Allergiás nátha és probiotikumok: segíthetnek, de nem váltják ki a kezelést

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
frissítve:

Az allergiás tünetek kezelésében a probiotikumok alkalmazásától nem várható jelentős hatás az eddigi kutatások szerint, de mivel általánosságban biztonsággal alkalmazható készítményekről van szó, kiegészítő terápiaként kipróbálhatóak.

A probiotikumok a szervezetben - elsősorban a bélrendszerben - természetesen előforduló, jótékony hatású mikroorganizmusok (baktériumok, gombák). A bélbaktériumok kényes egyensúlyának felborulása összefüggésben áll számos emésztési panasszal, de az eddigi elemzések alapján egyes fertőzéses és allergiás megbetegedésekkel is.

A bélmikrobiom egyensúlya ugyanis fontos az immunrendszer megfelelő működése szempontjából, a probiotikumok szükség esetén használhatóak a csecsemőkori immunrendszer érésének előmozdítására, vagy a fertőző megbetegedések időszakában is megelőzési céllal. Megfelelő bélmikrobiom esetén ritkább a gyermekkori ekcéma vagy asztma előfordulása, ezért feltételezték kutatók, hogy probiotikumok fogyasztásával esetleg kezelhetőek lehetnek későbbi életkorban is az allergiás nátha olyan tünetei, mint a tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés.

A probiotikumok allergiára gyakorolt hatásai a kutatások fényében

Az eddigi kutatások eredményei (egy 28 tanulmányt értékelő 2022-es metaanalízis szerint) ellentmondásosak, nem jelenthető ki az, hogy probiotikus élelmiszerek vagy készítmények fogyasztásával javulnának a klasszikus szénanáthás tünetek, ugyanakkor az sem bizonyított, hogy nincs összefüggés.

Ami a probiotikumok kedvező hatásai mellett szól:

  • A vizsgálatok többsége enyhe, de mérhető hatást mutatott ki a tünetek javulásában.
  • A probiotikumot szedő betegek jobban érzik magukat (alvás, közérzet) allergiaszezonban a placebót szedőkhöz képest akkor is, ha objektíve nem enyhültek a panaszaik.
  • A probiotikumok szedése kapcsán nem jellemzőek a komoly mellékhatások, így ha nincs orvosi ellenjavallat, kockázatmentesen kipróbálhatóak, ha végül nem is bizonyul kedvezőnek a hatása.

Ami miatt nem vált az allergia terápiájának részévé a probiotikum:

  • Az allergiás betegek egy része számolt be kedvező hatásokról. A statisztikai összefüggés tehát valószínűnek tűnik, de ez nem jelenti azt, hogy a betegek döntő többsége tapasztalt volna javulást.
  • A tünetek javulásáról beszámolók esetében is kisebb mértékű volt a kedvező változás, de a panaszok nem szűntek meg.
  • Az objektíven mérhető, az allergiás reakció erősségét mutató IgE szintjében nem jelentkezett szignifikáns változás.
  • Nem ismert a törzspecifikus hatás. A probiotikumoknak nincs egységesen kedvező hatása, az egyes probiotikus törzsek más-más élettani funkcióra gyakorolnak hatást. Az allergiás reakciókkal kapcsolatban születtek kedvező eredmények pl. a Lactobacillus casei Shirota kapcsán, de az eddigi vizsgálatoknak nem sikerült még bizonyítaniuk sem erről, sem más baktériumtörzsről a kedvező hatásokat.

Javasolható vagy sem a probiotikum?

A probiotikumok allergiás tünetekre gyakorolt hatását elemző kutatások nem adnak teljesen megbízható választ, a kérdés még további vizsgálatokat igényel. Úgy tűnik, hogy a betegek egy részénél jelentkezhetnek kedvező változások, emiatt - egyébként egészséges személyeknél - kipróbálhatóak ilyen céllal a probiotikumok.

Fontos azonban tudni, hogy a kedvező hatás nem garantált, az esetleges hatás pedig kisebb mértékű lesz, ezért semmiképp sem váltja ki az allergiás nátha kezelési módszereit, továbbra is az allergén kerülése, a mechanikai védekezés és a gyógyszeres kezelés, esetleg az allergénspecifikus immunterápia képezi a terápiájának alapját. Előfordulhat azonban, hogy a bélmikrobiom előnyösebb összetételének hatására a panaszok tovább enyhülnek, vagy legalábbis kevésbé lesznek zavaróak.

Fontos továbbá tudni, hogy a probiotikus törzsek bár a bélflóra természetes részét alkotják, bevitelüknek mégis vannak ellenjavallatai. Súlyos immunhiányos betegségekben és egyes bélbetegségekben orvosi konzultáció nélkül sose szedjünk probiotikumot, a bevitt mikroorganizmusok káros hatást is kifejthetnek. Súlyos betegséggel nem küzdő felnőtteknél is kúraszerű alkalmazás javasolt, általában 1-2 hónapos időtartamban a szezon előtt és alatt.

WEBBeteg - Cs.K., Forrás: The Efficacy and Safety of Probiotics for Allergic Rhinitis (Frontiers in Immunology)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tárnok Ildikó

Dr. Tárnok Ildikó

Allergológus, Pulmonológus, Immunológus

Budapest

Cikkajánló