Mitől mehet el a hangunk?

Amikor valamilyen apropóból ki kell állnunk beszélni, előfordulhat, hogy nem tudunk megszólalni. Megeshet ez hírességekkel is, akik egyébként hozzá vannak szokva a nagy közönséghez. Hétköznapi helyzetekben is tapasztalhatunk hasonlót: meg kellene szólalnunk, de elmegy a hangunk. Milyen okok állhatnak a háttérben?

1. A reszelős hang oka leggyakrabban légúti fertőzés: egyszerű megfázás, influenza, hörgő- vagy gégegyulladás. Egy–két hét után a szükséges pihenés mellett teljesen tünetmentes gyógyulás várható.

2. Egyes fűfélék, fák és virágok pollenjei szintén okozhatnak hangszálgyulladást. Az allergiás betegeket az irritáció következtében állandósult köhögési inger gyötörheti, amelytől begyulladhat a gége és a hangszálak.

3. A mandulák vírusos vagy bakteriális fertőződése is okozhat tompa, karcos hangot. A meguzzadt mandulák mellett egyéb tünetek is jelentkezhetnek, mint láz és torokfájás; ez utóbbi erősen megnehezíti a nyelést. Javulás általában csak antibiotikum használatát követően jelentkezik.

4. Amikor túlhasználjuk a hangunkat, például hosszabb ideig hangosan beszélünk, kiabálunk vagy végigéneklünk egy koncertet, a hangszálak ideiglenesen roncsolódnak. Szerencsére a helyzet idővel, pihenéssel és sok folyadékfogyasztással helyreállítható. Talán kevésbé ismert, hogy nemcsak a kiabálás, de a suttogás is megterheli a hangszálakat, ezért tartózkodjunk tőle.

5. A rheumatoid arthritis nevű gyulladásos betegség érintheti a nyak kisízületeit – a hangszálak mellett elhelyezkedőket is. Ezen betegek tapasztalhatnak rekedtséget és olyan érzést, mintha valami bele lenne ragadva a torkukba. Az állapot idővel nehézlégzéshez vezethet, ekkor javasolt szakorvoshoz fordulni.

6. A pajzsmirigy a nyakban a hangszálak beidegződései mellett elhelyezkedő szerv. Betegségei (akár alul- vagy túlműködik) hosszú távú rekedtséghez vezethetnek. Szintén utalhat pajzsmirigyproblémára nyelési nehézség, gombócérzés is, de e két tünet mögött számos egyéb, köztük más súlyos betegség is állhat.

7. Idegi eredetű betegségek is állhatnak a hangvesztés hátterében: ilyenek a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, illetve a miaszténia grávisz. Nem valószínű, hogy a hangproblémák az első (vagy az egyetlen) figyelmeztető jelei az említett betegségeknek.

8. Krónikus gégegyulladás esetén, bár ritkán fordul elő, de számításba kell venni a gombás fertőzés lehetőségét is. Ez elsősorban legyengült immunrendszerű egyéneknél, asztmaellenes inhalációs szteroidok használata esetén fordul elő. Ilyen gyógyszerek alkalmazása után érdemes a szájüreget kiöblíteni vagy fogat mosni.

9. Szintén nem túl gyakori az abnormális sejtnövekedés a gégefő környékén. A gége egyébként a nyak közepén található üreges cső, mely a légzésben és a hangképzésben játszik szerepet. Belső felülete speciális laphámsejtekkel bélelt, ebből a hámrétegből különféle kóros elváltozások alakulhatnak ki. A jó hír, hogy ezek a betegségek korai szakaszban felismerve sikeresen gyógyíthatók.

10. Nem daganatos eredetű elváltozások (csomók, ciszták, polipok) is kialakulhatnak és nyomást gyakorolhatnak a hangszálakra. Ez az úgynevezett fonotrauma azoknál alakul ki, akik munkájuk során sokat használják a hangjukat (főleg énekesek, tanárok), náluk a hangszálak szinte állandó súrlódásnak vannak kitéve. Körülbelül úgy kell elképzelni, mint amikor a szoros cipő miatt vízhólyag alakul ki a lábunkon. A terápia általában pihenés vagy gyógyszeres kezelés, de szükség esetén műtétre is sor kerülhet.

11. Reflux esetén a savas gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, ez hatással lehet a hangszálakra is. Amennyiben a rekedtség reggelente jellemzőbb, nagy valószínűséggel úgynevezett csendes refluxszal állunk szemben: ennél a tipikus tünetek sokszor hiányoznak, legtöbbször gyomorégés sem jellemzi. Kifejezetten a torkot és a hangszálakat érinti, nyelési nehézséget, gombócérzést, torokfájást és krónikus száraz köhögést okoz.

12. Talán rögtön a lista elején kellett volna említeni a dohányzást, mint a hangképzési problémák fő kiváltó okát. Akár passzív, akár aktív dohányzás részesei vagyunk, hangszálaink hosszú távú károsodásnak vannak kitéve. A dohányfüstben levő anyagok irritáló hatása következtében a hangszálak megdagadhatnak, a hangszín mélyebbé válhat. Emellett, a dohányzás megnöveli a szájüregi és a torokrák kockázatát is.

13. Különböző gyógyszerek, mint a kortikoszteroidok, okozhatnak diszfóniát, azaz a hangképzésnek, a hang tisztaságának a zavarát. Szintén előfordulhat antihisztaminok, vízhajtók, Parkinson-kór, depresszió kezelésére szolgáló úgynevezett antikolinerg szerek, illetve véralvadásgátló készítmények mellékhatásaként beszédhanggal kapcsolatos probléma.

14. A görcsös diszfónia egy olyan neurológiai állapot, amely az agy azon képességének zavara következtében jön létre, amely a hangszalagok izmainak zökkenőmentes használatáért felelős. Ezekre a betegekre jellemző, hogy a hangszalagok túlságosan összeszorulnak, a hang feszült és nehezen jön ki.

15. Stroke után egyesek hangja robotszerűvé változhat. Logopédus segítségével és kitartó terápiával ezek a betegek is visszanyerhetik régi önmagukat.

Összefoglalva

Láthatjuk, hogy a hangváltozásnak számos oka lehet – magyarázza Christina Kang Rosow logopédus és énektanár, aki több tanulmány szerzője a témában. Igazából bármi, ami a hangszalagok sérülését okozza, illetve a hangszalagokat körülvevő apró izmokat érinti, megváltoztathatja a hangot: akár neurológiai vagy anatómiai okok vagy egy vírusfertőzés is. Az állapot egyre gyakoribb, a megkérdezett amerikai lakosság több mint egytizede számolt be valamilyen hangproblémáról. Előfordulhat, hogy egy megfázás után egy hétig, vagy egy koncerten való éneklés után néhány napig átmeneti hangproblémát tapasztalunk, de a hosszabb ideig tartó hangváltozást nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha valaki több mint két hétig tartósan rekedt nyilvánvaló ok nélkül, vagy akár egy korábbi megfázás miatt, a torok vizsgálatára van szükség a baj kiderítése és egy esetleges rákmegelőző állapot időbeni felfedezése érdekében.

Amennyiben gond van a hangunkkal, az alapvetően megváltoztathatja az életminőséget. A legegyszerűbb kommunikációs feladatok (telefonálás, ügyintézés) is bonyolultabbá válhatnak. Akiknek a hangja eltér a normálistól, azokra sajnos gyakran másképp néznek vagy másképp bánnak velük és ez érzelmileg rendkívül megterhelő lehet. Ha a probléma bármilyen ok miatt hosszú távon fennáll és zavaró számunkra, nem szabad beletörődni. Szakember segítségével javulás, de legalábbis nagy fejlődés érhető el.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom: Losing Your Voice? Here’s What to Know (WebMD), MyPathologyReport