• A mellrák diagnózisa

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

        Az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, ugyanakkor biztonsággal csak szakorvosi vizsgálattal lehet eldönteni, hogy szükséges-e a kezelés vagy nincs ok az aggodalomra.

        A téma cikkei
        7/1 A mellrák és típusai
        7/2 A mellrák rizikófaktorai
        7/3 Mellrák - Az önellenőrzés lépései
        7/4 A mellrák diagnózisa
        7/5 A mellrák kezelése
        7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására?
        7/7 Élet a mellrákkal

        A kivizsgálás részletes fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek legfontosabb része az emlők, a hónalj és a környező nyirokcsomók szakszerű áttapintása. Gyakorlott vizsgáló orvos a csomókat nagy biztonsággal észleli, bizonyos esetekben tapintásuk alapján következtetni tud arra is, hogy azok jó- vagy rosszindulatúak, esetleg gyulladásos eredetűek-e.

        A diagnózisalkotás nagyon fontos eleme a különböző képalkotó vizsgálatok alkalmazása. Ide tartozik a mammográfia is, amely leegyszerűsítve az emlők röntgenvizsgálatát jelenti. Nem szült nőknél gyakrabban alkalmazzák az ultrahangvizsgálatot, mely a röntgentől eltérően nem jár sugárterheléssel. A legtöbb esetben mindkét vizsgálatra sor kerül.

        Hirdetés
        A képen mammográf felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá
        A képen mammográf  felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá
        Forrás

        A diagnózis felállítása

        Biopszia

        A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel. Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki teljes bizonyossággal a mellrák diagnózisa. A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik.

        A szövettani mintavétel, az ún. biopszia során, egy hosszú tűvel a bőrön keresztül közvetlenül az előzőleg a képalkotó vizsgálatokkal meghatározott, gyanús területekből veszik a mintát. A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható.

        Mikroszkópos vizsgálat

        Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható. Ráadásul a daganatos szövetminta részletes szövettani, molekuláris pathológiai vizsgálatával nagy pontossággal eldönthető a daganat stádiuma, a hormon receptor státusza, a gyógyszerérzékenysége, a növekedési jellemzői és információkat kaphatunk a betegség prognózisával kapcsolatban is.

        Vérvétel, képalkotó eljárások

        A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen-, ultrahang (UH), computertomographiás (CT), mágneses rezonanciás (MR) és izotópos (PET, SPECT) vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya (azzal összekapaszkodott-e vagy sem) is meghatározható.

        Immunhisztokémiai vizsgálat

        Az immunhisztokémia a daganatos sejtek molekuláris összetételéről ad információt, az eredmények alapvetően befolyásolják az adott emlőrák kezelhetőségét, a terápiás stratégiát. Vizsgálják, hogy a ráksejtek mennyire térnek el a normál sejtektől, mert ez kihatással van a várható biológiai viselkedésükre, agresszivitásukra. Pontosabb képet tudnak adni a tumornak az emlő szerkezetén belüli eredetéről.

        Henger biopszia

        A henger biopszia (core-biopszia) a citológiai mintavétellel szemben nem sejtmintavétel, hanem egy kis méretű, 2 mm átmérőjű, 10-12 mm hosszú szövethengert távolítanak el patológiai vizsgálat céljából.

        A henger biopszia eredménye lehet:

        • B1: normális emlőszövet vagy értékelhetetlen minta
        • B2: jóindulatú (benignus) emlőszövet
        • B3: bizonytalan rosszindulatúsággal (malignitási potenciállal) bíró elváltozás
        • B4: rosszindulatúságra (malignitásra) gyanús elváltozás
        • B5: rosszindulatú, malignus emlőszövet

        A B5 kategórián belül a B5a a még nem terjedő rákot (in situ carcinoma), a B5b a környezetébe terjedő (invazív) emlődaganatot jelöli. B5c jelzés esetén a patológus szerint a mintából nem dönthető el, hogy in situ vagy invazív-e a daganat. A B5d kódot az egyéb rosszindulatú folyamat jelzésére használják.

        Ez is érdekelheti A jóindulatú emlődaganatok

        A mellrák áttétek meghatározása

          A betegség kimenetele
        A mellrák esetében a nagy tumorméret, az érintett nyirokcsomók magasabb száma, az elváltozáshoz legközelebb eső nyirokcsomó áttéte, a daganat nyirokérbe való terjedése és az előrehaladott életkor, a klimax utáni felfedezés rendszerint kedvezőtlenebb kimenetelre utal.

        A mellrák a nyirokereken keresztül, hajlamos korán áttéteket adni a környező nyirokcsomókba, így hónalji, mellüregi, kulcscsont feletti nyirokcsomókba. A hónaljban néha egyébként is észlelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek tapintással érezhetők, de ezeknek nem minden esetben van jelentősége. A kulcscsont felett megjelenő, tapintható nyirokcsomó-megnagyobbadás, ezzel szemben az esetek többségében rosszindulatú folyamatot jelez.

        Hol alakulhat ki áttét?

        A véráram útján az emlőtumor a szóródásra kevésbé hajlamos: előrehaladott esetekben áttétek (metasztázisok) jelenhetnek meg a csontokban, melyek töréseket, csontfájdalmat okoznak, elsősorban a gerinccsigolyák és a bordák területén. A tüdőben elhelyezkedő metasztázisok köhögést, nehezített légzést, a májban lévő áttétek esetleg sárgaságot okozhatnak, ám gyakoribb, hogy jelenlétükre a kivizsgálás folyamán, tünetek hiányában derül fény. Az agyban lévő áttétek olykor epilepsziás görcsökre hasonlító tüneteket válthatnak ki. Megjelenhetnek metasztázisok a mellékvesékben és a petefészkekben is.

        Csontizotóp vizsgálat

        A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető. A csontáttétek kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia általánosságban nem alkalmas, ugyanakkor annak megítélésére, hogy növekedett-e a daganatos csontelváltozások száma, végezhetnek megismételt csontszcintigráfiás vizsgálatot.

        Ezt olvasta már? Nem a gyengeség jele, ha segítséget kér

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2016.12.19 16:04, Megjelenés: 2016.12.19 16:04
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön mennyit tud a pikkelysömör tüneteiről? Tesztelje tudását!

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        Emlőciszta - Tünetek, okok és kezelés

        Az emlő állományát a tejmirigyek és a tejcsatornácskák képezik. A köztes területet zsír- és kötőszövet tölti ki. Az emlőben megjelenő ciszták nagy része a tejmirigyek tágulatából alakul ki, és a szélükön kissé vaskosabb hám, tömlő veszi azokat körül. Az emlőciszták kialakulásakor megbomlik az arány a mirigyek által termelt anyag és annak felszívódása között, és esetleg a tejcsatornák elzáródnak.

        Emlőtályog - Tünetek, okok és kezelés

        Mi okozhatja emlőtályog kialakulását? Mik lehetnek a tünetei? Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

        Miért pont mammográfia?

        Magyarországon a nőket érintő leggyakoribb daganatos betegség a mellrák. Szűrővizsgálatáról, a mammográfiáról még ma is sok félreértés és tévhit kering a köztudatban. A vizsgálat életet menthet, ezért fontos, hogy értsük, miért pont ezt kell elvégeztetni.

        A tájékozottság mellrákban is életet ment

        A mellrák szűrésének korszerű, helyes módjáról tartott nemzetközi tudományos találkozót Budapesten a Pro-Radiológia Alapítvány (szakmai civil szervezet) és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület.

        Mammográfia: Miért fontos és hogyan történik a vizsgálat?

        A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat. A további vizsgáló módszerek közé tartozik az emlőultrahang és a mammográfia is.

        A mellrák és típusai

        Napjainkban leginkább a nők körében előforduló emlőrákról hallhatunk és olvashatunk, ám a betegség nem csak a nők betegsége. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.

        Emlőrákszűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

        Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Holott a korai felismerés és kezelés az eredményes kezelés legfőbb záloga.

        Mellrákom van? - Az orvos válaszol

        Elmentem mammográfiára és azóta rettegésben élek. Van egy 7 éves kislányom akit szeretnék felnevelni. Fiatal vagyok még hormonkezelésre, de járjak utána,hogy mi okozza ezt az egészet csak ennyit mondanak. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.