A pajzsmirigy megnagyobbodásának okai

A pajzsmirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik jele lehet a pajzsmirigy rendellenes működésének. Az, hogy pontosan mi okozza a pajzsmirigy megnagyobbodását és milyen kezelés szükséges, csak alapos orvosi vizsgálattal állapítható meg.

Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm³, férfiakban 25 cm³ térfogatú. A mirigy két hormont termel, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag az egész anyagcserére hatással vannak, így a hormontermelés zavarai jellemző tünetekkel járnak.

A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH-szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH-szint kóros volta hamar jelzi.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának leggyakoribb oka a jódhiány, pontosabban az, hogy a jódhiány miatti csökkenő hormontermelést ellensúlyozza a szervezet a pajzsmirigy méretének növelésével. Ezen túl azonban többféle ok állhat a pajzsmirigy megnagyobbodása mögött: pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy-túlműködés, továbbá jóindulatú pajzsmirigygöbök vagy – ritkább esetben – rosszindulatú daganatok. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseit struma nodosának is hívják.

Jódhiányos pajzsmirigy-megnagyobbodás

A pajzsmirigyhormonok képződéséhez megfelelő jódbevitel szükséges. Súlyosan jódhiányos területeken, elégtelen jódfogyasztás esetén az ott élőkben nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon. A jódhiány különösen gyakran alakulhat ki várandós nőknél, mivel terhesség idején megnő a szervezet jódigénye. Magyarországi adatok szerint a várandós anyák kb. fele legalább enyhe fokú jódhiányban szenved.

A jód enyhe hiányában a pajzsmirigy általában termel elegendő pajzsmirigyhormon mennyiséget, ennek azonban ára van. A mirigy megnagyobbodik, és strúma vagy más néven golyva alakul ki. A megnövekedett pajzsmirigy stádiumtól függően először még csak tapinthatóvá, majd szabad szemmel is láthatóvá válik. A nyelőcsövet és a légcsövet egyaránt nyomhatja, nyaki szorító érzés jelentkezhet. Kezeletlen esetben a megnagyobbodott pajzsmirigy működése felborul, alul- vagy túlműködés jelentkezik.

Megelőzése megfelelő jódbevitellel lehetséges. Erre Magyarországon rendelkezésre áll a jódozott konyhasó, aminek fogyasztása az ország egész területén javasolható. De nem kontroll nélkül, mert az is okozhat gondot! Terhesség és serdülés idején a megfelelő jódbevitel még fontosabb. Terhesség esetén napi 150-200 mikrogramm, serdülőkorban napi 100-200 mikrogramm többletjód bevitele kívánatos a jóddal rosszul ellátott területeken, rendszerint a magzatvédő vitaminok is tartalmaznak jódot. Figyelni kell azonban arra, hogy egyéb pajzsmirigyprobléma (gyulladás, túlműködés) esetén a jódbevitel panaszokat válthat ki vagy fokozza azokat.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén nem feltétlenül jelentkezik a pajzsmirigy-megnagyobbodás. Súlyosabb jódhiány vagy más ok miatt fellépő alulműködés esetén, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, a betegek fáradtságról, aluszékonyságról panaszkodnak, koncentrációképességük romlik. A hideget rosszul tűrik, hajhullás léphet fel, bőrük száraz, székrekedés és hízás alakul ki. Szívverésük lassul, nőknél rendszertelenné válik a menses. A betegség gyógyítása ebben az esetben a pajzsmirigyhormonok pótlásával lehetséges. Ilyenkor a pajzsmirigy mérete inkább kisebb.

Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis)

Pajzsmirigy-túlműködés esetén a szerv túl sok hormont termel. Létezik olyan forma, ahol a mirigyben egy túlműködő göb helyezkedik el, és ez okoz fokozott hormontermelést. Előfordul olyan eset is, amikor egy autoimmun folyamat eredményeként az egész pajzsmirigy fokozottan működik. Utóbbit nevezzük Graves-Basedow-kórnak. A betegség egyik figyelemfelhívó tünete a szapora szívműködés és az előredülledő szem mellett a pajzsmirigy-megnagyobbodás, azaz a strúma vagy golyva kialakulása.

A kiváltó októl függetlenül pajzsmirigy-túlműködés esetén a megnagyobbodás mellett megjelennek a jellegzetes tünetek. Fogyás fokozott étvágy mellett, hasmenés, gyengeség, remegés, meleg nedves bőr, melegintolerancia, fokozott izzadás, gyenge koncentrálóképesség, érzelmi labilitás, alvászavar, szívritmus gyorsulása, emelkedett vérnyomás. Nőknél menseszavar jöhet létre.

A gyógyítás a kiváltó októl függ. Lehetséges hormonképződést csökkentő gyógyszerek adásával, de az is előfordulhat, hogy műtétre, vagy felnőtteknél izotópos kezelésre van szükség.

Pajzsmirigygyulladások

A pajzsmirigy megnagyobbodásával járhatnak a pajzsmirigy különböző gyulladásos megbetegedései is. A pajzsmirigygyulladások felét kitevő úgynevezett szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás egyik vezető tünete a fájdalmatlan pajzsmirigy-megnagyobbodás. A tünetek azonban enyhék, ezért a betegséget gyakran nem is ismerik fel. Ezzel szemben akut pajzsmirigygyulladás esetén a pajzsmirigyduzzanatot fájdalom és magas láz kíséri.

A krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladás (vagy Hashimoto-thyreoiditis) jellegzetes tünete a strúma és pajzsmirigy-alulműködés. Oka az, hogy az immunrendszer a beteg saját pajzsmirigye ellen úgynevezett antitesteket termel, amelyek folyamatos szövetpusztulást okoznak. Amikor a pajzsmirigy sejtjei közül olyan sok válik működésképtelenné, hogy nem tudja megtermelni a szükséges hormonmennyiséget, kialakulnak a tünetek. Sokszor hosszú távon a pajzsmirigy zsugorodásával jár.

Hogyan deríthető ki, hogy melyik pajzsmirigybetegség okozza a megnagyobbodást?

A pajzsmirigy-megnagyobbodás diagnosztikáját, illetve kezelését a felmerülő kórok határozza meg. A fizikális vizsgálatot követően vérből történő hormonszint-meghatározásra, valamint ultrahangfelvételre kerül sor. A laborvizsgálat során azt vizsgálják, hogy a TSH hormonszint a normálérték felett vagy alatt található-e (pajzsmirigy-túlműködés, illetve -alulműködés), az ultrahangvizsgálat során pedig a megnagyobbodás mértékét és a szerv szerkezetét vizsgálják (fontos kérdés, hogy vannak-e göbök).

Ezt követően kerülhet sor izotópos vizsgálatra az esetleges pajzsmirigygöbök meghatározása érdekében vagy biopsziás mintavételre daganatgyanú esetén. Még ha a pajzsmirigyrák előfordulása ritka is, előfordulhat, hogy az áll a háttérben, ezért fontos az esetleges rosszindulatú elváltozásokat kimutató vizsgálat elvégzése.

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus
További forrás: Budai Endokrinközpont
Aktualziálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus