A túlsúly növeli a mellrák kockázatát

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a túlsúly az egyik komoly rizikófaktora a mellráknak (is).

Mivel ma Magyarországon évente 7500 nő szembesül ezzel a diagnózissal, az önvizsgálat, a korai felismerés és a helyes életmód jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász beszélt a témáról.

Védőfaktor a szoptatás

A mellrák önmagában nem halálos kór, csak akkor válhat azzá, ha áttéteket képez a szervezet más részein, bekerül a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy egyéb szervekbe. Ha bejut a véráramba vagy a csontokba, akkor valóban akár végzetes is lehet. Az áttétképződés azt jelenti, hogy terjed a daganat, és ha eléri a nyirokcsomókat, ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné válhat. A korai felismerés a legjobb mód a terjedés megelőzésére.

Bár férfiak is szembesülhetnek a mellrákkal, a nőknek erre százszor nagyobb az esélyük, ezért főként nekik kell tisztában lenniük azzal, hogy a szoptatással jelentősen csökkenthetik a rizikót.

Egy bizonyos génmutációt hordozó nők esetében ugyanis az emlőrák kialakulásának esélye jelentősen csökken, ha összesen legalább 12 hónapot szoptattak. Egy nők egészségével foglalkozó kutatócsoport 965 emlőrákos nőt, és ugyanennyi kontrollszemélyt vizsgált meg. A génmutációt hordozó 685 nő között az átlagos teljes szoptatási idő jelentősen rövidebb volt azok esetében, akiknél kifejlődött az emlőrák, mint azok esetében, akiknél nem. Azoknál, akik több mint 1 évig szoptattak, kb. 60 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki emlőrák, mint azoknál, akik soha nem tették azt.

Kockázatnövelő faktorok

Egy több országban folyó kutatás eredményeként kiderült, hogy azoknál a nőknél, akiknél a mellrák családi halmozódása volt megfigyelhető, és bizonyos génmutációt hordoztak, a fogamzásgátlók szedése egyharmadával növelte azt a kockázatot, amelyet önmagában a génelváltozás jelentett.

A legnagyobb rizikó azokat a nőket fenyegette, akik 30 éves koruk előtt kezdtek el tablettát szedni vagy 1975 előtt szedték azt, akkor ugyanis még más hatóanyagot tartalmaztak a fogamzásgátlók. Ugyanakkor az is kiderült, hogy ugyanilyen génmutációval rendelkezőknél a tabletta csökkentette a petefészekrák esélyét. Vagyis akinek a felmenői közt több mellrákos is volt, kérjen szakorvosi tanácsot a fogamzásgátlásról.

Más kutatások azt bizonyították, hogy szoros összefüggés van az életmód és a mellrák kialakulása között, és a mellrákok kb. 40 százaléka lenne elkerülhető kevesebb alkoholfogyasztással, rendszeres testmozgással és egészséges étkezéssel. Napi 30 perc testmozgás lenne ideális, és legfeljebb napi egy pohár jó minőségű bor fogyasztása megengedett. A kockázat a már kialakult tumor esetén is nagyobb a túlsúlyos nőknél, hiszen ők 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak bele a mellrákba.

Az életmódváltás tehát minden életkorban és minden élethelyzetben szükséges, az optimális női életmódra ma már személyre szabott programok is elérhetők – mozgási, táplálkozási, orvosi ajánlásokkal.

Mivel a mellrák az összes női daganatok közel 13 százalékát teszi ki, mindenképpen komolyan kell vennünk a megelőzés lehetőségeit. – hangsúlyozza dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász. – Amennyiben ezzel már elkéstünk, akkor is sokat tehetünk a gyógyulásért, ha egészséges életmódot folytatunk, és időben orvoshoz fordulunk.

Semmiképp sem halogatható a vizit, ha olyan feltűnő tüneteket tapasztalunk, mint az idegentest érzés, a befelé forduló vagy szivárgó mellbimbó, a mell megváltozott alakja, a narancshéjszerű behúzódások és a tapintható csomók.

(Oxygen Medical)