Banális okok a kisbabák hasfájásának hátterében
frissítve:
A hasfájás a legszokványosabb gyermekgyógyászati panaszok között szerepel, és gyakran okoz fejtörést mind a szülőknek, mind az orvosnak. Szerencsére az esetek jelentős részében normális élettani okok állnak a panaszok hátterében és egyszerűen segíthetünk a babának a panaszok csökkentésében.
| A téma cikkei |
| 2/1 A sürgős ellátást igénylő hasfájás jelei és okai |
Élénkülő bélmozgás
Az első hetekben maga az étkezés is kiválthat élénkülő perisztaltikát, azaz bélmozgást, és ehhez társuló hasi komfortérzet csökkenést, ami akár az étkezés abbahagyását eredményezheti felsírással kísérve. Abban az esetben, ha a baba pocakja már az étkezést megelőzően is puffadtabb, akkor erre nagyobb az esély, hiszen a bélfal izomzata a gázok feszítő hatására már eleve összehúzódottabb állapotban vannak, mely az élénkülő perisztaltika során tovább fokozódik.
Mi ilyenkor a teendő?
Azoknál a babáknál, akiknél gyakran tapasztalják a fenti jelenséget, és az étkezések körülményessé válnak, érdemes az etetés előtt egy pillantást vetni a pocakra. Amennyiben az feszülő, domborodó, akkor szélcső segítségével gyorsan leereszthetők a felesleges gázok. Természetesen hosszútávon a bélgázképződés okának megszüntetésére kell törekedni.
Túletetés
A túletetés többfajta módon is kellemetlenséget, fájdalmat okozhat. Az újszülöttek gyomorszájzáró izma még nem teljesen jól funkcionál, vagyis nem zár tökéletesen. Ideális mennyiségű adagok mellett is könnyebben visszajuthat gyomortartalom a nyelőcsőbe (reflux) az étkezések után, így nem csoda, ha túletetés kapcsán – amikor még inkább megnövekszik a gyomorban a nyomás – még nagyobb az esélye a refluxnak.
A túletetés egy másik módon is kiváltja a hasfájást. A bélrendszernek, mint minden más szervrendszernek, van egy érési, fejlődési folyamata. Ha nem képes elegendő mennyiségű emésztőnedv előállítására, akkor a feleslegben bevitt táplálék gondot fog okozni. Túletetés során az újszülött, kiscsecsemő emésztőnedv mennyisége nem képes feldolgozni a bevitt tápanyag teljes mennyiségét. A feleslegben maradt tejcukrot a bélbaktériumok erjedéses folyamat révén hasznosítják. Az erjedés kapcsán gáz képződik, minél több a felesleges tejcukor, annál több a gáz. A bélgáz belülről elkezdi feszíteni a bélfalat.
A feszülésre a bélfal két módon is reagál. Az egyik, hogy a bél üregébe a bélfalból folyadék fog beáramlani, növekszik a széklet folyadéktartalma, ezért vizes székletek fognak ürülni - ezt akár teljesen be is ihatja a pelenka. A másik bélfali reakció, hogy a gáz okozta feszülés hatására a bélfal körkörös simaizomzata erőteljesen összehúzódik, megpróbálja a feszülést kiváltó tényezőt az alsóbb bélszakaszok felé továbbítani (ez történik a széklet továbbítása során is a normális perisztaltika alatt). Minél nagyobb mennyiségű gáz feszíti a bélfalat, annál erőteljesebben fog összehúzódni a bélfal. Az erőteljes simaizom összehúzódás heves, görcsös fájdalmat okoz.
A túletetés gyakori jele lehet, hogy a székletben emésztetlen, „túrós darabkák” jelennek meg.
Mi ilyenkor a teendő?
Testhelyzet, torna vagy masszázs - A fájdalom miatt a babának mielőbbi segítségre van szüksége, melynek célja a fájdalmat okozó bélgázok távozásának elősegítése és a haspuffadás megszüntetése. Az első teendő, hogy a babát hasánál alátámasztva tenyerünkre helyezzük. Ez a testhelyzet segíthet a gázok távozásában és a fájdalom megszüntetésében. Megpróbálhatjuk a gázok távozását elősegíteni a pici kíméletes tornáztatásával is. A hátán fekvő baba lábait váltakozva behajlítjuk, kinyújtjuk. Kiegészíthető ez a gyakorlat a has óvatos masszírozásával is. A pocakot az óramutató járásával megegyező irányban (a vastagbél lefutásának iránya) masszírozva segítjük elő a gázok továbbhaladását.
Szélcső - Ha ezek az eljárások nem segítenek, akkor a leggyorsabb és leghatásosabb segítséget a szélcső fogja nyújtani. A szélcső egy puha gumikatéter, amelynek külsejét a keskenyebb átmérőjű végén kenjük be vékonyan popsikrémmel, és óvatos, csavaró mozdulattal vezessük a baba végbelébe kb. 2-3 cm mélyen. Nem mindig a legkönnyebb kivitelezni, no, nem a technika bonyolultsága miatt, hanem a baba hasfájás miatti nyugtalansága, sírása és mindenféle macerálás elleni tiltakozása miatt. A szélcső óvatos bevezetése és a végbélben történő tartása nem fájdalmas! Az eredményes szélcsövezés 5-10 percig is eltarthat.
Az egész procedúra lényege, hogy a gázokra vonatkozó fizikai törvényeket érvényesülni engedjük, vagyis a szélcsövön keresztül a gázok a magasabb nyomású helyről (bélüreg) a kisebb nyomású hely (külvilág) felé fognak áramlani. Olyan, mintha egy felfújt lufit leengednénk egy szívószál segítségével. Az eredmény viszont a baba pocakjának felpuhulása, a görcsös fájdalmak megszűnése lesz. Az előbb leírt technikával semmilyen fájdalmat, sérülést nem fognak okozni a babának, csak megkönnyebbülést!
Gyakori kérdések a szélcsőről:
- Nem fogja-e megszokni a baba a szélcsövezést, és ez nem fog-e a spontán székletürítés elmaradásához vezetni?
A válasz: nem! Ha megszoknák, akkor a gyermekek már régóta szélcsővel a zsebükben járnának óvodába, iskolába. Nem szabad félni a szélcsőtől! Nem azt mondom, hogy a sírásról való leszoktatás módszere az, ha a síró baba fenekébe szélcsövet dugunk, de a hasfájással küszködő babának leggyorsabb segítséget ezzel az eljárással nyújthatunk. - Hányszor lehet használni a szélcsövet naponta?
Elvileg annyiszor, ahányszor kell. De sokkal inkább célravezető, ha a kiváltó okot próbáljuk megszüntetni, és nem kétségbeesetten igyekszünk orvosolni egy elkerülhető, vagy legalábbis gyakoriságát tekintve jelentősen mérsékelhető állapotot.
Etetési szokások - A kiváltó ok megszüntetéséhez a legcélravezetőbb eszköz a helyes etetési mennyiségek és gyakoriságok beállítása. Nem a baba természetének és élettani igényeinek megerőszakolása az, ha a számára ideális mennyiségeket próbáljuk biztosítani számára. Sokkal inkább a kiegyensúlyozottsága lesz domináló.
Túlzott levegőnyelés
Főként a mohó babákra jellemző, hogy intenzív szopáskészségük mellett sok levegőt is nyelnek az anyatej mellé. Ha ennek nagy része nem távozik el az étkezést követő büfiztetés kapcsán, akkor puffadáshoz, hasfájáshoz vezethet.
A levegőnyelés két mechanizmussal is panaszhoz vezet. Egyrészt a gyomor túlzott feszülése révén könnyebben fog étkezést követően a nyelőcsőbe visszaáramlani savas gyomortartalom (reflux), ami gyomorégés-szerű fájdalmat okoz, másrészt a belekbe jutó „felesleges” levegő belülről fogja feszíteni a bélfalat, mely ennek következtében görcsösen összehúzódik (görcsös hasi fájdalom).
Mi ilyenkor a teendő?
Legcélszerűbb megelőzni a túlzott levegőnyelést. Csecsemőkorban ezt leginkább az segíti elő, ha a baba a gyomor kiürülésével párhuzamosan, nagyjából három óra elteltével eszik. Könnyű belátni, hogyha túl hosszan alszik egy egyébként egészséges baba, akkor ébredésekor a túlzott éhsége miatt nagyon mohón fog enni. Az egyébként is mohón étkező picik esetében célszerű az első nagy lendület után (3-4 perc) büfiszünetet beiktatni, mert egyszerűbb, ha a lenyelt levegő felfelé távozik, mint az, hogy a gyomorban maradva illetve a bélbe kerülve panaszt okozzon.
Üvegből táplált babák esetében arra kell figyelmet fordítani, hogy a cumi kellő erősséggel legyen az üvegre szorítva, ellenkező esetben etetésekor túl sok levegő jut az üvegbe, és annak tartalma szinte bezúdul a babába, aki alig győzi azt levegő kíséretében lenyelni.
Lásd még Haspuffadás kisbabáknál: praktikák a szélgörcsök megszüntetéséhez
Hasfájás meteorológiai okból
Újszülött- és kiscsecsemőkorban nem ritka, hogy nagyon szeles időben, hidegfrontok érkezésekor a görcsös hasi fájdalmak felerősödnek, és a baba nyűgösebb, sírósabb ezeken a napokon.
Mi ilyenkor a teendő?
Az időjárás okozta élettani változásokat nem lehet kivédeni, de átmeneti kis kényeztetésekkel átsegíthetők a picik az ilyen napokon.
Lásd még A sürgős ellátást igénylő hasfájás jelei és okai
Miért nehéz a hasfájás okának megtalálása? |
| Kevés olyan kórállapot van a gyermekgyógyászatban, ami vagy közvetlen, vagy közvetett úton nem eredményezhet hasfájást. Sokan azt gondolnák elsőre a hasfájás említésekor, hogy az a hasi szervek kórállapotait tükrözi, de ez nem mindig igaz. Már csak abból adódóan sok betegség képe merülhet fel, ha a hasüregi szervek számát vesszük sorra: hashártya, máj, epehólyag, lép, vesék, húgyvezeték, húgyhólyag, mellékvesék, a nyelőcső alsó szakasza, gyomor, vékonybél, vastagbél, hasnyálmirigy, belső nemi szervek, nyirokcsomók, erek, idegek. Ezeknek a szerveknek a betegségei pedig származhatnak fejlődési rendellenességből, sérülésekből, funkcionális károsodásokból, fertőzéses- és nem fertőzéses eredetű gyulladásokból, anyagcsere-eltérésekből, jó- és rosszindulatú daganatos elváltozásokból. Ezek pedig megsokszorozzák a kórképek lehetőségeit. Sőt a hasfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus (lelki eredetű testi panasz) tünet is. Ennek szintén számtalan, sokszor csak lassan, alapos vizsgálódásokon átesve találjuk meg az okát. A hasi kórképek súlyosságának megítélése sem egyszerű feladat, mert jelentéktelennek tűnő panasz is beletorkollhat sürgős ellátást igénylő állapotba néhány óra alatt, illetve markáns fájdalom hátterében is lehet banális ok. A hasi kórképekre is igaz, hogy lefolyásuk dinamikus állapot, sokszor ismételt vizsgálat, helyzetértékelés szükséges a pontos diagnózishoz, a terápiás javaslathoz. Tovább nehezíti a helyzetet a fájdalom helyének, intenzitásának, jellegének a megítélése. A gyermekek gyakran (a kis korosztályok életkorukból adódóan érthetően) nem tudják pontosan lokalizálni a hasi fájdalmukat, és hajlamosak mindig a köldökükre mutatni, mint jól látható anatómiai támpontra. Jelentős egyéni különbségek lehetnek a fájdalomérzet erősségének megélésében. Nagyobbaknál ehhez hozzáadódhat, hogy időnként megpróbálhatják a panaszaikat bagatellizálni vagy éppenséggel eltúlozni. Ráadásul még a nagyobbaknak is gondot okoz annak a megfogalmazása, hogy milyen jellegű a hasfájásuk (nyomó, szúró, égető, éles, tompa, görcsös stb.). Nehéz azt is elérni a gyermekeknél, hogy a has tapintásakor érzett fájdalmukat a meglévő hasfájásuk felerősödése miatt jelezzék, és ne pusztán a vizsgálat okozta kellemetlenséget kommentálják. Nem kellemes, ha nyomkodják valakinek a hasát, akkor sem, ha jól ellazítja izmait, és tényleg nem esik jól egy csiklandós gyermeknek, ha a hasát vizsgálják. |
Dr. Kovács Tibor
csecsemő- és gyermekgyógyász
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
