A rekedtség okai és kezelése

Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, melyek lehetnek akár banálisak is, mint például a hangszalagok megerőltetése hangos beszéd vagy éneklés miatt, de olyan súlyos betegség is állhat a háttérben, mint például a gége rosszindulatú daganatos elváltozása.

A rekedtség okai

A rekedtség közvetlen oka, hogy megduzzadnak a hangszalagok. Az egyik leggyakoribb kiváltója  az akut gégegyulladás, ami legtöbbször vírusfertőzés következménye. Súlyosbodhat a rekedtség, ha a gyulladás alatt a hangszalagok fokozott igénybevételnek vannak kitéve a gyulladás alatt.

A hangszálak fokozott igénybevétele szintén rekedtséget vált ki, például hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás következtében. Lehetnek a hangszalagokon olyan jóindulatú elváltozások, amik szintén rekedtséget okozhatnak, ilyenek például hangszalag csomók, polypok és ciszták.

A gastrooesophageális refluxbetegség (GERD) is okozhat rekedtséget, ilyen esetekben a gyomor savas tartalma a nyelőcsőbe távozik, ez a sav a hangszalagokat irritálhatja és rekedtséget okoz. Jellemzően a hang a reggeli órákban a legrekedtebb, és a nap folyamán ez az állapot fokozatosan javul. Gombóc- vagy nyákos érzés lehet a torokban, ami krákogást vagy kellemetlen érzést okoz.

A laryngopharyngeális reflux (LERD) feljut a nyelőcső felső záróizmához, bejut a garatba, gégébe és a tüdőbe.

Ezek a szervek sokkal érzékenyebbek a savra, a LERD-es esetekben a savas felböfögés és a gyomortáji fájdalom sokszor hiányzik.

A dohányzás szintén okozhat rekedtséget, és mivel a dohányzás hajlamosít gégerákra is, ezért ha egy dohányos rekedtté válik, a fül-orr-gégészeti vizsgálat elengedhetetlen.

Egyes ideggyógyászati betegségek szintén okozhatnak rekedtséget, például ilyen a Parkinson-kór, a stroke stb. A bénult hangszalagok a gyenge, légzésszerű hang okai lehetnek. Ha a rekedtség három hónapnál tartósabban fennáll, és nem igazolódik fül-orr-gégészeti ok vagy reflux, akkor ideggyógyászati vizsgálat is javasolt.

Számos egyéb betegség okozhat még rekedtséget, ilyen például a pajzsmirigy megnagyobbodása, allergia, gégerák.

A rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése a kiváltó ok függvénye. Amennyiben banális fertőzés okozza, akkor legtöbbször rövid idő alatt spontán vagy antibiotikum adása mellett gyógyul. Refluxbetegség esetében savtermelődést gátló szerek és prokinetikumok adása javasolt, ez utóbbiak a nyelőcső-motilitást és a záróizom-funkciót javítják.

Egyes esetekben műtétre lehet szükség, például a hangszalag cisztái, csomói, polypjai esetén. A daganatok esetén onkológiai és sebészi kezelés is szükséges.

A rekedtség kivizsgálása

Mikor keressen fel fül-orr-gégészt?

• Ha a rekedtség 3 hétnél tovább tart, kifejezetten abban az esetben, ha dohányzik;
• Ha a rekedtség mellett köhögés, véres köpet jelentkezik;
• Ha nyelési nehezítettsége van;
• Ha csomó van a nyakon;
• Ha komoly zavarok vannak a hangképzéssel;
• Ha beszéd vagy nyelés közben fájdalma van;
• Ha megváltozott hangszíne.

A kivizsgálás során számíthat laryngoscopos vizsgálatra a fül-orr-gégészeten, ilyenkor vékony endoszkóppal vizsgálják a gége, a hangszalagok mozgásait és állapotát. Ettől vékonyabb eszköz a fiberoszkópia, mely szintén a hangszalagok állapotának vizsgálatára szolgál.

A rekedtség megelőzésére szolgáló tanácsok

• Hagyjon fel a dohányzással!
• Kerülje a dehidratációt okozó szereket, például az alkoholt, kávét!
• Kerülje a passzív dohányzást is!
• Fogyasszon bőven folyadékot!
• Kerülje a fűszeres ételeket!
• Vigyázzon a hangszálaira, ne erőltesse azokat, kerülje a hangos beszédet és kiabálást!

Ha már rekedt, akkor ezekre fokozottan figyeljen oda, betegen kerülje a beszédet és az éneklést, mert nehezebben fog javulni állapota.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos