A tejallergia - Tünetek, kivizsgálás és kezelés tejfehérje-allergia esetén

Dr. Szigeti Nóra
szerző: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus - WEBBeteg
frissítve:

Tejallergia akkor áll fenn, amikor a szervezet az elfogyasztott tejben lévő egy vagy több tejfehérjét allergénként azonosít, és ellene kóros immunválaszt ad. A tejfogyasztás számos különböző eltérés révén okozhat panaszokat, ezért nem minden tejjel kapcsolatos probléma jelent tejallergiát. Orvosi diagnózis nélkül ne iktassa ki teljesen az étrendjéből a tejtermékeket.

Mi a tejallergia?

A tejallergia a tehéntej valamely fehérje alkotórészével vagy alkotórészeivel (leggyakrabban kazein, ezen kívül β-laktoglobulin, α-laktalbumin) szembeni azonnali vagy késleltetett túlérzékenységi reakció. Az allergént pontosabban megjelölő elnevezése a tejfehérje-allergia, a panaszokat okozó legfőbb élelmiszer után pedig ismert tehéntej-allergiaként is.

A tejallergiások szinte mindig allergiások a tehéntejre, de a benne található fehérjék hasonló szerkezete miatt jellemző a keresztallergiás reakció kecske-, juh- és bivalytej fogyasztásra is, ritkábban a ló- és szamártejre. Az izolált kecske- és juhtej-allergia rendkívül ritka.

Az anyatej nem allergén, csak abban az esetben okozhat panaszokat a csecsemőnél, ha a szoptató anyuka állati tejet iszik, és az elfogyasztott tejfehérje átjut az anyatejbe és a csecsemő erre reagál. Ez nem minden esetben következik be.

A tejallergia típusai és tünetei

Az immunválasz alapján a tejallergia lehet azonnali vagy késleltetett típusú, eltérő tünetekkel és prognózissal. Az esetek egy részében a két típus kevert módon is jelentkezhet. A tejallergia más ételallergiákkal együtt is fennállhat.

Azonnali (IgE-mediált) allergiás reakció

A tejallergia változatos tüneteket okoz közvetlenül a tejfogyasztás után, a legkisebb mennyiségű tejfehérje is járhat súlyos allergiás reakcióval. Ez a kevésbé gyakori, de súlyosabb és sokszor felnőttkorban is megmaradó forma.

Jellemző tünetek:

  • bőrtünetek: viszkető, vörös foltok, csalánkiütés,
  • emésztőrendszeri tünetek: hasmenés, görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, haspuffadás
  • légúti tünetek: fulladás, asztma, gégevizenyő

Súlyos esetben ún. anafilaxiás roham alakulhat ki, ami akár perceken (maximum egy órán) belül kialakuló, hasi fájdalommal, az ajak, a gége és a nyelv dagadásával kezdődő erőteljes allergiás reakció, mely a keringés összeomlásáig fokozódó életveszélyes, azonnali sürgősségi ellátást igénylő állapot.

Késleltetett (nem IgE-mediált) allergiás reakció

Ebben a típusban a tünetek általában 4 és 48 óra között jelentkeznek tehéntej vagy tejterméket tartalmazó ételek fogyasztása után. A reakció súlyossága összefüggést mutat a tejfehérje mennyiségével. Csecsemőkorban a gyakoribb forma, de ezt a típust a legtöbb esetben a felnőttkor előtt kinövi a gyermek.

A panaszok változatosak lehetnek, de főként az emésztőrendszert (hasfájás, hasmenés, puffadás) és a bőrt (ekcéma) érintik. Súlyos, anafilaxiás reakció hiányzik, ugyanakkor létezik egy ritka kórkép, az FPIES (Food Protein-Induced Enterocolitis Syndrome), ami órákkal a tejfogyasztás után heves, ismétlődő hányást okozhat, és kórházi ellátás nélkül a kiszáradás életveszélyes következményekkel járhat.

Kialakulása és lefolyása

A tejallergia kialakulásában az örökletes tényezők fontos szerepet játszanak, a kórkép ezért családi halmozódást mutathat. Akiknek mindkét szülője atópiás (allergia kialakulására hajlamos), és azonos típusú allergiában szenved, azok 60-80%-ban maguk is allergiásak lesznek. Akiknek szülei eltérő allergiában szenvednek, 40-60%-ban, akiknél pedig csak az egyik szülő allergiás, azok 20-40%-ban válnak tejallergiássá.

Sajnos gyakran előfordul, hogy az atópiás betegségek részeként lép fel valamilyen ételallergia, ami azt jelenti, hogy az ételallergiás gyerekek fokozottan hajlamosak légúti allergiára és ekcémára.

A tejfehérje-allergia a csecsemők és kisgyermekek kb. 6%-ában, felnőttekben már csak 1-3%-ában fordul elő. A kisgyermekek fele (40-60%) 3 éves korára kinövi az allergiát, másik részüknél elhúzódik kisiskolás- vagy kamaszkorig. A kisgyermekkorban tejallergiás gyerekek 5-10%-a marad allergiás felnőttkorában is. Az azonnali allergiás reakcióval járó típusban gyakoribb, hogy élethosszig megmarad, míg a késleltetett típus a legtöbb esetben kinőhető. Ritkán, de előfordulhat kamasz- vagy felnőttkorban megjelenő tejfehérje-allergia is.

Tehéntej a hozzátáplálásban

Az allergia kialakulását jelenlegi ismereteink szerint az anyai táplálkozás vagy a csecsemőtáplálás nem befolyásolja, nincs bizonyíték arra a korábban hangoztatott tanácsra, hogy a tehéntej késleltetett bevezetése csökkentené a tejfehérje-allergia kialakulását.
A magyar szakmai szervezetek (MDOSZ) ajánlása szerint tejet tartalmazó ételeket kis mennyiségben 6 hónapos kortól lehet adni a csecsemőnek, 7-9 hónapos kortól feldolgozott tejtermékeket (joghurt, sajt), majd 12 hónapos kortól ital formájában is pasztőrözött tejet. A fokozatos bevezetés nincs összefüggésben az ételallergiával, hanem a tej összetevőinek emésztése miatt tanácsos kis lépésekben haladni a hozzátáplálással. Amennyiben allergiás reakció jelentkezne, függesszük fel a tehéntej adását és forduljunk orvoshoz.

A tejallergia kivizsgálása

A tejallergia diagnózisa a panaszok jelentkezésének megfigyelésén, bőrpróbán és vérvizsgálaton (specifikus IgE ellenanyag) alapszik. Az allergiatesztek IgE-mediált formában mutatnak eredmény, a nem IgE-mediált típusban negatív. Ilyen esetben az elemináció a kivizsgálás alapja. Biztosak lehetünk a diagnózisban, ha az elimináció (néhány hétig minden tejet tartalmazó étel kizárása az étrendből) során a tünetek megszűnnek, majd a terhelés (a tej fokozatos újra bevezetése) során ismét kialakulnak. Súlyos allergiás reakció, anafilaxia veszélye esetén visszaterhelés nem történhet, ezért ez a módszer csak a késleltetett reakcióval járó tejallergia-gyanú esetén alkalmazzák.

Mivel a tejallergia az esetek többségében nem jelent végleges állapotot, időről időre felül kell vizsgálni az ételallergiás gyermeket.

Részletesen Hogyan diagnosztizálható az ételallergia?

Kezelés és diéta tejallergia esetén

A kezelés alapvető módja továbbra is az allergén, azaz a tejfehérje kiiktatása az étrendből. Ez vonatkozik tehéntej mellett más állatok tejére is.

A diéta szigorúsága függ az allergia típusától és az anafilaxia kockázatától.

Szigorú tejmentes diéta esetén kerülni kell nemcsak a tejet, de minden tejből készült ételt, gyógyszert, táplálékkiegészítőt és tápszert is. Tejfehérjét tartalmazhatnak a sós- és édesipari termékek (péksütemények, egyes kenyérfélék, chipsek, csokoládék), húskészítmények (felvágottak, sonkák, virslik, szalámik) és a félkész vagy kész termékek többsége is. Vigyázni kell a levesporokkal, a snackekkel, az ételízesítőkkel, sőt a nővényi tejszínhabokkal, valamint figyelni kell az üdítőitalokra is. A táplálkozásból az összes olyan terméket is ki kell zárni, amelyre rá van írva, hogy tejet nyomokban tartalmazhat. Szerencsére napjainkban egyre több tejhelyettesítő élelmiszer van már forgalomban. A felnőttkorban is megmaradó tejallergia esetén legtöbbször szigorú diéta szükséges.

A tejallergiás gyermekek egy részénél - orvosával egyeztetve - nem mindig szükséges szigorú tejmentes diétát tartani. Olykor jól tolerálhatóak a tejet nyomokban tartalmazó élelmiszerek, sőt magas fokon hőkezelt formában (süteményekben) is. A korszerű dietetikai elvek azt hangsúlyozzák, hogy csak igazolt esetekben iktassunk ki bármilyen élelmiszert az étrendünkből, mert a felesleges megszorításnak káros hatásai lehetnek az egészségünkre. Amennyiben mégis szükséges, gondoskodni kell a megfelelő fehérje-, D-vitamin- és kalciumpótlásról.

Fontos lehet, hogy a szoptató anya is szigorú tejmentes diétát tartson, mivel a tejfehérje kiválasztódik az anyatejbe. Erről egyeztessen orvosával, mert nem minden esetben indokolt a megszorító diéta. Tápszeres babáknál hipoallergén tápszert kell választani.

Anafilaxia kockázata esetén fontos, hogy előre töltött adrenalin injekciós toll legyen a betegnél vagy a szülőnél, és azt mindig maguknál tartsák. Szükség esetén az azonnali beadás életmentő.

Allergénspecifikus immunterápia tejallergia kezelésére még nem elérhető.

Tejfogyasztás után jelentkező panaszok egyéb lehetséges okai

A tejfogyasztás után jelentkező panaszok esetén a leggyakoribb ok, főleg felnőttkorban, a laktózintolerancia (tejcukor-érzékenység). Ezt a laktáz emésztőenzim csökkent működése vagy hiánya okozza, ami miatt a tejcukor (laktóz) emésztetlen formában halad végig a bélrendszeren. A legtöbb esetben az enzimtermelés csökkent, de nem teljesen hiányzik, ezért a szervezet maradék laktáz aktivitása képes a kis mennyiségű tej bevitele esetén történő bontásra, így kis mennyiségű tej sokszor nem okoz tüneteket. Tejallergia esetén ezzel szemben a betegség tünetei legtöbbször kis mennyiségű tej bevitelét követően is kialakulnak, vagy súlyos formában, vagy a mennyiséggel arányos mértékben.

A galaktozémia a tejcukor galaktóz nevű komponensének veleszületett lebontási zavara. Bármilyen tej, így az anyatej fogyasztása után is jelentkezik toxikus tünetekkel (májpanaszok, pl. sárgaság, görcsök, hányás stb.). Szigorú, élethosszig tartó tejmentes diéta szükséges.

Tejcukortartalma miatt cukorbetegek korlátozottan fogyaszthatnak tejet.

Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Krasznai Magdolna

Dr. Krasznai Magdolna

Allergológus

Budapest

Cikkajánló