Emlőrákszűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

Az emlők vizsgálatára számos eljárást kínál az orvostudomány, ugyanakkor sok nő számára nem világos, hogy milyen életkorban, milyen helyzetben melyik a kellően hatékony módszer.

A szűrővizsgálatok szerepe

A mellrák akár három évet is képes a tünetmentesség fázisában tölteni. Ez az úgynevezett preklinikai szakasz, amely a betegség kezdetétől a tünetek megjelenéséig terjed. A legtöbben sajnos csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, és csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére. Azonban már ebben a szakaszban kimutatható a daganat megfelelő szűrővizsgálatokkal.

A szűrővizsgálat lényege, hogy már a tünetek jelentkezése előtt egyszerű és kevés terheléssel járó vizsgáló módszerek segítségével hívják fel a figyelmet az elváltozásokra, lehetővé téve a korai diagnózist és kezelést. Amennyiben csomó tapintható az emlőben vagy a mellrák más tünetei jelentkeznek, vagy a szűrésen gyanús képletre derül fény, akkor már nem szűrésre, hanem kivizsgálásra van szükség, amelybe más vizsgálatok tartoznak.

A szűrővizsgálatok és a kivizsgálási módszerek szerepét nem szabad összekeverni. Az emlőszűrésen való részvétel - meghatározott életkorban - minden nő számára fontos, és gyors, kockázatmentes eljárások. A kivizsgálási módszereket nem lehet szűrővizsgálatként alkalmazni, mert azok szükségtelen terhelésnek tennék ki a nők többségét, akár a radiológiai vizsgálatokkal járó sugárterhelésre, akár a biopsziára (szövettani mintavételre) gondolunk.

Az emlőszűrés módszerei

Az emlők önvizsgálata

Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ez önmagában nem helyettesíti a szakorvosi, esetleg mammográfiás vizsgálatot. Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében.

Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni, egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is.

Bővebben Ezekre figyeljen az emlők önvizsgálata során

Szakorvosi tapintásos emlővizsgálat

A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi, és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható.

Mammográfia

A mammográfia az emlők lágyrészeinek röntgenvizsgálata, ami képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai daganatot is. A röntgenvizsgálat jelenleg az egyetlen olyan módszer, amit nemzetközileg elfogadott a szakma a rosszindulatú daganatok kimutatásának megfelelő módszereként. A mammográfia képes az olyan mikromeszesedések kimutatására, amelyek fizikális vizsgálattal még nem tapinthatóak és az ultrahang sem látja. A rutin, szűrési célú mammográfia minimális sugárterheléssel jár, 2-2 irányból készül rövid felvétel az emlőkről. A képek feldolgozása ma már digitálisan történik, ami rövidebb expozíciós időt tesz lehetővé, mint a régebbi technológia.

Bővebben A mammográfia: miért fontos, hogyan történik a vizsgálat?

Tomoszintézis

A tomoszintézis a mammográfia továbbfejlesztett változata, nevezik 3D-mammográfiának is. Lényege, hogy a berendezés több alacsony dózisú röntgenfelvételt készít (mérettől függően emlőnként 10-15, szemben a mammográfia 2 felvételével), majd ebből számítógép állít össze egy 3D-s, rétegenként áttekinthető képet a vizsgáló orvos számára. Érzékenysége jobb, mint a hagyományos mammográfiáé, nagyobb biztonsággal fedezi fel az elváltozásokat, ugyanakkor még aránylag kevés helyen érhető el.

Emlő ultrahang

Az emlő-ultrahangvizsgálat 30-35 éves kor alatt önmagában is alkalmazható a mammográfia helyett, később a mammográfiás szűrést kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák. Az eljárás fájdalom- és kockázatmentes, gyermekvállalás előtt álló nők számára is biztonságos. Fiatal életkorban azért is ajánlható, mert sűrű (denz) emlőszövet esetén a röntgensugár nem mindig képes kimutatni az elváltozást, az ultrahang viszont igen. Az ultrahang ugyanakkor nem képes minden típusú elváltozás, az emlődaganatoknál gyakori meszes képletek kimutatására, éppen ezért szélesebb körben csak az emlőröntgen kiegészítő vizsgálataként ajánlják. Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. A daganatok mellett alkalmas emlőciszták és -tályogok azonosítására, de a daganatos betegségek nyirokcsomóáttétei is kimutathatók ultrahanggal.

Egyéb

Léteznek további szűrési célú eljárások is, amelyek azonban nem kellően specifikusak és nem elég megbízhatóak, ezért nem terjedtek el. Ilyen például a tumormarker-vizsgálat, amely a vérminta laboratóriumi elemzésével jelezheti a daganatos elváltozást, azonban nem nyújt információt a daganat jó- vagy rosszindlatúságáról, a daganat helyéről, méretéről, így pozitív eredmény esetén mindenképp elvégzendő az emlőröntgen és/vagy -ultrahang.

Ajánlások életkor és kockázati szint szerint

Szűrés ismert rizikófaktor nélkül

Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között kétévenként indokolt. A 45 és 65 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a mellrákszűrés esedékességéről. 65 éves kortól a vizsgálatot saját kezdeményezésre a háziorvostól kért beutalóval lehet igénybe venni.

A rendszeres mammográfiai szűrés hivatalosan 45 év felett indokolt, 30-35 éves kor alatt pedig nem ajánlott a rutinszerű vizsgálat. Ennek oka főleg az, hogy fiatal életkorban az emlőszövet állománya sűrűbb, ezek a területek ugyanolyan foltként jelennek meg a felvételen, mint a rendellenes elváltozások, tehát az eredmény nem megbízható. További ok, hogy alacsonyabb a rosszindulatú daganat kialakulásának kockázata is, továbbá szülés előtt álló hölgyeknél minimalizálni kell a sugárterhelést jelentő vizsgálatok számát is.

Mivel ebben az életkorban is előfordulhatnak azonban emlődaganatok, a felismerésben nagyobb szerep jut az önvizsgálatnak, továbbá a műszeres szűrések közül az emlő-ultrahang fiatalkorban is rendelkezésre áll. 30 éves kor alatt önállóan is alkalmazható szűrésként, később a mammográfia kiegészítő vizsgálataként.

Ez is érdekelheti A fiatalkori emlőbetegségekről

Összefoglalva:

• 40-45 év alatt rutin jelleggel nem szükséges a rendszeres szűrővizsgálat, de bármilyen gyanús jel esetén orvoshoz kell fordulni, életkornak megfelelően az első vizsgálat lehet ultrahang és/vagy mammográfia
• 45-65 év között mammográfia kétévente, lehetőleg emlő-ultrahanggal együtt
• 65 év fölött egyéni mérlegelés alapján

Szűrés fokozott rizikó esetén

Az általános ajánlásokban szereplő életkornál korábban érdemes szűrésen részt venni panaszok vagy csomó tapintása nélkül is, amennyiben

• a családban fordult már elő emlődaganat (családi hajlam)
• a mellrákra hajlamosító genetikai mutáció ismert (BRCA1, BRCA2), ami lehet örökletes és az egyén élete során kialakuló mutáció is
• ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltunk.

Ezekben az esetekben már huszonéves kortól ajánlott az ultrahangos szűrés és a rendszeres önvizsgálat, 30-35 éves kor után pedig a mammográfia és a szakorvosi tapintásos vizsgálat.

A kivizsgálás módszerei röviden

Más vizsgálatokra kerülhet sor, ha a szűrés során valamilyen gyanús elváltozás ábrázolódott, vagy ha már a mellrákra utaló tünetek jelentkeznek. Egyedül további vizsgálatok után állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a talált elváltozás jóindulatú emlődaganat vagy rosszindulatú mellrák-e. Az ultrahang és a mammográfia is gyakran jóindulatú elváltozásokat jelez. Más eljárások informatívabbak az orvos számára, ugyanakkor komolyabb beavatkozásnak számítanak, mint a szűrések.

Ezek lehetnek az emlőrákszűrési céllal nem alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok:

• Diagnosztikai célú mammográfia, melynek során a szűrési célú mammográfiával megegyező módon, ám több felvétel készül az emlőkről.
• Kontrasztanyagos MR, melynek során a feltételen egyértelműbben elkülönül a rendellenes szövet az emlő normál állományától; a szakmai ajánlások szerint emlőrákgyanú felmerülése esetén végezhető.
• Emlőbiopszia (szövettani mintavétel), mely lehet a kinyert szövetminta méretétől függően vékonytű-biopszia, vastagtű/henger (core) biopszia, vagy történhet a szövettani minta vétele sebészi úton is.
• Izotópos (nukleáris medicina) vizsgálatok, mely során radioaktív izotópot juttatnak kontrasztanyagként a szervezetbe, így jobban ábrázolódik a rosszindulatú elváltozás. Igen ritkán, speciális helyzetekben alkalmazzák csak, ha a hagyományos képalkotó eljárások nem alkalmazhatóak, vagy áttéteket keresnek.

Bővebben A mellrák diagnózisa, kivizsgálási módszerei

Kvíz Ön felismerné a mellrákot? Tesztelje tudását!

Dr. Szabó Andrea, radiológus - Oxygen Medical
További forrás: A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása az emlődaganatok korszerű szűrésében, diagnosztikájában és ellátásában – Szakmai útmutató