A dohányzás és a mellrák kockázata

A dohányzás nem tartozik az emlődaganatok legfontosabb rizikónövelő tényezői közé, illetve a dohányzás által okozott megbetegedések között sem a mellrák a leggyakoribb. Éppen ezért kevésbé közismert, hogy a kettő kapcsolata napjainkra bizonyítottá vált, és a dohánytermékek is hozzájárulnak az emlőtumorok képződéséhez, növekedéséhez.

Bár a dohányzás és a mellrák összefüggése kevésbé egyértelmű, mint például a tüdőráknál, a kapcsolatot számos vizsgálat igazolta. Más kockázati tényezőkről - a túlsúlyról, az alkoholfogyasztásról, a mozgásszegény életmódról - ismeretes, hogy növelik a menopauzán átesett nők mellrákkockázatát, a dohányzás szerepét azonban nehezebb volt feltárni.

Az emlődaganatok képződése nem vezethető vissza egyetlen kiváltó tényezőre, hanem legtöbbször több rizikófaktor egyidejű fennállása esetén alakul ki. Az utóbbi két évtized kutatásai szerint ezen kockázati tényezők egyike a dohányzás is, ami különösen idősebb életkorra, több évtizedes dohányzást követően, más tényezők fennállása esetén vezethet a tumor megjelenéséhez.

Mellrákrizikó és dohányzás

A különböző kutatások szerint a dohányzás átlagosan 10-30 százalékkal növeli a mellrák kialakulásának kockázatát. A rizikónövekedés nagymértékben függ a dohányzással eltöltött évek számától és más kockázati tényezőktől.

• A menopauza utáni korosztályba tartozó nők körében a dohányzóknál 19 százalékkal gyakoribb a mellrák azokhoz képest, akik nem dohányoztak. A nagyszabású kutatás (British Journal of Cancer) mintegy 186 ezer, 50-71 éves nőt követett nyomon átlagosan tíz éven át.
• Az emlődaganat kockázata 7 százalékkal magasabb maradt akkor is, ha a nő korábban dohányzott, ám leszokott a cigarettáról.
• Egy másik vizsgálat (The BMJ) szerint a kockázatnövekedés átlagosan 16 százalékos az aktív dohányosok, és 9 százalékos a korábbi dohányos nők körében, azaz a különböző elemzések eredményei közeliek voltak.
• A rizikónövekedésben nagyon jelentős tényező a dohányzással eltöltött évek száma. A U.S. National Surgical Adjuvant Breast and Bowel Project (NSABP) eredményei szerint a 35 évnél régebb óta dohányzó nőknél a kockázat 60 százalékkal, a 15-35 éve dohányzóknál 34 százalékkal volt magasabb a nemdohányzókhoz képest. (A 15 évnél kevesebb ideje dohányzóknál nem volt szignifikáns a különbség.)
• Egy tanulmány (Breast Cancer) szerint a fiatalkori emlőrák előfordulása kétszeres azoknál, akik az első menstruációs ciklusuk után öt éven belül kezdtek el dohányozni. A kutatók feltételezése szerint a tizenévesek mellszövete érzékenyebb lehet a dohányfüstben található rákkeltő anyagokra.

A nikotin fokozza a tumor növekedését

A nikotin nem a tumorképződéshez, hanem a daganat növekedéséhez és terjedéséhez járul hozzá, és az emlő rosszindulatú daganatának növekedését is fokozhatja. Ismert, hogy a ráksejtek rendelkeznek nikotinreceptorokkal (nAChR), amelyekhez kapcsolódva a nikotin fokozza a sejtburjánzást és a sejtek szétszóródását. Állatkísérletek alapján (Harvard Egyetem, Cancer Research) mindez az emlő szöveteiben is végbemenő folyamat, és a nikotin fokozza a sejtnövekedést, ezzel elősegítve az emlőtumor fejlődését.

A dohányzás a rosszindulatú daganatok leggyakoribb megelőzhető oka. A tüdőrák mellett a gége-, a nyelőcső-, a szájüreg-, a torok-, a hólyag-, a hasnyálmirigy-, a vese-, a máj-, a gyomor- és a bélrák kialakulásában is szerepet játszik. A mellrák megelőzésében - mivel sajnos a genetikai hajlam nem megváltoztatható tényező - az alkoholfogyasztás csökkentésének, a mozgásnak és a testsúly normalizálásának lehet a legfőbb szerepe.

WEBBeteg összeállítás - Medipress, Független Hírügynökség, MTI, Cancer Researh UK, Breast Cancer Resaerch Foundation