A pajzsmirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik legbiztosabb jele a pajzsmirigy rendellenes működésének. Hogy pontosan mi okozza a pajzsmirigy megnagyobbodását és milyen kezelés szükséges, az csak alapos orvosi vizsgálattal állapítható meg.
A téma cikkei |
| 4/1 Pajzsmirigy-túlműködés - Basedow-kór 4/2 Göbös pajzsmirigy 4/3 Pajzsmirigy-megnagyobbodás (strúma) okai 4/4 Pajzsmirigyhormon-értékek értelmezése |
Pajzsmirigyünk a nyak elülső részén, a légcső két oldalán, alul helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm3, férfiakban 25 cm3 térfogatú. A mirigy két hormont termel, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormonok képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag az egész anyagcserére hatással vannak, így a hormontermelés zavarai jellemző tünetekkel járnak.
A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint megnő, és ez fokozott munkára serkenti a mirigyet, ellenkező esetben a TSH-szint csökken. A szabályozás rendkívül finom, így a működés zavarait a TSH-szint kóros volta hamar jelzi.
A pajzsmirigy megnagyobbodásának leggyakoribb oka a jódhiány, pontosabban az, hogy a jódhiány miatti csökkenő hormontermelést ellensúlyozza a szervezet a pajzsmirigy méretének növelésével. Ezen túl azonban többféle ok állhat a pajzsmirigy megnagyobbodása mögött: pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy-túlműködés, továbbá jóindulatú pajzsmirigygöbök vagy - ritkább esetben - rosszindulatú daganatok.
Jódhiányos pajzsmirigy-megnagyobbodás
A napi jódszükséglet életkoronként változik |
| 1 éves korig napi 50 mikrogramm; 2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm; 7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm felnőtt korban napi 150 mikrogramm terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a szervezet igénye. Magyarország területének 4/5 része enyhén vagy közepesen jódhiányos, mindössze az Alföld középső területén (Nagykunság, Sárrét, Békés megye északi része) található megfelelő mennyiségű jód. Bővebben a jódról és a jódszükségletről |
A pajzsmirigyhormonok képződéséhez megfelelő jódbevitel szükséges. Súlyosan jódhiányos területeken, elégtelen jódfogyasztás esetén az ott élőkben nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon. A jódhiány különösen gyakran alakulhat ki várandós nőknél, mivel terhesség idején megnő a szervezet jódigénye. Magyarországi adatok szerint a várandós anyák kb. fele legalább enyhe fokú jódhiányban szenved.
A jód enyhe hiányában a pajzsmirigy általában termel elegendő pajzsmirigyhormon mennyiséget, ennek azonban ára van. A mirigy megnagyobbodik, és strúma vagy más néven golyva alakul ki. A megnövekedett pajzsmirigy stádiumtól függően először még csak tapinthatóvá, majd szabad szemmel is láthatóvá válik. A nyelőcsövet és a légcsövet egyaránt nyomhatja, nyaki szorító érzés jelentkezhet. Kezeletlen esetben a megnagyobbodott pajzsmirigy működése felborul, alul-, vagy túlműködés jelentkezik.
Megelőzése megfelelő jódbevitellel lehetséges. Erre Magyarországon rendelkezésre áll a jódozott konyhasó, aminek fogyasztása az ország egész területén javasolható. Terhesség és serdülés idején a megfelelő jódbevitel még fontosabb. Terhesség esetén napi 150-200 mikrogramm, serdülőkorban napi 100-200 mikrogramm többletjód bevitele kívánatos a jóddal rosszul ellátott területeken, rendszerint a magzatvédő vitaminok is tartalmaznak jódot. Figyelni kell azonban arra, hogy egyéb pajzsmirigyprobléma esetén (gyulladás, túlműködés) a jódbevitel panaszokat válthat ki vagy fokozza azokat.
Bővebben A pajzsmirigy-alulműködésről (hypothyreosisról) részletesen
Pajzsmirigy-alulműködés esetén nem feltétlenül jelentkezik a pajzsmirigy-megnagyobbodás. Súlyosabb jódhiány vagy más ok miatt fellépő alulműködés esetén, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő hormont, a betegek fáradtságról, aluszékonyságról panaszkodnak, koncentrációképességük romlik. A hideget rosszul tűrik, hajhullás léphet fel, bőrük száraz, székrekedés és hízás alakul ki. Szívverésük lassul, nőknél rendszertelenné válik a menses. A betegség gyógyítása ebben az esetben a pajzsmirigyhormonok pótlásával lehetséges.
Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis)
Pajzsmirigy-túlműködés esetén a szerv túl sok hormont termel. Létezik olyan forma, ahol a mirigyben egy túlműködő göb helyezkedik el, és ez okoz fokozott hormontermelést. Előfordul olyan eset is, amikor az egész pajzsmirigy fokozottan működik. Utóbbit nevezzük Basedow-kórnak. A betegség egyik figyelemfelhívó tünete a szapora szívműködés és az előredülledő szem mellett a pajzsmirigy-megnagyobbodás, azaz a strúma vagy golyva kialakulása.
A kiváltó októl függetlenül pajzsmirigy-túlműködés esetén a megnagyobbodás mellett megjelennek a jellegzetes tünetek. Fogyás fokozott étvágy mellett, hasmenés, gyengeség, remegés, meleg nedves bőr, melegintolerancia, fokozott izzadás, gyenge koncentrálóképesség, érzelmi labilitás, alvászavar, szívritmus gyorsulása, emelkedett vérnyomás. Nőknél menseszavar jöhet létre.
A gyógyítás a kiváltó októl függ. Lehetséges hormonképződést csökkentő gyógyszerek adásával, de az is előfordulhat, hogy műtétre, vagy felnőtteknél izotópos kezelésre van szükség.
Bővebben A pajzsmirigy-túlműködés: tünetek, kezelés
Pajzsmirigygyulladások
A pajzsmirigy megnagyobbodásával járhatnak a pajzsmirigy különböző gyulladásos megbetegedései is. A pajzsmirigygyulladások felét kitevő ún. szubakut limfocitás pajzsmirigygyulladás egyik vezető tünete a fájdalmatlan pajzsmirigy-megnagyobbodás. A tünetek azonban enyhék, ezért a betegséget gyakran nem is ismerik fel. Ezzel szemben akut pajzsmirigygyulladás esetén a pajzsmirigyduzzanatot fájdalom és magas láz kíséri.
A krónikus limfocitás pajzsmirigygyulladás (vagy Hashimoto-thyreoiditis) jellegzetes tünete a strúma és pajzsmirigy-alulműködés. Oka az, hogy az immunrendszer a beteg saját pajzsmirigye ellen úgynevezett antitesteket termel, amelyek folyamatos szövetpusztulást okoznak. Amikor a pajzsmirigy sejtjei közül olyan sok válik működésképtelenné, hogy nem tudja megtermelni a szükséges hormonmennyiséget, kialakulnak a tünetek.
Melyik pajzsmirigybetegség okozza?
Hasznos oldalak - Pajzsmirigy |
| Tudástár Az endokrin rendszer Kalkulátor Laborérték kalkulátor Tesztelje, ellenőrizze! Pajzsmirigy-alulműködés teszt |
A pajzsmirigy-megnagyobbodás diagnosztikáját, illetve kezelését a felmerülő kórok határozza meg. A fizikális vizsgálatot követően vérből történő hormonszint meghatározásra valamint ultrahang felvételre kerül sor. A laborvizsgálat során azt vizsgálják, hogy a TSH hormonszint a normálérték felett vagy alatt tartózkodik-e (pajzsmirigy-túlműködés, illetve -alulműködés), az ultrahangvizsgálat során pedig a megnagyobbodás mértékét és a szerv szerkezetét vizsgálják (fontos kérdés, hogy vannak-e göbök).
Ezt követően kerülhet sor izotópos vizsgálatra az esetleges pajzsmirigygöbök meghatározása érdekében vagy biopsziás mintavételre daganat gyanú esetén. Fontos, hogy a jóindulatú pajzsmirigygöböket elkülönítsük a rosszindulatú elváltozásoktól, még ha a pajzsmirigyrák előfordulása ritka is.
Bővebben A pajzsmirigy diagnosztikájáról részletesen itt olvashat
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Fáklya Mónika, endokrinológus
További forrás: Budai Endokrinközpont
Lapozzon! A pajzsmirigyhormon-értékek értelmezése
