Rák: az alváshiány is növeli a kockázatot

Az alvásban bekövetkező tartós zavar olyan változásokat idéz elő a szervezetben, amely növeli a tumorképződés valószínűségét, elsősorban a mell- és prosztatarák kockázatát.

Az alvás normál rendjének zavara, a cirkadián (napszaki) ritmus felborulása a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (Agency for Research on Cancer, IARC) osztályozása szerint a valószínűsíthetően rákkeltő tényezők (2A csoport) közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy széles körű humán vizsgálatok tápasztják alá az összefüggést, számos vizsgálat igazolta az oksági kapcsolatot, laboratóriumi és állatkísérletek alapján a jelenség biológiai háttere is valószínűnek látszik, ugyanakkor a kérdés vizsgálata még nem zárult le és nem minden kérdést sikerült megnyugtatóan tisztázni.

A cirkadián ritmus megzavarásának rákkeltő hatása a bizonyítottság szintje alapján azonos csoportba tartozik például az égett ételek fogyasztásával, az anabolikus szteroidok használatával, uigyanakkor biztosabban állítható róla a daganatképző (karcinogén) hatás, mint a kipufogógázról.

Milyen daganatok kockázatát növeli?

A legtöbb kutatás eddig a mellrák és a prosztatarák esetében mutatott ki összefüggést az alváshiánnyal, azonban ez a kérdés még napjainkban sem nem zárult le teljesen.

Egy korábbi japán kutatás például 24 ezer, 40 és 79 év közötti nő, nyolc éven át tartó megfigyelése és az ezen idő alatt kialakuló 143 mellrákos eset elemzése alapján arra az eredményre jutott, hogy azoknak, akik rendszeresen hat vagy annál is kevesebb órát töltenek alvással, 62 százalékkal nagyobb a valószínűsége a mellrákra, mint azoknak, akik ennél többet alszanak.

Egy nagyszabású brit vizsgálat (34 ezer férfi, közel nyolc éven át tartó megfigyelése) szerint a prosztatarák előfordulásának relatív kockázatnövekedése 20 százalékos azok körében, akik alvásminősége nem megfelelő, éjszakai alvásuk gyakran megszakad és hosszabb, 60 percet meghaladó ébrenlétek jellemzik éjszakájukat.

Hogyan járul hozzá a daganatképződéshez az alvás zavara?

A kevés vagy rendszertelen alvás nem közvetlenül idézi elő a rákkockázat növekedését. Inkább olyan változásokat indít el a szervezetben, vagy tartja fenn azokat, amelyek kedveznek a tumorképződésnek. Önmagában a kevés alvás tehát nem felelős a daganatos betegségek kialakulásáért, de az epidemiológiai vizsgálatok szerint - több más rizikótényező fennállása esetén - gyakoribb a rák a rendszertelenül, rosszul alvók között, mint az elegendő időt és jól alvók körében.

Az alvásban bekövetkezett zavar megakadályozza a melatonin nevű hormon termelését, mely fontos szerepet játszana a rákos megbetegedések elleni védelemben. A melatonin elsődleges szerepe az alvás és az ébrenlét szabályozása, normál körülmények között az esti és éjszakai órákban termeli a szervezet, belső órájának szabályozására. A melatonin emellett antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik, és tudósok szerint segít a kibocsátott ösztrogén mennyiségének elnyomásában, ezáltal hozzájárul bizonyos hormonfüggő daganatok gátlásához. Elegendő melatonin hiányában ez a gátló tényező gyengül.

A megfelelő alvás ezen túl fontos az immunsejtek termelődéséhez és aktivitásának fenntartásához, a gyulladásos folyamatok csökkentéséhez - azaz testünk egészének normál működéséhez. Önmagában az elégtelen alvás nem okozza a rákot, de hátráltatja szervezetünket a rákos sejtek elleni küzdelemben.

Milyen és mennyi alvás számít kockázatnövelő tényezőnek?

Az eddigi kutatások szerint önmagában nem minősül rákkeltő tényezőnek minden alvással kapcsolatos probléma. Ha valakinek alacsonyabb az alvásigénye, enyhébb alvászavarai vannak, vagy alkalmanként kevesebbet alszik, nem kell számolnia a megnövekedett rákkockázattal. Az sem igez, hogy minél többet alszik valaki, annál inkább védett a rosszindulatú daganatok kialakulásával szemben.

Ami problémát jelenthet és érdemes változtatni rajta:

• Nem az alvás összmennyiségre, hanem annak rendszertelensége és a napszaki ritmus felborulása a leginkább meghatározó tényező. A legnagyobb veszélyben a váltott műszakos munkarendben dolgozók vannak, mivel időbeosztásuk miatt cirkadián ritmusuk, szervezetük melatonintermelése tartós zavart szenved.
• Alváshiány esetén a napi hat óránál kevesebb alvás esetén mutatta ki a kedvezőtlen összefüggést a kutatások többsége, ennek mértéke azonban alacsonyabb, mint a rendszertelen, a napi ritmust felborító alvási mintázat esetében.
• Tartós fennállás esetén jelent kockázatot az alvászavar, az alvás alkalmi vagy időszakos elégtelensége még nem növeli a rizikót, szervezetünk képes kompenzálni a kedvezőtlen hatásokat.

A megfelelő minőségű és mennyiségű éjszakai alvás az egészséges életmód része. Természetesen további életmódbeli rizikófaktorok vizsgálata (testsúly, fizikai aktivitás, alkoholfogyasztás stb.) is szükséges a rákmegelőzéshez, azonban a váltott műszakos munkarendben dolgozóknak egészségük érdekében érdemes megpróbálni átszervezni életüket, a súlyos alvászavarokban szenvedőknek pedig orvoshoz fordulniuk, ezen problémák többsége kezelhető.

Lásd még Az alváshiány számos betegség kockázati tényezője

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító; Healthnews
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes