• A nyakinyirokcsomó-megnagyobbodásról

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Mi a nyirokcsomók feladata? Mitől duzzadhatnak meg a nyaki nyirokcsomók? Hová fordulhat, ha ezt a tünetet tapasztalja? Milyen vizsgálatok szükségesek, és mi a teendő?

        Mi a feladata a nyirokcsomóknak?

        A nyirokcsomók fő feladata közé tartozik egyrészt a nyirokáramlás fenntartása, a vénás oldalon szövetek közé kilépő folyadék visszavezetése a vénás rendszerbe.

        A másik, leglényegesebb szerepe a szervezet védekező képességének fenntartásában van. Az immunrendszer részeként részt vesz a fertőzések elleni küzdelemben. A nyirokcsomókban kialakuló, fejlődő és tárolódó fehérvérsejtek segítik a szervezetet a bakteriális, vírusos, de akár a gombás, paraziták elleni, sőt még akár a daganatok kialakulása elleni védekezésben is.

        Fontos tudni emellett azonban, hogy a fertőzések a nyirokutakon keresztül terjednek elsősorban (a vér útján is természetesen), illetve a legtöbb daganat is nyirokrendszeren keresztül ad közeli, majd távoli áttétet is.

        Hol és hogyan helyezkednek el a fej-nyak területi nyirokcsomók?

        Régiókra oszthatóak a fej és nyak területén előforduló nyirokcsomók. Ezek a következők:

        • elülső nyaki nyirokcsomók: a fejbiccentő izom felett és alatt felületesen és mélyebben is megtalálhatóak, a torok, garat és mandula terület a fő elvezetési területük
        • hátulsó nyaki nyirokcsomók: a fejbiccentő izom mögött helyezkednek el, egészen lefelé a kulcscsontig terjedve. A felső légúti fertőzések esetén nagyobbodnak meg elsősorban
        • garat mögött elhelyezkedő nyirokcsomók: a garat és orrüreg területe tartozik ellátásukhoz
        • állkapocs alatti – submandibuláris – nyirokcsomók: az állkapocs alatt lehet tapintani őket és az alsó-felső állkapocs, nyelv felőli területek nyirokelvezetését végzik
        • állcsúcs alatti – submentális – nyirokcsomók: az alsó ajak területét látják el
        • kulcscsont feletti – supraclaviculáris – nyirokcsomók: a kulcscsont feletti üregben találhatóak, ezen terület, a nyak alsó felének ellátását végzik
        Hirdetés

        Mikor alakul ki nyakinyirokcsomó-duzzanat?

        Minden olyan esetben, amikor a nyirokrendszer működése fokozódik, károsodik, vagy a nyirokáramlásban akadály alakul ki. A duzzanat lehet helyi, egy régióra vagy egymás melletti régiókra lokalizálódó, de lehet szisztémás jelenség része is.

        A leggyakoribb nyakinyirokcsomó-megnagyobbodást (nyaki lymphadenomegalia) kiváltó okok:

        • fertőzések: baktérium-, vírus-, gomba- vagy parazitafertőzések. Gyakran a bakteriális felső légúti, garat-, mandula- vagy torokgyulladás, fülgyulladás, fogászati gócok kísérőjelensége. Vírusfertőzés esetén sokszor más területen is lehet nagyobb nyirokcsomó, de jellegzetesen mononukleózis, CMV-fertőzés nyakinyirokcsomó-duzzanatot okoz. Toxoplazma-fertőzés is kiválthatja.
        • szisztémás autoimmun rendszerbetegség, pl. szarkoidózis esetén
        • jóindulatú vérképzőszervi eltérés, pl. hisztiocitózis esetén
        • hematológiai, nyirokrendszeri vagy vérképzőrendszeri daganat esetén (leukémia, limfóma), elsősorban szisztémás elváltozás részeként
        • a fej-nyak, de akár a tüdő területén kialakult rosszindulatú daganat nyirokrendszerbe történő áttétképződésekor
        • megnagyobbodhat a nyirokcsomó elfolyási akadály hatására is, ez elsősorban a környezetben kialakuló, pl. lágyrészdaganat, áttét esetén fordul elő

        Mik a tünetek, amik jelentkeznek?

        • elsődlegesen a nyirokcsomó-megnagyobbodás, melyet sokszor a beteg maga észlel
        • fájdalom a nyirokcsomó nyomásakor
        • nyelési nehezítettség
        • nagyon ritkán légzési panaszok
        • társuló tünetek: láz, gyengeség, fogyás, étvágytalanság, bőrtünetek

        Milyen esetben szükséges orvoshoz fordulni?

        Kifejezetten gyakori, hogy – akár pánikszerűen – jelentkeznek orvosnál „betegek” nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodással. Szerencsére a legtöbb esetben nincs betegség a háttérben, vagy csak banális hétköznapi fertőzés okozza a panaszokat.

        Van néhány olyan különbség, amely alapján a páciens (nem feltétlenül beteg) kikérdezése, vizsgálata már segít a kórképek elkülönítésében. Ezeket javasoljuk akkor is figyelembe venni, mikor kétségbeesetten jelzi valaki, hogy duzzanatot tapint a nyakán.

        Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nyirokszervek, számos sejtet tartalmaznak, sokszor gyulladásban is vannak, nem szerencsés a nyirokcsomók önellenőrzése során a rendszeres nyomogatásuk, nyomorgatásuk.

        Mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi tüneteket vagy azok valamelyikét tapasztalja:

        • Nagy (feltehetően 2 cm-nél nagyobb), vagy több nagy nyirokcsomó
        • Féloldali végtagduzzanatot okozó nagy nyirokcsomó
        • Kemény, környezettel összekapaszkodó csomó
        • Tünetekkel járó nyirokcsomó-megnagyobbodás (láz, fogyás, hőemelkedés visszatérően, éjszakai izzadás)
        • Piros, bőrfertőzéssel társuló nyirokcsomó-megnagyobbodás
        • Ultrahangleleten patológiás szerkezetet jelző nyirokcsomó
        • Szokatlan helyen észlelt nyirokcsomó

        Az alábbi esetek általában nem adnak okot komolyabb aggodalomra:

        • Apró, 2 cm-nél kisebb nyirokcsomó általában nem rosszindulatú, gyulladást jelez
        • gyakran láncszerű, sok apró nyirokcsomó figyelhető meg pl. felső légúti gyulladásnál
        • sokszor elhúzódóan, akár évekig is tapintható apró nyirokcsomó
        • nyomásra gyulladás, fertőzés esetén lehet fájdalom, daganatnál nem

        Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy bármilyen nyirokcsomó(ka)t érintő elváltozást is észlel, beleértve az utóbb felsoroltakat is, tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében.

        Milyen vizsgálat történik nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?

        Az orvos megkérdezi a beteget a panaszokról:

        • Mióta észleli, fájdalmas-e a nyirokcsomó, volt-e megelőző betegség, megfázás, láz, köhögés, esetleg van-e macska a környezetben. Ezek elsősorban fertőzés mellett szólnak.
        • Fogyás, éjszakai izzadás, jelentős állapotromlás, viszketés, gyengeség, étvágytalanság esetén rosszindulatú folyamatot is ki kell zárni.

        Ezután az orvos megvizsgálja a fej-nyaki régiót. Két cm-nél kisebb nyirokcsomó, kis nyirokcsomó-láncolat általában jóindulatú. Meg kell nézni a szájüreget is, meghallgatni a tüdőket. Szükséges lehet fogászati, fül-orr-gégészeti vizsgálatra is elmenni. Infektológiára is kell a beteget küldeni, abban az esetben, ha pl. mononukleózis merül fel.

        Szükség lehet nyaki ultrahang végzésére. Ez a másik, ami segít eldönteni egy nyaki nagy nyirokcsomó eredetét. Jóindulatú folyamat esetén, ami leggyakrabban fertőzés révén alakul ki, a nyirokcsomók szerkezetét reaktívnak látják. Rosszindulatú folyamatnál pedig patológiásnak.

        Nem egyértelmű jelek esetén szükség lehet CT-, PET-CT-, MR-, esetleg nyirokérfeltöltéses vizsgálatra is. Vérvétel, szükség esetén csontvelővizsgálat is történik. Abban az esetben, ha bizonytalan a nyirokcsomó-megnagyobbodás eredete, ki kell venni, szövettani vizsgálattal ellenőrizni a nyirokcsomót.

        Milyen kezelések történnek nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?

        Természetesen a kezelés a kiváltó októl függ:

        • fertőzés oki kezelése (antibiotikum-, vírus-, gombaellenes szerek), tüneti kezelés
        • fül-orr-gégészeti, fogászati ellátás
        • leukémia, limfóma kemoterápiás kezelése
        • szervi daganat, áttét műtéti, kemoterápiás, sugárkezelése
        • autoimmun betegség oki kezelése

        Olvasson tovább! Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.12.09 13:03, Megjelenés: 2018.12.03 11:05
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        A hideg agglutinin betegség

        A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó tényező hatására a vérben keringő vörösvértestek felszínén lévő I-antigén ellen antitestek alakulnak ki.

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai

        A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be, fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.