Hormonkezelés mellett fontos az emlőrákszűrés

Több nő is szed élete folyamán valamilyen hormontartalmú gyógyszert, legyen szó mesterséges megtermékenyítésről, hormontartalmú fogamzásgátló alkalmazásáról vagy a menopauza tüneteit csökkentő hormonkezelésről. Ezekben a helyzetekben fokozottan kell figyelni a mellrák kockázatának csökkentésére és a rendszeres emlőszűrésre.

Miért fokozza a daganatképződést a hormonterápia?

Magyarországon évente több mint 7000 új emlődaganatot diagnosztizálnak, és élete folyamán minden 10. nőnél alakul ki emlőrák. A betegség kialakulásának pontos okai még napjainkban sem ismertek, de az bizonyított, hogy hétterében 5-10 százalékban genetikai okok állnak, és kialakulásában szerepet játszanak a hormonok is.

Az emlőkben keletkezett tumorok jelentős része hormonfüggő (ún. ösztrogén- vagy progeszteronreceptor-pozitív tumor), azaz fokozottan érzékeny a női nemi hormonok magas szintjére, ezért a hormontartalmú gyógyszerek befolyásolhatják a mellrák kockázatát.

A szakemberek az ösztrogént egyfajta onkogénnek tartják, vagyis olyan anyagnak, amely fokozza a rákos sejtek burjánzását. A daganat valamilyen mutáció révén alakul ki, és nem reagál megfelelően a sejten belüli szabályozó folyamatokra, ezáltal a sejt gyors osztódásnak, burjánzásnak indul.

Mekkora a kockázat?

Fontos tudni, hogy a hormonterápiák nem okoznak mellrákot, hanem a számos rizikónövelő tényező egyike. Ezen terápiák nélkül is sok nőben alakul ki emlődaganat, illetve körültekintő alkalmazása esetén a hormonkezelésben részesülőknél is legtöbbször csak elővigyázatosságból indokolt az emlők rendszeres ellenőrzése. Nem minden esetben jelent tehát fokozott daganatkockázatot a hormonkezelés, sem a klimax évei alatt alkalmazott hormonpótló terápia, sem a hormonális fogamzásgátlók szedése.

Rizikótényezők a mellrák szempontjából:

• Nem javasolt a hormonális kezelés azoknál a nőknél, akik fokozott hajlammal rendelkeznek az emlődaganat kialakulására: családi halmozódás (öröklött hajlam), BRCA1/2 génmutáció, korábbi hormonérzékeny melldaganat, vagy több egyéb rizikótényező egyidejű fennállása (elhízás, gyermektelenség, késői menopauza, rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás).
• A terápia időtartama meghatározó tényező: 3-5 év hormonpótló terápiának csekély a kockázatnövelő hatása, kutatások szerint különösen a 10 éven túli kezelés esetén nőhet meg a rizikó.
• A mellrák kockázata dózisfüggő, a korábban alkalmazott nagy dózisú szisztémás kezeléseknél vált gyakoribbá az emlőtumor előfordulása.
• A mellrák szempontjából elsősorban a kombinált ösztrogén-progesztogén terápiánál igazolták a kockázatnövekedést, a csak ösztrogént tartalmazó terápiáknál nem.
• A menopauza utáni kombinált hormonpótló terápiában részesülőknél 5 éven túl átlagosan kétszeresére emelkedhet az emlődaganat előfordulása, de ez elsősorban azoknál a nőknél következett be, akik eleve magasabb mellrákhajlammal éltek.
• A kezelés utáni első évben a kockázat még magasabb szinten marad, majd fokozatosan csökken, 10 évvel később pedig már nincs hatása a korábbi hormonpótló terápiának.
• A hormonális fogamzásgátló gyógyszerek ma már jóval alacsonyabb hormontartalmúak, mint évtizedekkel ezelőtt, ezzel arányosan a kockázatnövelő hatásuk is alacsony szintre csökkent.

A hormonpótló terápia néhány évtizeddel ezelőtt külföldön gyakori kezelési módszer volt a menopauza tüneteinek enyhítésére, a mellrákkal való kapcsolatának felismerése után drasztikusan visszaesett a kezelésben részesülő nők száma, miközben a terápia maga is változott, napjainkban már jóval személyre szabottabb módon alakítják ki a kezelési tervet.

A hormonpótló terápia alapelve, hogy nem ellenjavallt a kezelés azoknál a nőknél, akik nem tartoznak a fokozott kockázattal élők csoportjába, ugyanakkor a kezelést csak indokolt esetben, erőteljes panaszok esetén, illetve személyre szabva, a panaszok csökkentéséhez szükséges lehető legkisebb dózisban kell alkalmazni, mindezt évenkénti szűrővizsgálat mellett. A várható előnyök ebben az esetben meghaladják a kockázatokat.

Fontos a rendszeres emlővizsgálat

Bármilyen hormonterápia során és a kezelés végeztével is feltétlenül szükséges az évenkénti műszeres emlővizsgálat, panaszok nélkül is!

Az emlők szerkezetének, állományának vizsgálata a mammográfia mellett ultrahanggal történik. Mivel az emlők mirigyállománya 40 év alatt lényegesen sűrűbb, ezért a fiatalabbaknál a rtg helyett kizárólag ultrahangot használunk, ám idősebb korban is érdemes kiegészíteni a mammográfiát ezzel a vizsgálati módszerrel.

Bár az emlők önvizsgálata kiemelt jelentőséggel bír a mellrák felfedezésében, ám gyakran a sűrűbb mirigyállomány, a nem megfelelő tapintásos ellenőrzés, vagy az elváltozás túl apró mérete miatt nem derül fény az esetleges csomók meglétére. Éppen ezért az önvizsgálat nem ad 100 százalékos bizonyosságot, ezért hormonterápia során – és végeztével – fontos az emlők rendszeres ultrahangos ellenőrzése is, hiszen segítségével az olyan elváltozások is fellelhetőek, melyek fizikális vizsgálattal nem. Ezáltal a tumor már igen korai stádiumban kiszűrhető, lehetővé téve ezzel a mielőbbi kezelést, mely kulcsfontosságú a gyógyulás szempontjából.

Lásd még Emlőrákszűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

WEBBeteg összeállítás. Dr. Gergely Mária, radiológus - Ultrahangközpont; Breastcancer.org