A mellrák diagnózisa

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos

Az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, ugyanakkor biztonsággal csak szakorvosi vizsgálattal lehet eldönteni, hogy szükséges-e a kezelés vagy nincs ok az aggodalomra.

A téma cikkei
7/1 A mellrák és típusai
7/2 A mellrák rizikófaktorai
7/3 Mellrák - Az önellenőrzés lépései
7/4 A mellrák diagnózisa
7/5 A mellrák kezelése
7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására?
7/7 Élet a mellrákkal

A kivizsgálás részletes fizikális vizsgálattal kezdődik, melynek legfontosabb része az emlők, a hónalj és a környező nyirokcsomók szakszerű áttapintása. Gyakorlott vizsgáló orvos a csomókat nagy biztonsággal észleli, bizonyos esetekben tapintásuk alapján következtetni tud arra is, hogy azok jó- vagy rosszindulatúak, esetleg gyulladásos eredetűek-e.

A diagnózisalkotás nagyon fontos eleme a különböző képalkotó vizsgálatok alkalmazása. Ide tartozik a mammográfia is, amely leegyszerűsítve az emlők röntgenvizsgálatát jelenti. Nem szült nőknél gyakrabban alkalmazzák az ultrahangvizsgálatot, mely a röntgentől eltérően nem jár sugárterheléssel. A legtöbb esetben mindkét vizsgálatra sor kerül.

A képen mammográf felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá
A képen mammográf felvétel látható, amelyen a nyilak a tumoros elváltozásra mutatnak rá
Forrás

A diagnózis felállítása

Biopszia

A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel. Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki teljes bizonyossággal a mellrák diagnózisa. A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik.

A szövettani mintavétel, az ún. biopszia során, egy hosszú tűvel a bőrön keresztül közvetlenül az előzőleg a képalkotó vizsgálatokkal meghatározott, gyanús területekből veszik a mintát. A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható.

Mikroszkópos vizsgálat

Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható. Ráadásul a daganatos szövetminta részletes szövettani, molekuláris pathológiai vizsgálatával nagy pontossággal eldönthető a daganat stádiuma, a hormon receptor státusza, a gyógyszerérzékenysége, a növekedési jellemzői és információkat kaphatunk a betegség prognózisával kapcsolatban is.

Vérvétel, képalkotó eljárások

A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen-, ultrahang (UH), computertomographiás (CT), mágneses rezonanciás (MR) és izotópos (PET, SPECT) vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya (azzal összekapaszkodott-e vagy sem) is meghatározható.

Immunhisztokémiai vizsgálat

Az immunhisztokémia a daganatos sejtek molekuláris összetételéről ad információt, az eredmények alapvetően befolyásolják az adott emlőrák kezelhetőségét, a terápiás stratégiát. Vizsgálják, hogy a ráksejtek mennyire térnek el a normál sejtektől, mert ez kihatással van a várható biológiai viselkedésükre, agresszivitásukra. Pontosabb képet tudnak adni a tumornak az emlő szerkezetén belüli eredetéről.

Henger biopszia

A henger biopszia (core-biopszia) a citológiai mintavétellel szemben nem sejtmintavétel, hanem egy kis méretű, 2 mm átmérőjű, 10-12 mm hosszú szövethengert távolítanak el patológiai vizsgálat céljából.

A henger biopszia eredménye lehet:

  • B1: normális emlőszövet vagy értékelhetetlen minta
  • B2: jóindulatú (benignus) emlőszövet
  • B3: bizonytalan rosszindulatúsággal (malignitási potenciállal) bíró elváltozás
  • B4: rosszindulatúságra (malignitásra) gyanús elváltozás
  • B5: rosszindulatú, malignus emlőszövet

A B5 kategórián belül a B5a a még nem terjedő rákot (in situ carcinoma), a B5b a környezetébe terjedő (invazív) emlődaganatot jelöli. B5c jelzés esetén a patológus szerint a mintából nem dönthető el, hogy in situ vagy invazív-e a daganat. A B5d kódot az egyéb rosszindulatú folyamat jelzésére használják.

Ez is érdekelheti A jóindulatú emlődaganatok

A mellrák áttétek meghatározása

A betegség kimenetele
A mellrák esetében a nagy tumorméret, az érintett nyirokcsomók magasabb száma, az elváltozáshoz legközelebb eső nyirokcsomó áttéte, a daganat nyirokérbe való terjedése és az előrehaladott életkor, a klimax utáni felfedezés rendszerint kedvezőtlenebb kimenetelre utal.

A mellrák a nyirokereken keresztül, hajlamos korán áttéteket adni a környező nyirokcsomókba, így hónalji, mellüregi, kulcscsont feletti nyirokcsomókba. A hónaljban néha egyébként is észlelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek tapintással érezhetők, de ezeknek nem minden esetben van jelentősége. A kulcscsont felett megjelenő, tapintható nyirokcsomó-megnagyobbadás, ezzel szemben az esetek többségében rosszindulatú folyamatot jelez.

Hol alakulhat ki áttét?

A véráram útján az emlőtumor a szóródásra kevésbé hajlamos: előrehaladott esetekben áttétek (metasztázisok) jelenhetnek meg a csontokban, melyek töréseket, csontfájdalmat okoznak, elsősorban a gerinccsigolyák és a bordák területén. A tüdőben elhelyezkedő metasztázisok köhögést, nehezített légzést, a májban lévő áttétek esetleg sárgaságot okozhatnak, ám gyakoribb, hogy jelenlétükre a kivizsgálás folyamán, tünetek hiányában derül fény. Az agyban lévő áttétek olykor epilepsziás görcsökre hasonlító tüneteket válthatnak ki. Megjelenhetnek metasztázisok a mellékvesékben és a petefészkekben is.

Csontizotóp vizsgálat

A vizsgálattal a teljes csontrendszer állapota megítélhető. A csontáttétek kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia általánosságban nem alkalmas, ugyanakkor annak megítélésére, hogy növekedett-e a daganatos csontelváltozások száma, végezhetnek megismételt csontszcintigráfiás vizsgálatot.

Ezt olvasta már? Nem a gyengeség jele, ha segítséget kér

Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Kónya Judit, családorvos
Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Konyhanyelven a mellrákról

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ennek kapcsán beszélgettünk Arató Györgyi dietetikussal, akinek sajnos érintettként is van tapasztalata...

Intraductalis papilloma, egy...

Az intraductalis papilloma egy olyan jóindulatú emlődaganat, ami az emlők tejcsatornáiban helyezkedik el. A papillomák pici, szemölcsszerű kinövések...

Miért pont mammográfia?

Magyarországon a nőket érintő leggyakoribb daganatos betegség a mellrák. Szűrővizsgálatáról, a mammográfiáról még ma is sok félreértés és...

A tájékozottság mellrákban is...

A mellrák szűrésének korszerű, helyes módjáról tartott nemzetközi tudományos találkozót Budapesten a Pro-Radiológia Alapítvány (szakmai civil...

A mellrák és típusai

Napjainkban leginkább a nők körében előforduló emlőrákról hallhatunk és olvashatunk, ám a betegség nem csak a nők betegsége. Bár a férfiaknál...

Emlőrákszűrés - Önvizsgálat...

Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak...

Mellrákom van? - Az orvos válaszol

Elmentem mammográfiára és azóta rettegésben élek. Van egy 7 éves kislányom akit szeretnék felnevelni. Fiatal vagyok még hormonkezelésre, de járjak...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.