Mammográfia: Miért fontos és hogyan történik a vizsgálat?

frissítve:
A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat. A további vizsgáló módszerek közé tartozik az emlőultrahang és a mammográfia is.
Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) - kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával - képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is.
Mammográfia - Daganatos mell | Mammográfia - Egészséges mell |
![]() | ![]() |
Az emlőről készülhet úgynevezett natív felvétel, melynek nagy a felbontóképessége. A felvételen jól elkülöníthető a zsírszövet, a mirigyállomány, a kötőszövet és a kóros elváltozások.
A másik típus a digitális mammográfia, mely a kisebb sugárterhelés miatt jobban használható szűrővizsgálatként. Emellett nagy előnye, hogy az expozíciós hibákat utólag is ki lehet javítani, illetve, hogy a felvételek digitálisan nagyíthatók, így újabb sugárterhelésnek nincs kitéve a beteg.
Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt (Magyarországon 2001 őszén indult el az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 65 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről). Hasznos viszont tudni arról, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt van, ám veszélyeztetettnek érzi magát!
Gyakori kérdések a mammográfia vizsgálattal kapcsolatban |
1. Hogyan lehet vizsgálatot kérni? 2. Van kockázata? 3. Milyen időközönként ajánlott? 4. Mennyi ideig tart? 5. Fájdalommal jár? |
A mammográfia vizsgálat menete
Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel. A mammográfiára legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete, egyébként bármely időpontban elvégezhető.
A felsőtestet kell szabaddá tenni, hogy az emlő vizsgálhatóvá váljon. A felvételt asszisztensek készítik, orvos utólag elemzi a felvételeket az orvosi dokumentációkkal összevetve. Először megtörténik a mell áttapintása, ezt követően pedig a röntgengép elé kell állni, és az emlőt rá kell helyezni a röntgen filmet tartalmazó felületre. Felülről egy plasztik lappal összenyomatják a mellet, de nem kell félni, sérülés nem következhet be. Az összenyomásnak az oka, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, illetve hogy az emlő elmozdulása ne rontsa a felvétel minőségét.
A vizsgálat során két felvétel készül: az egyik ferde irányú, a másik pedig egy fentről lefele irányuló kép. Ezeket a felvételeket elemezik részletesen meszesedés és egyéb elváltozások után kutatva. Emellett - amennyiben kóros elváltozásra van gyanú - más irányú kiegészítő felvétel is készíthető.
A 45 és 65 év közötti nők automatikusan behívót kapnak kétévente mammográfiás vizsgálatra, ennél gyakrabban nem indokolt a problémamentes lakosság szűrése.
A szűrővizsgálat eredményét nem kell helyben megvárni, postán fogják kiküldeni, ahogy a beszólító levelet is. Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak további vizsgálatokra hívják be a beteget.
Amennyiben valamilyen gyanú van emlőrákra, úgy korábbi életkorban is lehetőség van beutaló alapján a vizsgálat elvégzésére.
A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata, ezért attól függetlenül, hogy behívót már nem kapnak, a 65 év feletti nőknek évente szűrővizsgálatra kell menniük háziorvosi beutalóval, amit saját maguknak kell kérni.
Mikor nem ajánlott a mammográfia vizsgálat elvégzése?
A vizsgálatnak abszolút ellenjavallata nincs, azonban terhesség alatt, szoptatás során, illetve közvetlenül menstruáció előtt nem ajánlott az elvégzése.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az emlődaganat magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot. A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutatható. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltak, ha egészségtelen életmódot folytatnak, elsősorban dohányoznak, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintanak vagy észlelnek a mellükben.
Tudjon meg többet! Mellrák, emlőbetegségek
A szűrővizsgálat országos bevezetése óta jelentősen csökkent az emlőrák miatti halálozás aránya.
Mire figyeljünk az önellenőrzés során? |
Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi, esetleg mammográfiás vizsgálatot nem helyettesíti! Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében. |
További szűrési, diagnosztikai lehetőségek
-
Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat: A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi, és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható.
-
Ultrahangos szűrés: Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresnek, de a daganatos betegségek nyirokcsomó-áttétei is kimutathatók ultrahanggal.
-
Diagnosztikus mammográfia: Pontosabb, részletesebb (több irányból, nagyított felvételek) vizsgálat a szűrő jelleggel elvégzett mammográfiához képest. Az esetek 90%-ában képes az emlőelváltozások leírására.
-
Diagnosztikus emlő-MR: Amennyiben a mammográfia eredménye kétséges, felmerül többgócú térfoglalás lehetősége emlő MR (mágneses rezonancia) vizsgálat elvégzésére van lehetőség.
-
Finomtű-biopszia: A legkevésbé invazív eljárás, mely során citológia minta (tehát sejtes elemek) vételére van lehetőség. Nagyobb kiterjedésű elváltozások esetén ultrahangvezérelten elvégezhető a vizsgálat, amennyiben kisméretű, bizonytalan elváltozásból történik a mintavétel, úgynevezett stereotaxiás mintavételek elvégzése javasolt (mammográfia, illetve MR-vezérelten).
-
Vastagtű-biopszia (core biopszia): Amennyiben pontos szövettani diagnózist kívánnak felállítani (pl. pozitív citológiai vizsgálat után, neoadjuváns kezelések megkezdése előtt) vastagtű-biopszia elvégzése javasolt. Ez az eljárás nagyobb invazivitású beavatkozást jelent, azonban az itt nyert szövethengerből pontosabb szövettani diagnózis nyerhető (pl. az esetleges emlőtumor hormonreceptor-státusza meghatározható).
-
Excisiós biopszia: Amennyiben nem sikerül sem vékonytű-biopsziával, sem core biopsziával diagnózishoz jutni sebészi feltárás történhet az elváltozás azonosítása érdekében.
Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tüneteket tapasztalja magán! |
|
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Németh Ágnes, Dr. Kovács Árpád, Oxygen Medical, Diagnoscan Magyarország