Mammográfia: Miért fontos és hogyan történik a vizsgálat?

Dr. Németh Ágnes
szerző: Dr. Németh Ágnes - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus frissítve:

A nők körében a vezető daganatos megbetegedés az emlőrák. A megelőzésében fontos szerepet játszanak a szűrővizsgálatok, melynek első és elengedhetetlen lépése az önvizsgálat. A további vizsgáló módszerek közé tartozik az emlőultrahang és a mammográfia is.

Az emlők röntgenvizsgálata (mammográfia) – kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával – képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai mellrákot is.

Mammográfia – Daganatos mell
Mammográfia – Egészséges mell
Mammográfia - Daganatos mell
Mammográfia - Egészséges mell

A többi röntgenfelvételhez képest eltérő technikával készülő mammográfiás felvételnek nagy a felbontóképessége. A felvételen jól elkülöníthető a zsírszövet, a mirigyállomány, a kötőszövet és a kóros elváltozások. A hagyományos, röntgenfilmre készülő mammográfia modernebb változata a digitális mammográfia, mely a kisebb sugárterhelés miatt jobban használható szűrővizsgálatként. Emellett nagy előnye, hogy az expozíciós hibákat utólag is ki lehet javítani, illetve hogy a felvételek digitálisan nagyíthatók, így újabb sugárterhelésnek nincs kitéve a beteg olyan esetekben, amikor a filmre készült felvételeket meg kell, illetve meg kellett ismételni.

Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között kétévenként indokolt, 65 év felett pedig évente ajánlott (Magyarországon 2001 őszén indult el az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 65 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről. 65 éves kortól viszont a vizsgálatot a nőknek maguknak kell kezdeményezniük, amihez a háziorvostól szükséges beutalót kérniük.). Hasznos viszont tudni arról, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha Ön 45 évesnél fiatalabb, ám veszélyeztetettnek érzi magát!

Gyakori kérdések a mammográfia vizsgálattal kapcsolatban

1. Hogyan lehet vizsgálatot kérni?
A vizsgálat elvégzéséhez beutalót kell kérni, amit a háziorvos vagy bármely szakorvos adhat.

2. Van kockázata?
A mammográfiás képalkotás alacsony energiájú ionizáló sugárzással történik, ezért csak kismértékű sugárkockázat van.

3. Milyen időközönként ajánlott?
Ahogy korábban ismertettük életkortól és rizikófaktoroktól függően 1-2 évente, illetve életkortól függetlenül panasz esetén minél előbb, valamint a kontrollvizsgálatok igénye szerint.

4. Mennyi ideig tart maga a vizsgálat?
Átlagosan 5 perc.

5. Fájdalommal jár?
Az emlők összenyomása járhat enyhe kellemetlenséggel, fájdalommal.

A mammográfia vizsgálat menete

Maga a vizsgálat nagyobb előkészületet nem igényel, de előtte kerülni kell a krémek, dezodorok használatát, melyek zavarhatják a felvételek értékelését. A mammográfiára legalkalmasabb időpont a még menstruáló nőknél a menstruációs ciklus második hete, egyébként bármely időpontban elvégezhető.

A felsőtestet kell szabaddá tenni, hogy az emlő vizsgálhatóvá váljon. A felvételt asszisztensek készítik, az orvos (radiológus) utólag elemzi a felvételeket az orvosi dokumentációkkal összevetve. Először megtörténik a mell áttapintása, ezt követően pedig a röntgengép elé kell állni, és az emlőt rá kell helyezni a röntgenfilmet tartalmazó felületre. Felülről egy plasztiklappal összenyomatják a mellet, de nem kell félni, sérülés nem következhet be. Az összenyomásnak az az oka, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, illetve hogy az emlő elmozdulása ne rontsa a felvétel minőségét.

A vizsgálat során két felvétel készül: az egyik ferde irányú, a másik pedig egy fentről lefelé irányuló kép. Ezeket a felvételeket elemezik részletesen meszesedések és egyéb elváltozások után kutatva. Emellett – amennyiben kóros elváltozásra van gyanú – más irányú kiegészítő felvétel is készíthető.

A 45 és 65 év közötti nők automatikusan behívót kapnak kétévente mammográfiás vizsgálatra, ennél gyakrabban nem indokolt a problémamentes lakosság szűrése.

A szűrővizsgálat eredményét nem kell helyben megvárni, postán fogják kiküldeni, ahogy a beszólító levelet is. Amennyiben a vizsgálat során eltérést találtak, további vizsgálatokra hívják be a beteget.

Amennyiben emlőrákra merül fel gyanú, korábbi életkorban is lehetőség van beutaló alapján a vizsgálat elvégzésére.

A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata, ezért attól függetlenül, hogy behívót már nem kapnak, a 65 év feletti nőknek évente szűrővizsgálatra ajánlott menniük háziorvosi beutalóval, amit saját maguknak kell kérni.

Mikor nem ajánlott a mammográfia vizsgálat elvégzése?

A vizsgálatnak abszolút ellenjavallata nincs, azonban terhesség alatt csak igen indokolt esetben készítik el: ha a beteg panaszokkal jelentkezik és elsőként végzett ultrahangvizsgálat után rosszindulatú daganat alapos gyanúja áll fenn. Ilyenkor a sugárvédelmi szabályok szigorú betartása mellett végezhető el a mammográfia vizsgálat.

Kik a legveszélyeztetettebbek az emlőrák által?

Az emlődaganat magas halálozási aránya miatt jobb minél hamarabb felismerni a rákot. A kisebb elváltozások még nem tapinthatók, azonban a mammográfia során már kimutathatóak lehetnek. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akiknek a családjában már előfordult emlőrák, vagy ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltak, ha egészségtelen életmódot folytatnak, elsősorban ha dohányoznak, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintanak vagy észlelnek a mellükben.

A szűrővizsgálat országos bevezetése óta jelentősen csökkent az emlőrák miatti halálozás aránya.

További szűrési, diagnosztikai lehetőségek

  • Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat: A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy a tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges az előzőek értelmében a mammográfia és/vagy az ultrahangos vizsgálat – még akkor is, ha semmi sem tapintható.
  • Ultrahangos szűrés: Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresnek, de a daganatos betegségek nyirokcsomóáttétei is kimutathatók ultrahanggal.
  • Diagnosztikus mammográfia: Pontosabb, részletesebb vizsgálat a szűrő jelleggel elvégzett mammográfiához képest, mely során több irányból és szükség szerint célzott nagyított felvételek is készülnek. Az esetek 90%-ában képes az emlőelváltozások leírására.
  • Emlő 3D tomoszintézis: A tomoszintézis a mammográfia továbbfejlesztett, komputeres változata, amelynél a röntgencső a vizsgálat alatt 50 fokban elfordul és ezalatt több felvételt készít. Ebből a háromdimenziós adatgyűjtésből a számítógép hozza létre a mammográfiás képekhez hasonló, de nagyobb érzékenységű felvételeket, valamint vékony szeletes rétegfelvételeket is. Az eljárással 41,5%-kal több invazív emlőrák fedezhető fel, emellett kisebb erővel kell az emlőt összenyomni, a páciens számára kevesebb kellemetlenséggel jár. Hátránya, hogy egyelőre korlátozott az elérhetősége, de nagyobb emlővizsgálati centrumok, intézmények már rendelkeznek ilyen berendezéssel is.
  • Kontrasztanyagos mammográfia: Az intravénás jódos kontrasztanyag adásával kiegészített mammográfia nem első vizsgálat, hanem egy alap mammográfia után készülhet az erre a vizsgálatra felkészült intézményekben. Olyan esetekben végezhető, amikor a mammográfián látott elváltozás jó- vagy rosszindulatú jellege kérdéses, és a kontrasztanyag halmozása alapján ez nagyobb biztonsággal eldönthető. Az elv hasonló a kontrasztanyagos MR-vizsgálathoz (bár a kontrasztanyag típusa más), és a daganatokra való érzékenysége is az MR-éhez hasonlóan igen magas. Jelentős különbség, hogy akkor is elvégezhető, ha a páciens esetén maga az MR-vizsgálat ellenjavallt (pl. pacemakerek, agyi aneurysma (értágulat), klipek (a testbe beültetett vagy bekerült bizonyos fémes anyagok), klausztrofóbia stb.). Ennél az eljárásnál is sajnos igaz, hogy egyelőre kevés helyen tudják alkalmazni.
  • Emlő-MR (MRI): Amennyiben a mammográfia eredménye kétséges, vagy felmerül többgócú térfoglalás lehetősége, emlő-MR (mágneses rezonancia) vizsgálat elvégzése indokolt. Az MR-nél gyakorlatilag mindig szükség van intravénás kontrasztanyag adására, ami gadolínium-tartalmú, vagyis más, mint a röntgen- vagy CT-vizsgálatok során alkalmazott jódos kontrasztanyagok, és azoknál jóval ritkábban okoznak allergiát vagy más mellékhatást. Az MR-vizsgálathoz az emlőt nem kell összenyomni, hanem a jó ábrázolódás érdekében hason fekve végzik a vizsgálatot, ezáltal az emlő természetes formájában vizsgálható.
    Az MR-vizsgálat ellenjavallt az alábbi esetekben – a teljesség igénye nélkül: pacemakerrel előknél (kivéve a modern, bizonyos körülmények mellett MR-be bevihető pacemakert viselőket), a szervezetben lévő egyes fémanyagok (jellemzően az agyi értágulat – aneurysma – ellátására használt fémklipek, beültetett hallásjavító készülékek, bizonyos mágnesezhető, beültetett vagy baleset miatt bejutott fémanyagok) esetén.
  • Finomtű-biopszia: A legkevésbé invazív eljárás, mely során citológiai minta (tehát sejtes elemek) vételére van lehetőség. Sok esetben ultrahangvezérelten elvégezhető a vizsgálat, de amennyiben ultrahanggal nem jeleníthető meg (például nincsen határozott lágyszöveti része, viszont a mammográfián gyanús mikromeszesedés-csoport vagy csak szerkezeti torzulás látható), úgynevezett stereotaxiás mintavételek elvégzése javasolt (mammográfia által, illetve MR-vezérelten).
  • Vastagtű-biopszia (core biopszia): Amennyiben pontos szövettani diagnózist kívánnak felállítani (pl. pozitív citológiai vizsgálat után, neoadjuváns kezelések – műtét előtti kemoterápia – megkezdése előtt), vastagtű-biopszia elvégzése javasolt. Ez az eljárás nagyobb invazivitású beavatkozást jelent, azonban az itt nyert szövethengerből pontosabb szövettani diagnózis nyerhető (pl. az esetleges emlőtumor hormonreceptor-státusza meghatározható). Az előbbiekben említett vastagtű-biopszia végzendő az úgynevezett sztereotaxiás vezérléssel, ha szerkezeti torzulás vagy mikromeszesedések láthatók, de nincs körülírt tumortest.
  • Excisiós biopszia: Amennyiben nem sikerül sem vékonytű-biopsziával, sem core biopsziával diagnózishoz jutni, sebészi feltárás történhet az elváltozás azonosítása érdekében.

Amivel még jó tisztában lenni az emlőkről

Ki kell emelni azt a tényt, hogy a nők emlőjének a szerkezete, szöveti összetétele nem egységes, azaz a mirigyállomány és a zsírszövet aránya változó. Az emlő fiatal korban jellemzően mirigyes, majd az évtizedek során egyre több zsírszövet váltja fel a mirigyállományt. A mirigyek sokkal jobban elnyelik a röntgensugarakat, így mirigyben gazdag emlőkre a mammográfia szempontjából a „sűrű” – idegen szóval denz – tulajdonság jellemző.

A denz emlőkben a kisebb daganatokat a mirigyállománytól nehezebb vagy lehetetlen elkülöníteni. A diagnosztikai pontosságot javítja a 3D tomoszintézis és a kontrasztanyagos mammográfia, de ezeknél a pácienseknél különösen nagyobb jelentősége van más elven működő képalkotó vizsgálatoknak (elsősorban az ultrahangnak, de az MR-nek is).

Másrészről, a zsírszövetben gazdag emlőben könnyebb kimutatni a korai emlőrákok olyan jellegzetességeit, amiket az ultrahanggal nem lehet meglátni (pl. apró mikromeszesedéseket, szerkezeti torzulásokat), ezért a szakmai előírások szerint az emlő ultrahangvizsgálata csak 30 éves kor alatt lehet egyedüli vizsgálat – de bizonyos genetikailag magas kockázati csoportokba tartozó nők esetén tomoszintézissel kiegészítve.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tüneteket tapasztalja magán!

  • Az emlő alakja torzul.
  • Az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelentkezik.
  • Az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik.
  • A mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket.
  • Az emlő véresen váladékozik.
  • Addig ismeretlen csomót tapint.

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Németh Ágnes, Dr. Kovács Árpád, Oxygen Medical
Aktualizálta: Dr. Laki András, radiológus

Cikkajánló

Elkényeztetett a gyermekem?
Elkényeztetett a gyermekem?

Mit is jelent?

Alzheimer-kór
Alzheimer-kór

A kurkuma csökkentheti a kialakulásának esélyét?

WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus, Dr. Laki András, radiológus
WEBBeteg - Cs. K., fordító
Budai Endokrinközpont - Prof. Dr. Balázs Csaba, endokrinológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Kovács Árpád klinikai onkológus, Dr. Kónya Judit családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.