A pajzsmirigy megnagyobbodásának okai

Dr. Fáklya Mónika
szerző: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus - WEBBeteg
frissítve:

A pajzsmirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik legbiztosabb jele a pajzsmirigy rendellenes működésének. Az, hogy pontosan mi okozza a pajzsmirigy megnagyobbodását és milyen kezelés szükséges, csak alapos orvosi vizsgálattal állapítható meg.

A téma cikkei

5/1 A pajzsmirigy-túlműködés - Okok, tünetek, kezelés
5/2 A Graves-Basedow-kór
5/3 A göbös pajzsmirigy
5/4 Pajzsmirigy-megnagyobbodás (strúma) okai
5/5 Pajzsmirigyhormon értékek értelmezése

Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm3, férfiakban 25 cm3 térfogatú. A mirigy két hormont termel, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag az egész anyagcserére hatással vannak, így a hormontermelés zavarai jellemző tünetekkel járnak.

A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH-szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH-szint kóros volta hamar jelzi.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának leggyakoribb oka a jódhiány, pontosabban az, hogy a jódhiány miatti csökkenő hormontermelést ellensúlyozza a szervezet a pajzsmirigy méretének növelésével. Ezen túl azonban többféle ok állhat a pajzsmirigy megnagyobbodása mögött: pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy-túlműködés, továbbá jóindulatú pajzsmirigygöbök vagy - ritkább esetben - rosszindulatú daganatok. A pajzsmirigy göbös megbetegedéseit struma nodosának is hívják.

A napi jódszükséglet életkoronként változik

1 éves korig napi 50 mikrogramm;
2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm;
7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm
felnőtt korban napi 150 mikrogramm terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a szervezet igénye.

Magyarország területének 4/5 része enyhén vagy közepesen jódhiányos, mindössze az Alföld középső területén (Nagykunság, Sárrét, Békés megye északi része) található megfelelő mennyiségű jód.

Bővebben a jódról és a jódszükségletről

Jódhiányos pajzsmirigy-megnagyobbodás

A pajzsmirigyhormonok képződéséhez megfelelő jódbevitel szükséges. Súlyosan jódhiányos területeken, elégtelen jódfogyasztás esetén az ott élőkben nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon. A jódhiány különösen gyakran alakulhat ki várandós nőknél, mivel terhesség idején megnő a szervezet jódigénye. Magyarországi adatok szerint a várandós anyák kb. fele legalább enyhe fokú jódhiányban szenved.

A jód enyhe hiányában a pajzsmirigy általában termel elegendő pajzsmirigyhormon mennyiséget, ennek azonban ára van. A mirigy megnagyobbodik, és strúma vagy más néven golyva alakul ki. A megnövekedett pajzsmirigy stádiumtól függően először még csak tapinthatóvá, majd szabad szemmel is láthatóvá válik. A nyelőcsövet és a légcsövet egyaránt nyomhatja, nyaki szorító érzés jelentkezhet. Kezeletlen esetben a megnagyobbodott pajzsmirigy működése felborul, alul-, vagy túlműködés jelentkezik.

Megelőzése megfelelő jódbevitellel lehetséges. Erre Magyarországon rendelkezésre áll a jódozott konyhasó, aminek fogyasztása az ország egész területén javasolható. Terhesség és serdülés idején a megfelelő jódbevitel még fontosabb. Terhesség esetén napi 150-200 mikrogramm, serdülőkorban napi 100-200 mikrogramm többletjód bevitele kívánatos a jóddal rosszul ellátott területeken, rendszerint a magzatvédő vitaminok is tartalmaznak jódot. Figyelni kell azonban arra, hogy egyéb pajzsmirigyprobléma esetén (gyulladás, túlműködés) a jódbevitel panaszokat válthat ki vagy fokozza azokat.

Struma (pajzsmirigy-megnagyobbodás); Forrás: wikipedia.enPajzsmirigy-alulműködés esetén nem feltétlenül jelentkezik a pajzsmirigy-megnagyobbodás. Súlyosabb jódhiány vagy más ok miatt fellépő alulműködés esetén, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, a betegek fáradtságról, aluszékonyságról panaszkodnak, koncentrációképességük romlik. A hideget rosszul tűrik, hajhullás léphet fel, bőrük száraz, székrekedés és hízás alakul ki. Szívverésük lassul, nőknél rendszertelenné válik a menses. A betegség gyógyítása ebben az esetben a pajzsmirigyhormonok pótlásával lehetséges.

Bővebben A pajzsmirigy-alulműködésről (hypothyreosisról) részletesen

Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis)

Pajzsmirigy-túlműködés esetén a szerv túl sok hormont termel. Létezik olyan forma, ahol a mirigyben egy túlműködő göb helyezkedik el, és ez okoz fokozott hormontermelést. Előfordul olyan eset is, amikor egy autoimmun folyamat eredményeként az egész pajzsmirigy fokozottan működik. Utóbbit nevezzük Graves-Basedow-kórnak. A betegség egyik figyelemfelhívó tünete a szapora szívműködés és az előredülledő szem mellett a pajzsmirigy-megnagyobbodás, azaz a strúma vagy golyva kialakulása.

A kiváltó októl függetlenül pajzsmirigy-túlműködés esetén a megnagyobbodás mellett megjelennek a jellegzetes tünetek. Fogyás fokozott étvágy mellett, hasmenés, gyengeség, remegés, meleg nedves bőr, melegintolerancia, fokozott izzadás, gyenge koncentrálóképesség, érzelmi labilitás, alvászavar, szívritmus gyorsulása, emelkedett vérnyomás. Nőknél menseszavar jöhet létre.

A gyógyítás a kiváltó októl függ. Lehetséges hormonképződést csökkentő gyógyszerek adásával, de az is előfordulhat, hogy műtétre, vagy felnőtteknél izotópos kezelésre van szükség.

Bővebben A pajzsmirigy-túlműködés

Pajzsmirigygyulladások

A pajzsmirigy megnagyobbodásával járhatnak a pajzsmirigy különböző gyulladásos megbetegedései is. A pajzsmirigygyulladások felét kitevő úgynevezett szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás egyik vezető tünete a fájdalmatlan pajzsmirigy-megnagyobbodás. A tünetek azonban enyhék, ezért a betegséget gyakran nem is ismerik fel. Ezzel szemben akut pajzsmirigygyulladás esetén a pajzsmirigyduzzanatot fájdalom és magas láz kíséri.

A krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladás (vagy Hashimoto-thyreoiditis) jellegzetes tünete a strúma és pajzsmirigy-alulműködés. Oka az, hogy az immunrendszer a beteg saját pajzsmirigye ellen úgynevezett antitesteket termel, amelyek folyamatos szövetpusztulást okoznak. Amikor a pajzsmirigy sejtjei közül olyan sok válik működésképtelenné, hogy nem tudja megtermelni a szükséges hormonmennyiséget, kialakulnak a tünetek.

Hasznos oldalak - Pajzsmirigy

Melyik pajzsmirigybetegség okozza?

A pajzsmirigy-megnagyobbodás diagnosztikáját, illetve kezelését a felmerülő kórok határozza meg. A fizikális vizsgálatot követően vérből történő hormonszint-meghatározásra, valamint ultrahangfelvételre kerül sor. A laborvizsgálat során azt vizsgálják, hogy a TSH hormonszint a normálérték felett vagy alatt tartózkodik-e (pajzsmirigy-túlműködés, illetve -alulműködés), az ultrahangvizsgálat során pedig a megnagyobbodás mértékét és a szerv szerkezetét vizsgálják (fontos kérdés, hogy vannak-e göbök).

Ezt követően kerülhet sor izotópos vizsgálatra az esetleges pajzsmirigygöbök meghatározása érdekében vagy biopsziás mintavételre daganatgyanú esetén. Még ha a pajzsmirigyrák előfordulása ritka is, előfordulhat, hogy az áll a háttérben, ezért fontos az esetleges rosszindulatú elváltozásokat kimutató vizsgálat elvégzése.

Kapcsolódó A pajzsmirigy diagnosztikájáról részletesen itt olvashat | A pajzsmirigyhormon-értékek értelmezése

Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus
További forrás: Budai Endokrinközpont

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Prof. Dr. Góth Miklós

Prof. Dr. Góth Miklós

Endokrinológus

Budapest

Cikkajánló