát. Az ér szűkületének mértékétől függően a betegség kezelhető vérhígító gyógyszerekkel (ASA) vagy operációval.

        Hormonpótló terápia: A hormonpótló kezelés nőknél változókorban növeli a stroke kockázatát. Orvosnak és páciensnek ennek figyelembevételével kell megválasztaniuk a nagyon erős változókori panaszok kezelési módját.

        Érrendszeri betegségek: szívkoszorúér-betegség, perifériás artériás betegség, merevedési zavar esetében kivizsgálás indokolt, az agyi erek állapotában is lehet eltérés, a rizikófaktorokat csökkenteni javasolt.

        Fogamzásgátló tabletta: 35 év feletti nőknek nem ajánlott az ösztrogéntartalmú fogamzásgátló tabletták szedése, különösen, ha magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvednek, vagy aurás migrénjük van.

        Migrén: különösen az aurás migrén az, ami növeli a stroke kockázatát, főként a változókorban lévő hölgyeknél. Az aurás migrénre a fejfájás mellett jellemző lehet a látászavar, a látómező-kiesés, villanó fények vagy cikk-cakkos, színes, csillogó vonalak észlelése, szemhéjremegés.

         Alvási apnoe során az alvás közben a légzés leáll kis időkre. A betegség gyakran jár együtt a stroke kockázatát növelő magas vérnyomással. Az alvási apnoe sok esetben túlsúlyhoz társul, a testsúly optimalizálása az alvási apnoe kezelésében és a stroke megelőzésében is nagyon fontos.

        Nem befolyásolható tényezők

        Életkor: ötvenöt éves kortól tízévente kétszeresére nő a kockázat.

        Nem: 85 éves korig férfiaknál gyakrabban következik be stroke, mint nőknél, ezután pont fordítva van. Ennek hátterében az állhat, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál.

        Öröklött tényezők: ha a szülőknek stroke-juk volt, akkor a gyerekeknél is nagyobb a kockázat. Nem tisztázott, hogy az öröklött tényezők és az egészségtelen életmód milyen arányban játszanak szerepet a stroke kialakulásában.

        A stroke főbb tünetei
        • Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, gyengesége, vagy bénulása.

        • Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).

        • Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.

        • Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.

        • Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző).

        • Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara.

        Olvasson tovább! Stroke - Gyógyulás és rehabilitáció

        Olvasson tovább! Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Módosítva: 2019.11.24 13:35, Megjelenés: 2017.10.27 05:21
      • Cikkajánló

        Limfocita

        Limfocita

        Dr. Borsi-Lieber Katalin

        Mennyi a normál értéke? Mi okozhat ennél alacsonyabb vagy magasabb értéket?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Hogyan előzze meg a stroke-ot?

        A stroke megelőzéséhez a legfontosabb az egészséges életvitel. Cikkünkben az egészséges életvitel főbb tényezőit gyűjtöttük össze.

        Vérnyomáscsökkentő módszerek - Amit Ön is megtehet

        Egyszerű életmódbeli változtatásokkal sikeresen csökkentheti a vérnyomását. Íme néhány praktikus jó tanács, hogy újra ideális értékeket érjen el a vérnyomása.

        Stroke-szövődmények: a leggyakoribb fizikai funkciózavarok szélütés után

        A stroke olyan, hirtelen jelentkező neurológiai betegség, mikor az agy egy része érelzáródás vagy egy ér elpattanása következtében megsérül. Ha egy alapvető agyi ér elzáródik, akkor az ér ellátási területe elhal. Ha az érfal reped meg, akkor agyvérzés jön létre. Mindkét folyamat során a beteg agy által beidegzett végtagok és agyidegek megbénulnak, amelyek fizikai funkciózavarokat okoznak.

        Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a stroke-ot?

        A TIA (tranziens iszkémiás attak) egy olyan agyi keringészavart jelent, amikor egy vérrög következtében érelzáródás történik az agyban átmeneti neurológiai tüneteket okozva. A vérrög spontán feloldódik és ezzel párhuzamosan a tünetek is megszűnnek.

        Stroke-rehabilitáció - A diéta szerepe a felépülésben

        Bizonyítékokkal alátámasztott tény, hogy az emberek maguk is képesek csökkenteni a stroke, a szívinfarktus vagy a szellemi leépülés kockázatát azzal, hogy odafigyelnek az étkezési szokásaikra. A tudatos táplálkozás azonban nem csak a megelőzésre alkalmas, nagy szerepet játszik ugyanis a stroke-ot követő rehabilitáció során is.

        Ezek a kontroll vizsgálatok szükségesek stroke után

        Megfelelő orvosi felügyelet és gyógyszeres kezelés mellett az agyi keringészavar ismétlődésének esélye 80-90 százalékkal is csökkenthető.

        A stroke korai jelei (a TIA tünetei)

        A stroke-ot számos esetben egy átmeneti agyi keringési zavar előzi meg. Ez az úgynevezett átmeneti ischaemiás roham vagy röviden TIA, melynek tünetei 24 órán belül megszűnnek, ezért sok beteg nem veszi komolyan, pedig ez a stroke-ot megelőző figyelmeztetés. Mik a tünetek?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.