A HER2-pozitív emlőrák

szerző: Takács Regina - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete
lektorálta: Dr. Sára Levente, szülész-nőgyógyász frissítve:

A különböző típusú emlőrákok nők esetében a leggyakrabban előforduló daganatok közé tartoznak. Magyarországon minden évben körülbelül 8000 nőt diagnosztizálnak emlőrákkal, vagyis minden nyolcadik nő esetében várható az emlőcarcinoma kialakulása. Ezen esetek egyötöd részében pedig HER2-pozitív emlőrák a diagnózis.

Az emlődaganatok kialakulása nem teljesen ismert, de alapvetően 3 féle okot lehet megnevezni: genetikai eltérések, környezeti hatások, hormonális eltérések. Persze vannak olyan típusú tumorok, amelyeknél sajnos nem lehet fényt deríteni a kialakulás okára, azonban HER2-pozitivitás esetén nem ez a helyzet.

A daganatos elváltozások alapvetően sejtburjánzást jelentenek

Vagyis nagyon hirtelen bekövetkező, szabálytalan, szövetre jellemzőtől eltérő sejtekből álló szaporulatot. Ennek hátterében pedig molekuláris történések állnak. Szervezetünkben előfordulnak ún. protoonkogén és tumorszuppresszor gének. Előbbi egy olyan szakasz a DNS-ünkben, ami ha aktiválódik, akkor elősegíti a daganatképződést, vagyis a sejtosztódást.

A tumorszuppresszor géneknek pedig az a feladatuk, hogy gátolják a sejtek korlátlan osztódását, vagyis a tumorképződést. Egészséges emberi szervezetben, tumormentes állapotban a protoonkogének nem aktívak. Az egyik protoonkogén a HER2/NEU, aminek genetikai mutáció következtében kialakuló fokozott aktivitása okozza a HER2-pozitív emlőrákot.

Ez egy igen agresszív daganattípus, gyorsan növekszik és fiatalabb nőkben is kialakulhat. Előfordulhat az is, hogy már áttétet képzett, mire felismerésre kerül. Ezért ha felmerül az emlőrák, mint lehetséges diagnózis, fontos a mielőbbi szövettani mintavétel. Így megtudhatjuk, hogy HER2-pozitivitással állunk-e szemben. Ha ez bebizonyosodott, célzott terápiát lehet kezdeni, erre monoklonális antitesteket alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy léteznek olyan gyógyszerek, amik a szervezetbe jutva kötődni tudnak a HER2 receptorához, ami a daganatos sejteken van, és megállítják azok növekedését, pusztulásukat okozzák.

Ez a gyógyszer a trasztuzumab

Magyarországon már az 1990-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején elérhető volt. Ezen kívül körülbelül 2 éve forgalomba hoztak más hatóanyagú gyógyszereket, amik ugyanezzel a hatással rendelkeznek (pertuzumab, ado-trasztuzumab emtansin).

A betegség kezelésébe beletartozik a műtéti kimetszés, kemoterápia, radioterápia, hormonkezelés és célzott terápia. A műtét során eltávolított tumor HER2-szintjét meghatározzák, ez után kezdik meg a terápiát. Kutatások kimutatták, hogy azoknál a betegeknél sem lesz negatív következménye a kezelésnek, akik HER2-negatív típusú betegségben szenvednek.

Ezt követően lehet adjuváns, illetve neoadjuváns kezelés formájában alkalmazni a trasztuzumabot és társait. Az adjuváns kezelés azt jelenti, hogy a tumor eltávolítása után kemoterápiával kombináltan alkalmazzák a gyógyszereket. Ennek köszönhetően a műtét során esetlegesen bent maradt daganatos sejtek elpusztulnak, megakadályozva a kiújulást, áttétek képződését. A neoadjuváns kezelés célja pedig a daganat méreteinek csökkentése, hogy elérje azt a méretet, amit biztonsággal lehet operálni. 2013 óta neoadjuváns injekció is elérhető Magyarországon. Így újonnan diagnosztizált és áttétes emlőtumoroknál is alkalmazható ez a kezelés.

A külföldi vizsgálatok sikeressége Magyarországon is igazolódott

Az emlőrákban szenvedő betegek túlélése szignifikánsan nőtt a trasztuzumab elérhetővé válása óta. Megvizsgálták az 5 éves túlélést a bevezetés előtt és után a már kezelésben részesülő betegeknél, ami 71%-ról közel 75%-ra emelkedett a 2000-es évek elején. Mostanra megállapíthatjuk, hogy az időben diagnosztizált HER2-pozitív tumorok kezelése nagyon jó eredményekkel végezhető. Egy év elteltével nagyjából az összes beteg életben van, 3 év után több, mint 94%, az 5 éves túlélési arány pedig körülbelül 85%. Nemcsak ebben az esetben, hanem áttétes állapotban is nagyon kedvező eredmények születtek az 5 éves túlélést vizsgálva. Alkalmazása előtt 62% volt ez az érték, mára azonban a 76%-ot is eléri. Egyértelműen kijelenthető, hogy a célzott kezelés hatására megemelkedett a várható élettartam. Áttétek esetén a kezelés lassítja a progresszióját a betegségnek, javítja az életminőséget.

Mellékhatások

Természetesen minden kezelésnek, gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, így ennek a célzott terápiának is. Gyakran előforduló mellékhatások közé tartozik a hasmenés, székrekedés, gyomorégés, gyengeség, hasi vagy mellkasi fájdalom. Ezeket a panaszokat a vizsgálatok során 10 betegből több, mint 1 tapasztalta. Előfordul, hogy a kezelés ideje alatt influenzaszerű tünetek, láz, hidegrázás jelentkezik. Szívproblémák is jelentkezhetnek szintén a kezelés ideje alatt, ez szívizom gyengülésében nyilvánul meg, ami pedig szívelégtelenséghez, szívburok gyulladáshoz vagy szívritmuszavarokhoz vezethet. Ennek érdekében fontos a keringési paraméterek rendszeres monitorozása a kezelés alatt és után. Előnye azonban az, hogy nem rendelkezik olyan mellékhatásokkal, mint a kemoterápia, vagyis nem jár hajhullással, vérszegénységgel, fertőzések megemelkedésével.

Magyarországon egyre több helyen elérhető a célzott terápiás trasztuzumab kezelés. Budapesten kívül már több, mint 30 vidéki nagyvárosi kórházban is alkalmazható. Ennek hatására pedig az eddig agresszív, kifejezetten rossz prognózisú betegség kezelése annyira hatékony, mint az eddig legjobban kezelhető típusú, hormonérzékeny emlődaganatoké.

Bővebben A mellrák kezelése

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Takács Regina, medikus
Lektorálta: Dr. Sára Levente

Források
  • Robbins – A patológia alapjai (2014. 9. kiadás)

  • Mór Zoltán, Ideas & Solutions Kft – A HER2-pozitív emlőrák 10 éves tapasztalatai Magyarországon (2016)

  • Maria Cristina Figueroa-Magalhães, MD, Danijela Jelovac, MD, Roisin Connolly, MB, BCh, and Antonio C. Wolff, MD - Treatment of HER2-positive Breast Cancer (2014, Breast)

Cikkajánló

Alvászavar
Alvászavar

Milyen testi betegségek állhatnak mögötte?

Aranyér
Aranyér

Milyen tényezők hajlamosítanak rá?

WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
WEBBeteg - Brjeska Dóra, újságíró
WEBBeteg összeállítás - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Cs. K., fordító; Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.