• A HER2-pozitív emlőrák

        Szerző: BOE - Takács Regina, Lektorálta: Dr. Sára Levente, szülész-nőgyógyász szakorvos

        A különböző típusú emlőrákok nők esetében a leggyakrabban előforduló daganatok közé tartoznak. Magyarországon minden évben körülbelül 8000 nőt diagnosztizálnak emlőrákkal, vagyis minden nyolcadik nő esetében várható az emlőcarcinoma kialakulása. Ezen esetek egyötöd részében pedig HER2-pozitív emlőrák a diagnózis.

        Az emlődaganatok kialakulása nem teljesen ismert, de alapvetően 3 féle okot lehet megnevezni: genetikai eltérések, környezeti hatások, hormonális eltérések. Persze vannak olyan típusú tumorok, amelyeknél sajnos nem lehet fényt deríteni a kialakulás okára, azonban HER2-pozitivitás esetén nem ez a helyzet.

        Hirdetés

        A daganatos elváltozások alapvetően sejtburjánzást jelentenek

        Vagyis nagyon hirtelen bekövetkező, szabálytalan, szövetre jellemzőtől eltérő sejtekből álló szaporulatot. Ennek hátterében pedig molekuláris történések állnak. Szervezetünkben előfordulnak ún. protoonkogén és tumorszuppresszor gének. Előbbi egy olyan szakasz a DNS-ünkben, ami ha aktiválódik, akkor elősegíti a daganatképződést, vagyis a sejtosztódást.

        A tumorszuppresszor géneknek pedig az a feladatuk, hogy gátolják a sejtek korlátlan osztódását, vagyis a tumorképződést. Egészséges emberi szervezetben, tumormentes állapotban a protoonkogének nem aktívak. Az egyik protoonkogén a HER2/NEU, aminek genetikai mutáció következtében kialakuló fokozott aktivitása okozza a HER2-pozitív emlőrákot.

        Ez egy igen agresszív daganattípus, gyorsan növekszik és fiatalabb nőkben is kialakulhat. Előfordulhat az is, hogy már áttétet képzett, mire felismerésre kerül. Ezért ha felmerül az emlőrák, mint lehetséges diagnózis, fontos a mielőbbi szövettani mintavétel. Így megtudhatjuk, hogy HER2-pozitivitással állunk-e szemben. Ha ez bebizonyosodott, célzott terápiát lehet kezdeni, erre monoklonális antitesteket alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy léteznek olyan gyógyszerek, amik a szervezetbe jutva kötődni tudnak a HER2 receptorához, ami a daganatos sejteken van, és megállítják azok növekedését, pusztulásukat okozzák.

        Ez a gyógyszer a trasztuzumab

        Magyarországon már az 1990-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején elérhető volt. Ezen kívül körülbelül 2 éve forgalomba hoztak más hatóanyagú gyógyszereket, amik ugyanezzel a hatással rendelkeznek (pertuzumab, ado-trasztuzumab emtansin).

        A betegség kezelésébe beletartozik a műtéti kimetszés, kemoterápia, radioterápia, hormonkezelés és célzott terápia. A műtét során eltávolított tumor HER2-szintjét meghatározzák, ez után kezdik meg a terápiát. Kutatások kimutatták, hogy azoknál a betegeknél sem lesz negatív következménye a kezelésnek, akik HER2-negatív típusú betegségben szenvednek.

        Ezt követően lehet adjuváns, illetve neoadjuváns kezelés formájában alkalmazni a trasztuzumabot és társait. Az adjuváns kezelés azt jelenti, hogy a tumor eltávolítása után kemoterápiával kombináltan alkalmazzák a gyógyszereket. Ennek köszönhetően a műtét során esetlegesen bent maradt daganatos sejtek elpusztulnak, megakadályozva a kiújulást, áttétek képződését. A neoadjuváns kezelés célja pedig a daganat méreteinek csökkentése, hogy elérje azt a méretet, amit biztonsággal lehet operálni. 2013 óta neoadjuváns injekció is elérhető Magyarországon. Így újonnan diagnosztizált és áttétes emlőtumoroknál is alkalmazható ez a kezelés.

        A külföldi vizsgálatok sikeressége Magyarországon is igazolódott

        Az emlőrákban szenvedő betegek túlélése szignifikánsan nőtt a trasztuzumab elérhetővé válása óta. Megvizsgálták az 5 éves túlélést a bevezetés előtt és után a már kezelésben részesülő betegeknél, ami 71%-ról közel 75%-ra emelkedett a 2000-es évek elején. Mostanra megállapíthatjuk, hogy az időben diagnosztizált HER2-pozitív tumorok kezelése nagyon jó eredményekkel végezhető. Egy év elteltével nagyjából az összes beteg életben van, 3 év után több, mint 94%, az 5 éves túlélési arány pedig körülbelül 85%. Nemcsak ebben az esetben, hanem áttétes állapotban is nagyon kedvező eredmények születtek az 5 éves túlélést vizsgálva. Alkalmazása előtt 62% volt ez az érték, mára azonban a 76%-ot is eléri. Egyértelműen kijelenthető, hogy a célzott kezelés hatására megemelkedett a várható élettartam. Áttétek esetén a kezelés lassítja a progresszióját a betegségnek, javítja az életminőséget.

        Mellékhatások

        Természetesen minden kezelésnek, gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, így ennek a célzott terápiának is. Gyakran előforduló mellékhatások közé tartozik a hasmenés, székrekedés, gyomorégés, gyengeség, hasi vagy mellkasi fájdalom. Ezeket a panaszokat a vizsgálatok során 10 betegből több, mint 1 tapasztalta. Előfordul, hogy a kezelés ideje alatt influenzaszerű tünetek, láz, hidegrázás jelentkezik. Szívproblémák is jelentkezhetnek szintén a kezelés ideje alatt, ez szívizom gyengülésében nyilvánul meg, ami pedig szívelégtelenséghez, szívburok gyulladáshoz vagy szívritmuszavarokhoz vezethet. Ennek érdekében fontos a keringési paraméterek rendszeres monitorozása a kezelés alatt és után. Előnye azonban az, hogy nem rendelkezik olyan mellékhatásokkal, mint a kemoterápia, vagyis nem jár hajhullással, vérszegénységgel, fertőzések megemelkedésével.

        Magyarországon egyre több helyen elérhető a célzott terápiás trasztuzumab kezelés. Budapesten kívül már több, mint 30 vidéki nagyvárosi kórházban is alkalmazható. Ennek hatására pedig az eddig agresszív, kifejezetten rossz prognózisú betegség kezelése annyira hatékony, mint az eddig legjobban kezelhető típusú, hormonérzékeny emlődaganatoké.

        Bővebben A mellrák kezelése

        Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

         

        Takács Regina, medikus
        Lektorálta: Dr. Sára Levente

         

        Források
        • Robbins – A patológia alapjai (2014. 9. kiadás)

        • Mór Zoltán, Ideas & Solutions Kft – A HER2-pozitív emlőrák 10 éves tapasztalatai Magyarországon (2016)

        • Maria Cristina Figueroa-Magalhães, MD, Danijela Jelovac, MD, Roisin Connolly, MB, BCh, and Antonio C. Wolff, MD - Treatment of HER2-positive Breast Cancer (2014, Breast)

        Módosítva: 2018.08.27 16:19, Megjelenés: 2018.06.04 13:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A fibromialgia kezelése

        A fibromialgia kezelése

        Dr. Puskás Réka

        Milyen módszerek segíthetnek a fibromialgia tüneteinek enyhítésében?

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        Lombikbébi-eljárás: az idősebb nőknél növekedhet a mellrák kockázata

        Nagyobb lehet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik 40 évesnél idősebben lombikbébi-eljárással (IVF) lettek várandósak - derült ki egy nagyszabású dán tanulmányból.

        A tájékozottság mellrákban is életet ment

        A mellrák szűrésének korszerű, helyes módjáról tartott nemzetközi tudományos találkozót Budapesten a Pro-Radiológia Alapítvány (szakmai civil szervezet) és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület.

        Mellrák - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során

        Az emlőrák kezdetben tünetszegény, a korai felismerés alapja a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés, melyet minden nő otthonában segítség nélkül elvégezhet.

        Okozhat-e mellrákot a melltartó viselése?

        A médiában időről időre szárnyra kap a hír, miszerint a melltartónak szerepe van a mellrák kialakulásában. Sokan nem tudják eldönteni, mi is az igazság, és internetes fórumokon beszélik meg kétségeiket. A legújabb feltevés szerint az éjszaka viselt melltartó a felelős. De vajon ez valóban így van?

        A mellrák szűrése, diagnosztikája

        Az emlőrák esetén a korai felismerésnek rendkívül fontos szerepe van. A legegyszerűbb módszer a rendszeres önvizsgálat, melyet a betegek saját magukon elvégezhetnek, emellett kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.

        Mikor szükséges az emlőeltávolító műtét (masztektómia)?

        Masztektómiának nevezik azt a műtéti eljárást, amelynek során a női mellet eltávolítják. Ez a megoldás csupán akkor jöhet szóba, ha az emlőmegtartó operációk nem jártak sikerrel vagy a rosszindulatú emlődaganat kiterjedése, stádiuma nem tesz lehetővé más megoldást.

        Miért döntött Angelina Jolie a masztektómia mellett?

        A Hollywoodi színésznőként világszerte ismert hatgyermekes anyuka és feleség a New York Times-ban hozta nyilvánosságra, hogy miért szánta rá magát a mindkét mellét eltávolító műtétre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.