A mellrák rizikófaktorai

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg összeállítás
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos frissítve:

A mellrák kialakulása több tényezőre vezethető vissza. Bár megéri egészséges életmódot folytatni, hogy csökkentsük a kockázatot, azonban sajnos rendkívül egészségtudatos életvitel sem akadályozhatja meg a kialakulását. Bárkinél előfordulhat. Ezért elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.

A téma cikkei
7/1 A mellrák és típusai
7/2 A mellrák rizikófaktorai
7/3 A mellrák tünetei - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során
7/4 A mellrák diagnózisa
7/5 A mellrák kezelése
7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására?
7/7 Mellrákműtét után - További kezelések, teendők és tanácsok

Van néhány kockázati tényező, ami növelheti a mellrák kialakulásának valószínűségét:

  • Nagyfokú masztopátia (emlőkben keletkező ciszták és csomók).
  • Hormonpótló terápia változókorban.
  • 50 év feletti életkor. Egy 65 éves nőnél egy 45 évessel szemben háromszor olyan nagy eséllyel alakulhat ki a betegség.
  • Ha első fokú rokonnál (édesanyánál, nővérnél) diagnosztizálták a betegséget, a kockázat 3-4-szerese az átlagosnak, különösen, ha az érintett rokonok betegsége 50 éves koruk előtt alakult ki.
  • Genetikai tényezők: mutációk, melyek a BRCA-1 és BRCA-2 géneket érintik, ez a tényező 7-8-szorosára növeli a mellrák kockázatát. A gén a mellrákban szenvedő nők 2-5 százalékánál kimutatható, és az olyan esetek 30-60 százalékában is, ahol családi halmozódás figyelhető meg.
  • A mellrákban való megbetegedés kockázatát 1,5-4 százalékkal növeli a gyermektelenség.
  • Ha az első gyermek születése a 35. életév után történik, az háromszorosára növeli a mellrák kialakulásának esélyét. Ezzel szemben a kockázat kisebb, ha a 20. életév előtt születik meg az első gyermek.
  • A túl korai első menstruáció és a túl későn kezdődő változókor is kockázati tényezők. A 12 éves kor előtti első menstruáció növeli, a 16 éves kor utáni csökkenti a kockázatot. Ha a menstruáció elmaradása az 55. életév után következik be, az dupla kockázattal jár, ha 45 éves kor előtt, akkor csökken a veszély.
  • Aki korábban már megbetegedett mellrákban, 5-ször nagyobb veszélynek van kitéve, mint azok, akik nem szenvedtek a betegségben.
  • A 4 hétnél hosszabb szülés utáni nyugalmi időszak csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét.

Van még néhány kockázati tényező, ezeknek azonban csak elenyésző szerepük lehet, mégis fontos megemlíteni őket. Ilyen például a túlsúly, a mozgáshiány, a túl sok alkohol fogyasztása.

Kapcsolódó Súlyosabb a mellrák az elhízott nők esetében

Az önvizsgálat nagyon fontos

Az előbbiekben felsorolt adatok statisztikai átlagértékek. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben fennáll egy vagy több kockázati tényező, nem törvényszerű, hogy ki fog alakulni a mellrák.

Azonban azoknak a nőknek, akik életében több rizikófaktor is jelen van, gyakrabban kell ellenőrző vizsgálatokra járniuk. Így az esetleges betegség könnyebben és idejében felismerhető lehet. A mellrák korai stádiumban hatékonyan kezelhető, gyógyítható.

A rendszeres önellenőrzés nagyon fontos mindenki számára, így azoknak is, akik életében esetleg egyetlen kockázati tényező sincs, mert ahogy már említettük, a betegség minden intő jel és előzmény nélkül is kialakulhat.

Ha a daganat még kicsi, és nem terjedt ki a testben, akkor van a legnagyobb esély a gyógyulásra. A korai felismerést szolgáló legelterjedtebb szűrővizsgálat a mammográfia. A vizsgálat ingyenes, negyvenöt éves kor fölött kétévente ajánlott. Az életkor is meghatározza, hogy milyen vizsgálatok végezhetőek el.

Negyvenöt év alatti nők

Harminc éves kor fölött az emlőket és a hónaljban lévő nyirokcsomókat a nőgyógyász is áttapintja a szűrővizsgálatok alkalmával. Az esetleges bőrelváltozásokat, a mellek méretét és formáját is megvizsgálja.

Minden nőnek már húsz éves kortól ajánlott havonta elvégezni a mellek önvizsgálatát a menstruáció utáni héten. Ha ezzel kapcsolatban kérdése van, forduljon orvosához!

Negyvenöt és hatvanöt éves kor között

A mellek röntgenvizsgálata, vagyis a mammográfia ebben a korosztályban a mellrák kiszűrésének legfontosabb módja. A vizsgálatra a nők kétévente kapnak behívót. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az életkorban van a legnagyobb szerepe és jelentősége a mammográfiának a betegség korai felismerésének szempontjából.

A mammográfiás vizsgálattal felfedezett tumorok 20 százaléka korai stádiumban van. Az így felfedezett invazív emlőtumorok 30 százaléka kisebb 10 milliméternél, két-harmadánál pedig a rák nem terjedt át a nyirokcsomókra. A mammográfiás szűrés nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatot, és utóbbi sem a mammográfiát.

Ha az orvos indokoltnak találja (kitapintott csomó, elváltozás), fiatalabb vagy idősebb korban is beutalhatja mammográfiás vizsgálatra a pácienst. Azonban a fiatalokat és az idősebbeket általában ultrahanggal vizsgálják meg.

65 éves kor felett

A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata. Ezért a 65 év feletti nőknek évente szűrővizsgálatra kell menni háziorvosi beutalóval, amit saját maguknak kell kérniük.

Emlőrák szűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Holott a korai felismerés és terápia az eredményes kezelés legfőbb záloga. Emlőrák szűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

WEBBetegForrás: WEBBeteg összeállítás
Bak Marianna, biológus szakfordító, medizinfo.de
Orvos szakértőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

A mellrák és típusai

Dr. Kovács Árpád klinikai onkológus, Dr. Kónya Judit családorvos
Mellrák
A mellrák a középkorú nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, ezért fontos a rendszeres önellenőrzés és - különösen 40 éves kor fölött - a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.
Reflux
Reflux

Milyen szövődményei lehetnek, ha nem kezelik?

Penészes élelmiszer
Penészes élelmiszer

Mi bajunk lehet, ha ettünk belőle?

WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus, Dr. Laki András, radiológus
WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg összeállítás - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.