A hangszalagbénulás tünetei, okai és kezelése

Dr. Piros Zsuzsanna
szerző: Dr. Piros Zsuzsanna, fül-orr-gégész - WEBBeteg
frissítve:

A hangszalagbénulások elnevezése kissé félrevezető. Valójában a gége izomzatának különböző eredetű bénulásairól van szó, melyeknek eredménye a gége mozgásainak zavara.

A hangszalagnak is van saját izma: a m. vocalis, de ez nem a hangszalag mozgatását végzi, hanem annak feszességét szabályozza. Ennek bénulása esetén, a hangszalag széle nem feszül meg hangadáskor, a hang rekedtté válik. Mégsem erre gondolunk, amikor hangszalagbénulásról beszélünk, mert hangszalagbénulás alatt a gége idegi eredetű mozgászavarait értjük.

A hangszalagbénulás tünetei

A hangszalagbénulás tünetei általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.

Hangszalagbénulás esetén a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet.

A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet.

  • Kétoldali hangszalagbénulás esetén az elsődleges tünet a fulladás, nehézlégzés. Ez életveszélyes állapotot is jelenthet és sürgősségi ellátást igényel.
  • Egyoldali hangszalagbénulás esetén, a rekedtség a vezető tünet, mely mellé egyéb panaszok társulhatnak. Egyoldali bénulás esetén az egyik hangszalag jól mozog, azonban a másik nem. A bénult hangszalag helyzete gyakran olyan, hogy hangképzéskor az ép hangszalag, nem tud megfelelően mellé zárni, így a levegő a hangszalagokat nem megfelelően rezgeti meg. Így a hang gyenge, levegős, a beszéd fárasztó a beteg számára, egy levegővel nem tud elég hosszan beszélni. A beszéd tagoltsága, a beszédritmus is megtörik.

Mindkét esetben jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

  • egyéb hangképzési zavarok: beszéddallam hiánya (monotonia), hangterjedelem beszűkülése (korlátozott dynamia), a beteg egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni (phonatiós dyspnoe), a hangtartás megrövidülése, a beteg hamarabb elfárad beszéd közben, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd nyaki fájdalmat okozhat,
  • légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, emocionális terhelés mellett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll,
  • gyakori félrenyelés: főleg folyadékot nyel félre a beteg,
  • gyakori, csökkent effektusú köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt, nem csak táplálkozás kapcsán léphet fel.

Mi lehet a hangszalagbénulás oka?

Centrális bénulás - Ez ritkábban fordul elő. Ilyenkor a koponyán belül található az ok (intracranialis okok), ami lehet a nyúltagyi magvak vagy az ezek feletti területek károsodása. Koponyán belüli térfoglalások (daganatok, vérömlenyek), keringési zavarok, demyelinizációs betegségek okozhatják.

Perifériás bénulás - Ez a gyakoribb eset. Ilyenkor az idegek koponyán kívüli károsodásáról (extracranialis okok) van szó. A bolygóideg vagy annak visszafutó ága, az ún. nervus recurrens sérül. Bolygóideg paralízisét koponyaalapi daganatok, nyaki sérülések okozhatják. Ez viszonylag ritka. Az összes esetet tekintve a leggyakoribb ok, a nervus recurrens bénulása, amit leggyakrabban különböző pajzsmirigy betegségek, ill. pajzsmirigy műtétek utáni állapotok okoznak. A nervus recurrens károsodását okozó kórokokat az alábbi táblázat tünteti fel, azok gyakorisági sorrendjében.

A hangszalagbénulás leggyakoribb koponyán kívüli okai
Leggyakoribb ok a pajzsmirigy műtéti eltávolítása, és a rosszindulatú pajzsmirigydaganat.
A nyelőcső, a hörgő rosszindulatú daganatai (főleg a bal tüdőfélben)
A mellüreg (mediastinum) betegségei
Aorta aneurysma
Nyelőcső és algarat műtétei
Különböző eredetű szívmegnagyobbodások
Tüdőgümőkór (tbc)
Mellhártya megbetegedések
Tompa vagy éles nyaki trauma (baleset, sérülés)
Ferőzések: influenza, herpes zoster, szifilisz, rheumatizmus, torokgyík (diphteria)
Mérgezések: ólom, arzén, szerves oldószerek, streptomycin, kinin
Intubáció (cső bevezetése a légcsőbe kórházi ellátás során)
Ideggyógyászati megbetegedések: Wallenberg szindróma, gyermekbénulás (poliomyelitis), az agyideg bénulása (bulbaris paresis), sclerosis multiplex
Ismeretlen eredetű is lehet a bénulás: ezen betegek nagy része 2-3 hónap elteltével spontán javulást mutat, bár az idő előrehaladtával ennek esélye csökken.

Perifériás hagszalagbénulások főbb okai

Vizsgálatok, leletek

A kivizsgálás általános fül-orr-gégészeti szakvizsgálattal indul, melynek része a gégetükrözés (indirekt laryngoscopia). Már ekkor láthatóvá válik a hangszalagok mozgászavara. Ezután a kóreredet tisztázása miatt, és ezen keresztül a kezelési lehetőségek, és a további kilátások meghatározása miatt is, egyéb, kiegészítő vizsgálatok következnek.

  • Ezek közül kiemelendő a direkt gégetükrözés. Ez endoszkópos vizsgálat, melyet általában altatásban végeznek. A gége viszonyainak jobb megítélését teszi lehetővé.
  • Bronchoscopia: A magyarul hörgőtükrözésnek nevezett eljárás az alsóbb légutak endoszkópos vizsgálata, direkt laryngoscopiával.
  • Oesophagoscopia: A nyelőcső endoszkópos vizsgálata, ezt is össze lehet kötni a fentiekkel.
  • Ideggyógyászati szakvizsgálat: általános ideggyógyászati vizsgálat mellett, beletartoznak a képalkotó vizsgálatok is.
  • Laborvizsgálatok (vírusszerológia).
  • Képalkotók: különös tekintettel fej-, nyak-, mellkas-CT-re, pajzsmirigy-scan, felső gasztrointesztinális traktus (nyelőcső, gyomor és nyombél) vizsgálata.

Mit lehet tenni? - Kezelési lehetőségek

A kezelési lehetőségek alapvetően eltérőek attól függően, hogy egyoldali vagy kétoldali hangszalagbénulásról van-e szó.

Egyoldali és kétoldali hangszalagbénulás

I. Kétoldali hangszalagbénulás kezelése

Kétoldali bénulás esetén a kezelés menete alapvetően a következő sémára egyszerűsíthető, melyben a következő lépések időrendben követik egymást:

Amikor sürgős - Szabad légút biztosítása

Különösen a kétoldali hangszalagbénulás esetén jellemző a súlyos nehézlégzés kialakulása. Ilyenkor a szóba jövő kezelési lehetőségek mind műtéti beavatkozást jelentenek, lényegük azonos: a beteg számára szabad, átjárható légutak biztosítása.

  • Lateralizáció: A kialakuló, gyakran súlyos nehézlégzés egyik, egyre inkább elfogadott sürgősségi kezelési elve a bénulás e „korai” szakában a bénult hangszalag varrattal történő oldalra rögzítése.
  • Légcsőmetszés: Korábban ez volt a rutinszerűen alkalmazott beavatkozás. Manapság akkor végzik, amikor a lateralizáció technikai, személyi feltételei nem adottak.
  • Gégemetszés: Amikor a légcsőmetszés tárgyi, személyi feltételei nem adottak, súlyos, életet veszélyeztető nehézlégzés esetén végzik. Nem csak fül-orr-gégész, fejnyak-sebész végezheti.

Mindhárom beavatkozás reverzibilisnek tekinthető, azaz ha a légszomj, illetve a légszomjat kiváltó tényező megszűnt, vagy megszüntettük, akkor a lateralizáció feloldható, a légcsőmetszés vagy gégemetszés során behelyezett kanül eltávolítható, a metszés helye spontán záródik, vagy zárható.

Definitív esetben hangréstágító műtét elvégzése

A kétoldali hangszalagbénulás első 6 hónapjában a folyamatot visszafordíthatónak tartjuk, mivel számos esetben a hangszalagok mozgása spontán rendeződik. Ha ez nem következik be, akkor hangréstágító műtét végzésére kerül sor. Ennek eredményeként megfelelő tágasságú hangrés jön létre, a légzés kielégítővé válik (bár a beszédhang minősége különböző mértékben romlik).

Postoperativ hangterápia

Ez foniátriai kezelést jelent, mely foniátriai szakrendelés keretén belül történik és általában ún. Gutzmann-szerinti hangterápiát jelent.

II. Egyoldali hangszalagbénulás kezelése

Ilyenkor a rekedtség a vezető tünet. A kezelési sorrend általánosságban a következő lehet:

Konzervatív kezelés: a kiváltó októl függően ez lehet elektromos kezelés, szteroidok, vitaminok, stb. alkalmazása.

Hangterápia: ez a fent említett foniátriai kezelést jelenti. Erre a kezelés sikeressége esetén is (ha ismét kielégítően, vagy jól mozognak a hangszalagok) szükség szokott lenni ahhoz, hogy a beteg hangképzése újra helyre álljon.

Hangszalag medializáló műtétek, majd posztoperatív hangterápia: A hangképzési problémák megoldására hangszalag medializáló műtétek végezhetők. Ilyenkor a bénult hangszalagot a középvonal felé igyekszünk mozdítani, azzal a kompromisszummal, hogy a szűkebb hangrés jobb hangot, de rosszabb légzést eredményez. A cél a jó hangképzés, és a szabad légutak. Ezeket a beavatkozásokat is mindig hangterápia, foniátriai kezelés követi.

Dr. Piros Zsuzsanna Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Piros Zsuzsanna, fül-orr-gégész

Cikkajánló

Háztartási balesetek
Háztartási balesetek

Mit tehetünk, ha megtörtént a baj?

Mosatlan gyümölcs
Mosatlan gyümölcs

Milyen kórokozók fordulhatnak elő rajtuk?

WEBBeteg - Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész
WEBBeteg összeállítás - Dr. Csuth Ágnes, családorvos és Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Piros Zsuzsanna, fül-orr-gégész
Fül-orr-gége Központ - Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter
Orvostkeresek Egészségmagazin
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.