• A nyakinyirokcsomó-megnagyobbodásról

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Mi a nyirokcsomók feladata? Mitől duzzadhatnak meg a nyaki nyirokcsomók? Hová fordulhat, ha ezt a tünetet tapasztalja? Milyen vizsgálatok szükségesek, és mi a teendő?

        Mi a feladata a nyirokcsomóknak?

        A nyirokcsomók fő feladata közé tartozik egyrészt a nyirokáramlás fenntartása, a vénás oldalon szövetek közé kilépő folyadék visszavezetése a vénás rendszerbe.

        A másik, leglényegesebb szerepe a szervezet védekező képességének fenntartásában van. Az immunrendszer részeként részt vesz a fertőzések elleni küzdelemben. A nyirokcsomókban kialakuló, fejlődő és tárolódó fehérvérsejtek segítik a szervezetet a bakteriális, vírusos, de akár a gombás, paraziták elleni, sőt még akár a daganatok kialakulása elleni védekezésben is.

        Fontos tudni emellett azonban, hogy a fertőzések a nyirokutakon keresztül terjednek elsősorban (a vér útján is természetesen), illetve a legtöbb daganat is nyirokrendszeren keresztül ad közeli, majd távoli áttétet is.

        Hol és hogyan helyezkednek el a fej-nyak területi nyirokcsomók?

        Régiókra oszthatóak a fej és nyak területén előforduló nyirokcsomók. Ezek a következők:

        • elülső nyaki nyirokcsomók: a fejbiccentő izom felett és alatt felületesen és mélyebben is megtalálhatóak, a torok, garat és mandula terület a fő elvezetési területük
        • hátulsó nyaki nyirokcsomók: a fejbiccentő izom mögött helyezkednek el, egészen lefelé a kulcscsontig terjedve. A felső légúti fertőzések esetén nagyobbodnak meg elsősorban
        • garat mögött elhelyezkedő nyirokcsomók: a garat és orrüreg területe tartozik ellátásukhoz
        • állkapocs alatti – submandibuláris – nyirokcsomók: az állkapocs alatt lehet tapintani őket és az alsó-felső állkapocs, nyelv felőli területek nyirokelvezetését végzik
        • állcsúcs alatti – submentális – nyirokcsomók: az alsó ajak területét látják el
        • kulcscsont feletti – supraclaviculáris – nyirokcsomók: a kulcscsont feletti üregben találhatóak, ezen terület, a nyak alsó felének ellátását végzik
        Hirdetés

        Mikor alakul ki nyakinyirokcsomó-duzzanat?

        Minden olyan esetben, amikor a nyirokrendszer működése fokozódik, károsodik, vagy a nyirokáramlásban akadály alakul ki. A duzzanat lehet helyi, egy régióra vagy egymás melletti régiókra lokalizálódó, de lehet szisztémás jelenség része is.

        A leggyakoribb nyakinyirokcsomó-megnagyobbodást (nyaki lymphadenomegalia) kiváltó okok:

        • fertőzések: baktérium-, vírus-, gomba- vagy parazitafertőzések. Gyakran a bakteriális felső légúti, garat-, mandula- vagy torokgyulladás, fülgyulladás, fogászati gócok kísérőjelensége. Vírusfertőzés esetén sokszor más területen is lehet nagyobb nyirokcsomó, de jellegzetesen mononukleózis, CMV-fertőzés nyakinyirokcsomó-duzzanatot okoz. Toxoplazma-fertőzés is kiválthatja.
        • szisztémás autoimmun rendszerbetegség, pl. szarkoidózis esetén
        • jóindulatú vérképzőszervi eltérés, pl. hisztiocitózis esetén
        • hematológiai, nyirokrendszeri vagy vérképzőrendszeri daganat esetén (leukémia, limfóma), elsősorban szisztémás elváltozás részeként
        • a fej-nyak, de akár a tüdő területén kialakult rosszindulatú daganat nyirokrendszerbe történő áttétképződésekor
        • megnagyobbodhat a nyirokcsomó elfolyási akadály hatására is, ez elsősorban a környezetben kialakuló, pl. lágyrészdaganat, áttét esetén fordul elő

        Mik a tünetek, amik jelentkeznek?

        • elsődlegesen a nyirokcsomó-megnagyobbodás, melyet sokszor a beteg maga észlel
        • fájdalom a nyirokcsomó nyomásakor
        • nyelési nehezítettség
        • nagyon ritkán légzési panaszok
        • társuló tünetek: láz, gyengeség, fogyás, étvágytalanság, bőrtünetek

        Milyen esetben szükséges orvoshoz fordulni?

        Kifejezetten gyakori, hogy – akár pánikszerűen – jelentkeznek orvosnál „betegek” nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodással. Szerencsére a legtöbb esetben nincs betegség a háttérben, vagy csak banális hétköznapi fertőzés okozza a panaszokat.

        Van néhány olyan különbség, amely alapján a páciens (nem feltétlenül beteg) kikérdezése, vizsgálata már segít a kórképek elkülönítésében. Ezeket javasoljuk akkor is figyelembe venni, mikor kétségbeesetten jelzi valaki, hogy duzzanatot tapint a nyakán.

        Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nyirokszervek, számos sejtet tartalmaznak, sokszor gyulladásban is vannak, nem szerencsés a nyirokcsomók önellenőrzése során a rendszeres nyomogatásuk, nyomorgatásuk.

        Mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi tüneteket vagy azok valamelyikét tapasztalja:

        • Nagy (feltehetően 2 cm-nél nagyobb), vagy több nagy nyirokcsomó
        • Féloldali végtagduzzanatot okozó nagy nyirokcsomó
        • Kemény, környezettel összekapaszkodó csomó
        • Tünetekkel járó nyirokcsomó-megnagyobbodás (láz, fogyás, hőemelkedés visszatérően, éjszakai izzadás)
        • Piros, bőrfertőzéssel társuló nyirokcsomó-megnagyobbodás
        • Ultrahangleleten patológiás szerkezetet jelző nyirokcsomó
        • Szokatlan helyen észlelt nyirokcsomó

        Az alábbi esetek általában nem adnak okot komolyabb aggodalomra:

        • Apró, 2 cm-nél kisebb nyirokcsomó általában nem rosszindulatú, gyulladást jelez
        • gyakran láncszerű, sok apró nyirokcsomó figyelhető meg pl. felső légúti gyulladásnál
        • sokszor elhúzódóan, akár évekig is tapintható apró nyirokcsomó
        • nyomásra gyulladás, fertőzés esetén lehet fájdalom, daganatnál nem

        Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy bármilyen nyirokcsomó(ka)t érintő elváltozást is észlel, beleértve az utóbb felsoroltakat is, tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében.

        Milyen vizsgálat történik nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?

        Az orvos megkérdezi a beteget a panaszokról:

        • Mióta észleli, fájdalmas-e a nyirokcsomó, volt-e megelőző betegség, megfázás, láz, köhögés, esetleg van-e macska a környezetben. Ezek elsősorban fertőzés mellett szólnak.
        • Fogyás, éjszakai izzadás, jelentős állapotromlás, viszketés, gyengeség, étvágytalanság esetén rosszindulatú folyamatot is ki kell zárni.

        Ezután az orvos megvizsgálja a fej-nyaki régiót. Két cm-nél kisebb nyirokcsomó, kis nyirokcsomó-láncolat általában jóindulatú. Meg kell nézni a szájüreget is, meghallgatni a tüdőket. Szükséges lehet fogászati, fül-orr-gégészeti vizsgálatra is elmenni. Infektológiára is kell a beteget küldeni, abban az esetben, ha pl. mononukleózis merül fel.

        Szükség lehet nyaki ultrahang végzésére. Ez a másik, ami segít eldönteni egy nyaki nagy nyirokcsomó eredetét. Jóindulatú folyamat esetén, ami leggyakrabban fertőzés révén alakul ki, a nyirokcsomók szerkezetét reaktívnak látják. Rosszindulatú folyamatnál pedig patológiásnak.

        Nem egyértelmű jelek esetén szükség lehet CT-, PET-CT-, MR-, esetleg nyirokérfeltöltéses vizsgálatra is. Vérvétel, szükség esetén csontvelővizsgálat is történik. Abban az esetben, ha bizonytalan a nyirokcsomó-megnagyobbodás eredete, ki kell venni, szövettani vizsgálattal ellenőrizni a nyirokcsomót.

        Milyen kezelések történnek nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?

        Természetesen a kezelés a kiváltó októl függ:

        • fertőzés oki kezelése (antibiotikum-, vírus-, gombaellenes szerek), tüneti kezelés
        • fül-orr-gégészeti, fogászati ellátás
        • leukémia, limfóma kemoterápiás kezelése
        • szervi daganat, áttét műtéti, kemoterápiás, sugárkezelése
        • autoimmun betegség oki kezelése

        Olvasson tovább! Megnagyobbodott nyirokcsomó - Daganatos betegség jele is lehet

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2018.12.04 09:36, Megjelenés: 2018.12.03 11:05
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        A nyirokcsomó-megnagyobbodás okai

        A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek. Kb. 500-600 nyirokcsomó található a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék régiójában. Szűrő funkciót töltenek be, fő szerepük a kórokozókkal szembeni küzdelem.

        A szepszis kezelésének hatékonyabb módszerén dolgoznak

        A Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei Molnár Zsolt professzor vezetésével dolgoznak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.