• Mikor van szükség az emlő eltávolítására?

        Dr. Baki Márta
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

        Az emlő jó- és rosszindulatú betegségei miatt hazánkban is évente több ezer műtét történik. A sebészi szemlélet napjainkban lehetőség szerint az állománymegtartó - azaz az emlő szövetéből csak a szükséges legkisebb részt eltávolító - műtétek irányába tolódott el.

        A korrekt műtét alapja a megfelelő és lehetőség szerint biztos preoperatív (műtétet megelőző) diagnózis, és a beteg akkor indul a legnagyobb esélyekkel, ha az elváltozást minél korábbi stádiumban ismerik fel.

        Hirdetés
        A téma cikkei
        7/1 A mellrák és típusai
        7/2 A mellrák rizikófaktorai
        7/3 Mellrák - Az önellenőrzés lépései
        7/4 A mellrák diagnózisa
        7/5 A mellrák kezelése
        7/6 Mikor van szükség az emlő eltávolítására?
        7/7 Élet a mellrákkal

        Az emlő állományából sebészi úton eltávolított beavatkozásokat masztektomiáknak nevezzük. Megkülönböztethető a teljes és részleges emlőeltávolítás. Ezen utóbbi lehetséges bőr- és/vagy emlő bimbó megkímélő műtét, illetve a daganatos emlő egyik negyedének – quadrectomia – vagy egyéb, az emlő állományát megkímélő műtéti beavatkozás. Az utolsó beavatkozási formát lumpektomiának hívjuk.

        Jóindulatú elváltozások miatt végzett emlőműtétek

        Emlőműtéteket nem csak rosszindulatú elváltozás miatt végeznek. Legtöbbször a tejcsatornák gyulladása szoptató anyáknál fordul elő. Abban az esetben, ha tüneti kezelésre, esetleg antibiotikus kezelésre nem javul, s tályog képződik, akkor annak sebészi megnyitása szükségessé válhat. A szoptatás befejezése után, főleg változó korban elhúzódó, krónikus emlőgyulladás is előfordul. Ekkor a tejcsatornák részleges vagy teljes eltávolítása is szóba jön. Ilyenkor késői szövődményként az emlő alakváltozása, deformálódása előfordulhat.

        Emlő daganat előfordulásának magas rizikója esetén – például kimutatott gén mutáció (BRCA 1 és 2 pozitivitás) - megelőzés célból végeznek műtétet. Ezt profilaktikus operáiónak nevezzük. A sebészi beavatkozás típusa lehet bőrkímélő: csak a mirigyes állományt távolítják el – szubkután masztektómia. Ilyen esetekben javasolt azonnali vagy egy második lépésben végzett emlő helyreállító, rekonstrukciós műtét.

        Az egyik oldali emlőben előforduló rosszindulatú elváltozás után néhány évvel később az ellenkező oldalon is kialakulhat daganat. Ennek megelőzése céljából szintén végezhető teljes emlőeltávolítás. A szövettani vizsgálat ekkor az ellenoldali emlőben nem talál rosszindulatú folyamatot. Ezt főleg fiatal emlődaganatos betegeknél javasolt elvégezni, természetesen az emlő rekonstrukció elvégzése mellett. Ez a sebészi beavatkozás a távoli áttétek megjelenését nem befolyásolja, de az ellenoldali emlődaganat kialakulását megelőzi. Minden esetben a beteggel történt egyeztetés szükséges a tervezett műtét elvégzése előtt.

        Emlődaganat miatt végzett műtét során a cél, hogy a helyi kiújulás aránya a legkisebb arányú legyen és emellett a beteg számára elfogadható külsőt biztosítson. Nemzetközi adatok alapján jelenleg melldaganatok elsődleges műtéti megoldásaként 30-35 %-ban végeznek teljes emlőeltávolítást. A kiterjesztett operációval egy időben vagy a későbbiek során emlő helyreállító műtét végezhető. Érdemes még megjegyezni, hogy daganat megelőzésként végzett emlőeltávolítások száma is emelkedik.

        Teljes emlőeltávolítás

        Az évtizedek során egyre kevésbé végeznek teljes emlőeltávolítást daganat miatt. Minden esetben kivizsgálást követően onkológiai szakbizottság véleményezése és a beteg igényeinek figyelembevételével kell kialakítani a terápiás tervet. Az emlődaganatok kezdeti formáinál, 5 cm-nél kisebb elváltozásnál régóta bizonyított tény, hogy az emlő teljes eltávolítása illetve az emlőt megkímélő, de sugárkezelésben részesülő esetekben a betegek túlélése azonos. Abban az esetben, ha teljes emlőeltávolítás történt, és a környéki nyirokcsomókban nincs kimutatható áttét, akkor a sugárkezelés elhagyható. Tekintettel arra, hogy jelenleg az emlőműtét utáni sugárkezelés általában 15-20 alkalommal történik, ezért néhányan az emlő teljes eltávolítását kérik. Ennek megfelelően nem kell naponta sugárkezelésre járni, a nehezen mozgó, otthonukat néhány hétre nem szívesen elhagyók esetén elfogadható a teljes emlő eltávolítás.

        Az emlő teljes eltávolítása az egyén számára pszichés megterhelést jelent, testkép zavarokhoz vezethet. A testkép megváltozása a beteget akadályozhatja a kapcsolataiban, meglévőek megszűnéséhez vezethet, a későbbiekben elszigetelődhet. Ezért amennyiben lehetséges, fel kell ajánlani az emlő helyreállító – rekonstrukciós – beavatkozásokat is.

        A betegek másik csoportja inkább a kiterjesztett műtétet választja, mert így kevésbé okoz félelmet a rendszeres ellenőrzés. Minden sebészi beavatkozás előtt a beteg igényeit is figyelembe kell venni!

        A szakmai javaslatok azonban több olyan esetet ismertetnek, ahol a daganatos emlő teljes eltávolítása szükséges.  

        Bővebben A masztektómiáról

        Feltétlen-abszolút javallatok az emlő teljes eltávolítására:

        • az emlőbimbó körül elhelyezkedő, úgynevezett centrális daganat, ha ez ún. kúprezekcióval nem távolítható el,
        • több gócú daganat, amely az emlő több negyedére is kiterjed, s nem lehetséges csak a rákos elváltásokat eltávolítani úgy, hogy a sebészi metszési síkokban már ne legyen daganatos burjánzás. Az egyes gócok között nagyobb távolság: 3-4 cm van,
        • az emlő gyulladásos elváltozása, melyet masztitisz karcinomatozának hívunk. Ez egy nagyon gyorsan növekvő, agresszív daganat. Szövettani mintavételt követően elsődlegesen gyógyszeres kezelést igényel, de abban az esetben, ha erre nem reagál, akkor műtét szükséges,
        • terhesség idején felismert emlődaganat. Ilyen esetben fontos tényező, hogy a műtéti idő minél rövidebb legyen. Sugárkezelés a terhesség ideje alatt nem adható, ezért szintén radikális megoldásra kell törekedni,
        • a mammografián kimutatott diffúz apró mész lerakódás (mikrokalcifikáció) az emlő teljes állományában, amely rosszindulatúságra utalhat. A betegség kiterjedését emlő MR (nuklearis magrezonancia) vizsgálat alátámaszthatja,
        • ismert családi öröklődésű emlődaganatok esetén az emlő teljes eltávolítása javasolt,
        • abban az esetben, ha az emlődaganat az emlő méretéhez viszonyítva nagy, akkor szintén masztektomia válhat szükségessé. Az emlődaganat nagyságát a műtét előtt alkalmazott kezelés – neoadjuváns terápia – csökkentheti,
        • az emlőrák a mellkasfalat beszűri és/vagy az emlő bőrének nagyobb részére is kiterjed. Ekkor nagy valószínűséggel ép bőrrel nem lehet fedni a műtéti területet.
        • az emlő csatornákban kialakult elváltozás – in situ ductalis carcinoma = DCIS – az emlő nagy részére kiterjed vagy több gócú,
        • sugárkezelés valamilyen okból nem adható.

        Relatív - viszonylagos ellenjavallatok az emlőmegtartó műtétekre:

        • Előzetesen az emlő és a mellkasfal sugárkezelése megtörtént. Ilyenkor figyelembe kell venni az alkalmazott dózisokat és az idő intervallumot, illetve a bőr és egyéb környező szervek állapotát: kialakult-e valamilyen késői szövődmény az előző sugárterápia során vagy nem,
        • egyes bőrbetegségek fennállta miatt az emlőmegtartó műtét és az azt követő sugárkezelés megfontolandó. Ilyenek lehetnek a különböző kötőszöveti rendellenességek, például a scleroderma vagy a lupus,
        • az emlődaganat mérete meghaladja a 4-5 cm-t, s nem csökkenthető a nagysága a műtét előtt alkalmazott terápiával (neoadjuváns kezelés),
        • a daganat teljes eltávolítása nem lehetséges – szövettani vizsgálattal sem mutatható ki daganat a műtéti anyag szélén - vagy már a tervezett műtét előtt is végeztek operációt ezen a területen,
        • 35 éves kor előtt diagnosztizált emlőrák. Ezek általában agresszívebben viselkednek, sugárkezelés után is nagyobb a valószínűsége a helyi kiújulásnak, illetve az ellenoldali emlőben kialakuló daganatnak,
        • idős korú emlődaganatos betegek esetén, akiknél a kísérő betegségek miatt a műtét utáni adjuváns, gyógyszeres kezelés ellenjavallt. Például szívbetegség miatt egyes kemoterápiás szerek nem adhatók vagy májbetegség miatt hormon kezelés nem javasolt, stb…

        A fent felsorolt megállapítások változhatnak a sebészi, sugár- vagy gyógyszeres lehetőségek alapján is. Az emlőmegtartó műtétek abszolút és relatív ellenjavallatát minden esetben mérlegelni kell, s ennek megfelelően onkológiai szakbizottság döntése alapján végezhető el az operáció.  A beteg általános állapotát, kísérő betegségeit, kívánságát minden esetben figyelembe kell venni.

        Szövődmények

        Mint minden műtét, így a teljes emlőeltávolítás után is kialakulhatnak szövődmények. Ezek aránya kicsi, s gyakorlott sebész ritkán találkozik szövődménnyel. Minden esetben az operáció előtt a beteget fel kell világosítani ezekről.

         A műtéti területen vérzés, vérömleny képződhet. Amennyiben nagyobb mennyiségű, úgy ismételt operáció válhat szükségessé. Minden műtéti beavatkozás után esetleg sebfertőzés alakulhat ki. Abban az esetben, ha ez helyi és antibiotikus kezelésre nem szűnik, szintén javasolt a műtéti terület feltárása és kitisztítása.

        A műtét után néhány nappal savós folyadékgyülem (szeróma) ürülhet. Ez a sebgyógyulás részét képezi, tekintettel, hogy az emlőműtét során a nyirokutak is károsodhatnak. Amennyiben az operáció során behelyezett csövecskéket (draineket) már eltávolították, többszöri leszívás válhat szükségesé. Vékony injekciós tűn keresztül fecskendőbe szívják ki a folyadékot.

        A kiterjesztett emlőműtét során valamekkora bőrfelületet is eltávolítanak. Rosszabbul gyógyuló sebeknél bőrelhalás is kialakulhat. Erre elsősorban cukor- és/vagy érbeteg, idős emberek esetén lehet számítani, főleg, ha előtte erre a területre sugárterápiát kapott előzőleg a beteg.

        Összefoglalva a szakmai ajánlásokon kívül a beteg fizikai és pszichés állapota figyelembevételével lehet dönteni emlőmegtartó vagy teljes emlőeltávolításáról. Lehetőség szerint a helyreállító (rekonstrukciós) lehetőségeket is fel kell ajánlani a paciensnek.

        Olvasson tovább! Pszichoonkológia: A rák és a lélek csatája

        Dr. Baki Márta, onkológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus

         

        Módosítva: 2019.09.29 09:33, Megjelenés: 2017.05.16 02:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Emlőciszta - Tünetek, okok és kezelés

        Az emlő állományát a tejmirigyek és a tejcsatornácskák képezik. A köztes területet zsír- és kötőszövet tölti ki. Az emlőben megjelenő ciszták nagy része a tejmirigyek tágulatából alakul ki, és a szélükön kissé vaskosabb hám, tömlő veszi azokat körül. Az emlőciszták kialakulásakor megbomlik az arány a mirigyek által termelt anyag és annak felszívódása között, és esetleg a tejcsatornák elzáródnak.

        Emlőtályog - Tünetek, okok és kezelés

        Mi okozhatja emlőtályog kialakulását? Mik lehetnek a tünetei? Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

        Új módszer az emlőrák szűrésében: háromszor hatékonyabb a mammográfiánál

        Az emlődaganat-szűrés eddigi lehetőségeinek tárházát szélesíti az az új eljárás, amelyet az American Society of Clinical Oncology legutóbbi kongresszusán mutattak be.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.