A szelén élettani hatásai
frissítve:
A szelén olyan mikroelem, amely mindössze 10-15 mg mennyiségben található meg az ember szervezetében, jelenléte mégis sokrétű biológiai hatást közvetít. A szelén legnagyobb része a lágy szövetekben, kiváltképp a májsejtekben található meg. A táplálékkal vesszük föl a szervezetbe.
A szelén forrásai
Főként a tengeri állatok húsa, a teljes kiőrlésű gabonafélék, illetve az olyan belsőségek, mint a vese és a máj tartalmazzák a biológiai hasznosulás szempontjából is jelentős mennységben. A tápcsatornából jó hatásfokkal szívódik fel, ennek mértéke átlagosan 50-70%. A felszívódást a fehérjében gazdag táplálkozás elősegíti.
Szelénben gazdag táplálékok a hús, a hal, a tej, a tojás és a hüvelyesek – vagyis azon táplálékok, amelyek magas fehérjetartalmúak. A szelén és az E-vitamin kölcsönösen erősítik egymás jótékony hatását, míg a szelén hatásait gátolja a kén, az ezüst és az arzén.
A napi szelénszükséglet meghatározása mai napig nem egységes, az Amerikai Egyesült Államokban az elfogadott RDA érték 0.05-0,07 mg. A szelénre vonatkozó anyagcseretolerancia szűk határok között változik, vagyis a szükséges mennyiség és a toxikus küszöbérték igen közel vannak egymáshoz.
A toxicitás határa napi 0,20 mg. A szelénmérgezést szelenózisnak nevezzük, melynek tünetei: a haj és egyéb testszőrzet hullása, bőrelváltozások, fokhagymaszagú lehelet, fogkárosodás, idegrendszeri zavarok.
A szelén szerepe a szervezetünkben
A szelénnek legfontosabb szerepe az antioxidáns tulajdonságából következik, amelynek köszönhetően képes az oxidatív stressz mérséklésére, ezáltal a lipid természetű anyagok kémiai védelmével járul hozzá a sejtek határoló membránjának állagmegóvásához.
Az antioxidáns hatást annak révén közvetíti, hogy részt vesz a glutation-peroxidáz enzim szerkezetének felépítésében. Az antioxidáns védelemmel kapcsolatos a szelén immunrendszert erősítő tulajdonsága, illetve számos, a kórokozók elleni védekezéshez szükséges folyamat intenzívebben zajlik szelén jelenlétében.
A szelénnek az élettani szükségletet kevéssel meghaladó mennyisége bizonyítottan segít csökkenteni a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a túlzott szelénbevitel növeli ugyanezt a kockázatot! Számos daganattípus esetében igazolták, hogy a szelén gátolja a kialakulást, illetve az egészséges sejtek számára védekező eszközt jelent. A szelénnel kapcsolódott glutationt a daganatsejtek nem képesek felvenni, ezáltal gyengül az oxidációval (vagyis a károsító kémiai stresszel) szembeni védekezőképességük.
A szelénhiány tünetei, következményei
A szelénnek mindemellett számos egyéb élettani hatása is van, amelyekre a szelénhiány alábbiakban felsorolt tüneteiből lehet következtetni.
Szelénhiány is állhat a háttérben néhány hematológiai megbetegedés esetén (vérszegénység, sarlósejtes vérszegénység), illetve az általános fáradtság panasza mögött. A szelénnek szerepe van a pajzsmirigy működésében is, így a szelénhiány pajzsmirigy-alulműködés formájában, sokaknál csupán fáradékonyságként is jelentkezhet.
Mennyi szelén szedése ajánlott naponta? |
| Gyakori kérdések Szedhetek-e 200 mikro g szelént tartalmazó kapszulát, ha az OÉTI-s ajánlat is csak 75 mikro g napi bevitelét javasolja? Dr. Árki Ildikó, rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő válasza az orvos válaszol rovatban |
Egyes kutatások szerint a szelénhiány növeli a Coxsackie vírusok betegséget okozó hatását, így végső soron szelénhiány miatt alakulhat ki szívizombántalom, amely az említett vírusfertőzés szövődménye lehet.
A neurológiai zavarok közül az alapvetően oxidatív anyagcsere zavarainak következtében létrejövő kórképek egyes eseteiben is a szelénhiány igazolódhat (Alzheimer-kór, Parkinson-kór). Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek nem direkt hatások, és szelénpótlással az említett betegségek nem gyógyíthatók.
A szelénhiányra utaló bőrproblémák között szerepel a fokozott pigmentációval járó jelenségek, pl. anyajegyek, májfoltok gyakoribb előfordulása.
Egyes adatok arra utalnak, hogy férfiaknál a szelénhiány a spermiumok képződésének és érésének zavarához vezet, nők esetében terméketlenséget, meddőséget eredményezhet. A terhesség alatti rossz szelén ellátottság kis születési súlyhoz vezet. Csecsemő- és kisgyermekkorban az elégtelen szelénellátás egyes adatok szerint növeli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát, illetve a csecsemő- és gyermekhalandóságot. A gyermekek csökkent szelénbevitele növekedési elmaradást okoz.
A szelénhiány ezek mellett izomfájdalmat és izombetegségeket is okozhat csakúgy, mint különböző máj- és hasnyálmirigyproblémákat.
Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt a szelénről és más nyomelemekről |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
