• A hangszalagbénulás tünetei, okai és kezelése

        WEBBeteg - Dr. Piros Zsuzsanna, fül-orr-gégész
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Piros Zsuzsanna, fül-orr-gégész

        A hangszalagbénulások elnevezése kissé félrevezető. Valójában a gége izomzatának különböző eredetű bénulásairól van szó, melyeknek eredménye a gége mozgásainak zavara.

        A hangszalagnak is van saját izma: a m. vocalis, de ez nem a hangszalag mozgatását végzi, hanem annak feszességét szabályozza. Ennek bénulása esetén, a hangszalag széle nem feszül meg hangadáskor, a hang rekedtté válik. Mégsem erre gondolunk, amikor hangszalagbénulásról beszélünk, mert hangszalagbénulás alatt a gége idegi eredetű mozgászavarait értjük.

        A hangszalagbénulás tünetei

        A hangszalagbénulás tünetei, általában a bénulás fellépte idején a legrosszabbak, később javulni szoktak. Ez elsősorban az egyoldali hangszalagbénulásra igaz.

        Hangszalagbénulás esetén, a hangszalagok nyitása vagy zárása nem működik megfelelően. Ez befolyásolja a légzést és a hangképzést is, sőt, a rossz zárás miatt még aspiráció, félrenyelés is felléphet. A bénulás általában egyoldali, ritkán azonban kétoldali is lehet.

        Hirdetés

        Kétoldali bénulás esetén, az elsődleges tünet a fulladás, nehézlégzés. Ez életveszélyes állapotot is jelenthet.

        Egyoldali bénulás esetén, a rekedtség a vezető tünet, mely mellé egyéb panaszok társulhatnak.

        Mindkét esetben jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

        • egyéb hangképzési zavarok: beszéddallam hiánya (monotonia), hangterjedelem beszűkülése (korlátozott dynamia), a beteg egy levegővel rövidebb ideig képes csak beszélni (phonatiós dyspnoe), a hangtartás megrövidülése, a beteg hamarabb elfárad beszéd közben, nehezére esik a hangos beszéd, illetve hosszabb beszéd nyaki fájdalmat okozhat,
        • légszomj: egyoldali bénulás esetén csak jelentősebb fizikális, emocionális terhelés mellett, míg kétoldali bénulás esetén nyugalmi fulladás is fennáll,
        • gyakori félrenyelés: (főleg folyadékot nyel félre a beteg),
        • gyakori, csökkent effektusú köhögés: ez elsősorban a félrenyeléshez köthető, azonban a nyál észrevétlen aspirációja miatt, nem csak táplálkozás kapcsán léphet fel.

         Mi lehet a hangszalagbénulás oka?

        • Centrális bénulás - Intracranialis okok: ez ritkábban fordul elő. Ilyenkor a koponyán belül található az ok, ami lehet a nyúltagyi magvak vagy az ezek feletti területek károsodása. Koponyán belüli térfoglalások (daganatok, vérömlenyek), keringési zavarok, demyelinizációs betegségek okozhatják.
        • Perifériás bénulás - Extracranialis okok.

        Ez a gyakoribb eset ilyenkor az idegek koponyán kívüli károsodásáról van szó. A bolygóideg vagy annak visszafutó ága, az ún. nervus recurrens sérül. Bolygóideg paralízisét koponyaalapi daganatok, nyaki sérülések okozhatják. Ez viszonylag ritka.  Az összes esetet tekintve a leggyakoribb ok, a nervus recurrens bénulása, amit leggyakrabban különböző pajzsmirigy betegségek, ill. pajzsmirigy műtétek utáni állapotok okoznak. A nervus recurrens károsodását okozó kórokokat, az 1. táblázat tünteti fel, azok gyakorisági sorrendjében.

        Leggyakoribb ok a pajzsmirigy műtéti eltávolítása, és a rosszindulatú pajzsmirigydaganat.
        A nyelőcső, a hörgő rosszindulatú daganatai (főleg a bal tüdőfélben)
        A mellüreg (mediastinum) betegségei
        Aorta aneurysma
        Nyelőcső és algarat műtétei
        Különböző eredetű szívmegnagyobbodások
        Tüdőgümőkór
        Mellhártya megbetegedések
        Tompa, vagy éles nyaki trauma
        Mérgezések és fertőzések: influenza, herpes zoster, szifilisz, rheumatizmus, torokgyík (diphteria), ólom, arzén, szerves oldószerek, streptomycin, kinin
        Intubáció (cső bevezetése egy üreges szervbe)
        Ideggyógyászati megbetegedések: Wallenberg szindróma, gyermekbénulás (poliomyelitis), az agyideg bénulása (bulbaris paresis), sclerosis multiplex, agydaganatok
        Ismeretlen eredetű is lehet a bénulás: ezen betegek nagy része 2-3 hónap elteltével spontán javulást mutat, bár az idő előrehaladtával ennek esélye csökken.

        1. táblázat: perifériás hagszalagbénulások főbb okai

        Vizsgálatok, leletek

        A kivizsgálás általános fül-orr-gégészeti szakvizsgálattal indul, melynek része a gégetükrözés (indirekt laryngoscopia). Már ekkor láthatóvá válik a hangszalagok mozgászavara. Ezután a kóreredet tisztázása miatt, és ezen keresztül a kezelési lehetőségek, és a további kilátások meghatározása miatt is, egyéb, kiegészítő vizsgálatok következnek.

        • Ezek közül kiemelendő a direkt gégetükrözés. Ez endoscopos vizsgálat, melyet általában altatásban végzünk. A gége viszonyainak jobb megítélését teszi lehetővé.
        • Bronchoscopia: Az alsóbb légutak endoscopos vizsgálata, direkt laryngoscopiával, egy ülésben is végezhető.
        • Eosophagoscopia: A nyelőcső endoscopos vizsgálata, ezt is össze lehet kötni a fentiekkel.
        • Ideggyógyászati szakvizsgálat: Általános ideggyógyászati vizsgálat mellett, beletartoznak a képalkotó vizsgálatok is.
        • Laborvizsgálatok (vírusszerológia).
        • Képalkotók: különös tekintettel fej-, nyak-, mellkas-CT-re, pajzsmirigy-scan, felső gasztrointesztinális traktus (nyelőcső, gyomor, duodenum) vizsgálata.

        Mit lehet tenni? - Kezelési lehetőségek

        A kezelési lehetőségek alapvetően eltérőek attól függően, hogy egyoldali vagy kétoldali hangszalagbénulásról van-e szó.

        I. Kétoldali bénulás

        Kétoldali bénulás esetén a kezelés menete alapvetően a következő sémára egyszerűsíthető, melyben a következő lépések időrendben követik egymást:

        Amikor sürgős! - Szabad légút biztosítása

        Különösen a kétoldali hangszalagbénulás esetén jellemző a súlyos nehézlégzés kialakulása. Ilyenkor a szóba jövő kezelési lehetőségek mind műtéti beavatkozást jelentenek, lényegük azonos: a beteg számára szabad, átjárható légutak biztosítása:

        • Lateralizáció: A kialakuló, gyakran súlyos nehézlégzés egyik, egyre inkább elfogadott sürgősségi kezelési elve a bénulás e „korai” szakában a bénult hangszalag varrattal történő oldalra rögzítése.
        • Légcsőmetszés: Korábban ez volt a rutinszerűen alkalmazott beavatkozás. Manapság akkor végzik, amikor a lateralizáció technikai, személyi feltételei nem adottak. (Magyarországon még most is ez a leggyakrabban végzett beavatkozás.)
        • Gégemetszés: Amikor a légcsőmetszés tárgyi, személyi feltételei nem adottak, súlyos, életet veszélyeztető nehézlégzés esetén végzik. Nem csak fül-orr-gégész, fejnyak-sebész végezheti.

        Mindhárom beavatkozás reverzibilisnek tekinthető, azaz ha a légszomj, illetve a légszomjat kiváltó tényező megszűnt, vagy megszüntettük, akkor a lateralizáció feloldható, a légcsőmetszés vagy gégemetszés során behelyezett kanül eltávolítható, a metszés helye spontán záródik, vagy zárható.

        Definitív esetben hangréstágító műtét elvégzése

        A kétoldali hangszalagbénulás első 6 hónapjában a folyamatot visszafordíthatónak tartjuk, mivel számos esetben a hangszalagok mozgása spontán rendeződik. Ha ez nem következik be, akkor hangréstágító műtét végzésére kerül sor. Ennek eredményeként megfelelő tágasságú hangrés jön létre, a légzés kielégítővé válik (bár a beszédhang minősége különböző mértékben romlik).

        Postoperativ hangterápia

        Ez foniátriai kezelést jelent, mely foniátriai szakrendelés keretén belül történik és általában ún. Gutzmann-szerinti hangterápiát jelent.

        Ezek a cikkek is érdkelhetik Önt

        II. Egyoldali bénulás esetén

        Ilyenkor a rekedtség a vezető tünet. A kezelési sorrend általánosságban a következő lehet:

        • Konzervatív kezelés: a kiváltó októl függően ez lehet elektromos kezelés, szteroidok, vitaminok, stb. alkalmazása.
        • Hangterápia: ez a fent említett foniátriai kezelést jelenti. Erre a kezelés sikeressége esetén is (ha ismét kielégítően, vagy jól mozognak a hangszalagok) szükség szokott lenni ahhoz, hogy a beteg hangképzése újra helyre álljon.
        • Hangszalag medializáló műtétek, majd postoperatív hangterápia: egyoldali bénulás esetén, az egyik hangszalag jól mozog, azonban a másik nem. A bénult hangszalag helyzete gyakran olyan, hogy hangképzéskor az ép hangszalag, nem tud megfelelően mellé zárni, így a levegő a hangszalagokat nem megfelelően rezgeti meg. Így a hang gyenge, levegős, a beszéd fárasztó a beteg számára, egy levegővel nem tud elég hosszan beszélni. A beszéd tagoltsága, a beszédritmus is megtörik. Ezen problémák megoldására hangszalag medializáló műtétek végezhetők. Ilyenkor a bénult hangszalagot a középvonal felé igyekszünk mozdítani, azzal a kompromisszummal, hogy a szűkebb hangrés jobb hangot, de rosszabb légzést eredményez. A cél a jó hangképzés, és a szabad légutak. Ezeket a beavatkozásokat is mindig hangterápia, foniátriai kezelés követi.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Piros Zsuzsanna, fül-orr-gégész

        Legutóbb frissült: 2018.04.23 05:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Prosztatagyulladás

        Prosztatagyulladás

        BOE - Kulcsár Flóra

        Már az első tünetek jelentkezésekor ajánlott felkeresni egy szakorvost.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        A torokfájás lehetséges okai

        A torokpanaszok változatos formában (pl.: torokfájás, nyelési nehezítettség, rekedtség) és gyakran szerepelnek a betegek (mind a felnőttek, mind a gyermekek) panaszai között, főként ősszel és télen.

        A gégeszűkület okai, tünetei és kezelési lehetőségei

        A felső légutak nyaki szakasza kritikus helyzetű a légzés szempontjából, mivel a gége körüli terület szűk, és párhuzamos légút a nyakon nincs. Itt kereszteződik a táplálék és a levegő útja, illetve nagyérképletek is futnak a közelben, amelyek fejlődési eltérései a közelség miatt a légutak lumenét is érinthetik.

        A hangszalaggyulladás tünetei és kezelése

        A hangszalagok - leggyakrabban vírusos eredetű - akut gyulladása a rekedtség vezető tünetével jár. Általában felső légúti hurutok kapcsán észleljük. Hogyan történik a kivizsgálás? Miért fontos, hogy a rekedtséget kivizsgáltassuk? Hogyan kezelhető a hangszalaggyulladás?

        A rekedtség lehetséges okai és kezelése

        Mindenki tudja, milyen érzés, ha kapar a torka, nyelési nehézségei támadnak és elmegy a hangja. A rekedtségnek számos oka lehet. De mi is történik tulajdonképpen, amikor elmegy a hangunk, és hogy kezelhető a rekedtség?

        A garatgyulladás tünetei, okai és kezelési lehetőségei

        A torok és garat gyulladását számos kórokozó kiválthatja. Leggyakoribbak a légúti vírusok, amelyek többnyire csak a képletek lobosságát okozzák, bár egyes esetekben gödrös mandulagyulladáshoz is vezethetnek. A betegség hátterében bakteriális fertőzés is állhat.

        A rekedtség okai és kezelése

        Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, melyek lehetnek akár banálisak is, mint például a hangszalagok megerőltetése hangos beszéd vagy éneklés miatt, de olyan súlyos betegség is állhat a háttérben, mint például a gége rosszindulatú daganatos elváltozása.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások