A nyaki nyirokcsomó duzzanata

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

A fej-nyaki régió nyirokcsomóinak megnagyobbodása gyakori panasz, az immunrendszer részeként vesz részt egyes megbetegedések elleni közdelemben. Átmeneti, akár fájdalmas megnagyobbodása legtöbbször akut fertőzésekhez kapcsolódik, a fájdalmatlan, ám tartósan fennálló duzzanat igényel alaposabb kivizsgálást. Mitől duzzadhatnak meg a nyaki nyirokcsomók, és mi a teendő?

A nyirokcsomóknak az immunrendszer részeként a szervezet védekező képességének fenntartásában van a leglényegesebb szerepe. A nyirokcsomókban kialakuló, fejlődő és tárolódó fehérvérsejtek segítik a szervezetet a bakteriális, vírusos, de akár a gombás, paraziták elleni, sőt még akár a daganatok kialakulása elleni védekezésben is, ezért számos betegség következtében kialakulhat a nyirokcsomóduzzanat. Fontos tudni emellett, hogy a fertőzések a nyirokutakon keresztül is terjednek, illetve a legtöbb daganat is nyirokrendszeren keresztül ad közeli, majd távoli áttétet is.

A nyaki nyirokcsomók elhelyezkedése, régiói

A fej és nyak területén számos nyirokcsomó található. Ezek régiókra oszthatóak, az érintett csomó diagnosztikai jelentőségű is, azaz utalhat a megnagyobbodás hátterében álló betegségre.

Nyaki nyirokcsomók

  • Elülső nyaki nyirokcsomók (anterior cervicalis) - A fejbiccentő izom felett és alatt felületesen és mélyebben is megtalálhatóak. Fő elvezetési területük a torok, garat és mandula területe, utalhatnak ezen szervek megbetegedéseire, pajzsmirigybetegségre vagy a nyaki terület bőrfertőzéseire.
  • Hátulsó nyaki nyirokcsomók (posterior cervicalis) - A fejbiccentő izom mögött helyezkednek el, a nyak oldalsó-hátsó részén, lefelé egészen a kulcscsontig terjedve. Duzzanata kialakulhat számos felső légúti fertőzés, bőrfertőzések, limfómák esetén.
  • Garat mögötti (retropharyngealis) és mandulák környéki (tonsillaris) nyirokcsomók - A mély nyaki területen elhelyezkedő csomók, a garat, mandula, orrüreg, és orrmelléküregek területe tartozik ellátásukhoz, ezek gyulladása, fertőzése, esetleg daganatos megbetegedése okozhatja a duzzanatot.
  • Állcsúcs alatti (submentalis) nyirokcsomók - Az alsó ajak, a nyelvcsúcs, az áll bőre és a szájfenék fertőzései okozhatják a megnagyobbodását.
  • Állkapocs alatti (submandibuláris) nyirokcsomók - Az állkapocs alatt lehet tapintani őket mindkét oldalon. Az alsó-felső állkapocs, a fogak és az íny, a szájüreg és a nyelv nagy részének a nyirokelvezetését végzik, ezek fertőzéses vagy egyéb megbetegedései okozhatják a panaszt.
  • Kulcscsont feletti (supraclaviculáris) nyirokcsomók - A kulcscsont feletti üregben találhatóak. A nyak alsó felének nyirokellátását végzik, de különös jelentőségét ennek a régiónak az adja, hogy kapcsolatban áll a mellkasi szervek, a nyelőcső, tüdő, sőt - a bal oldali nyirokcsomó érintettsége esetén - a hasi szervek nyirokkeringésével is, így gyakran ezen szervek megbetegedésére utalhat a duzzanata.

A nyaki terület felsorolt régiói mellett további nyirokcsomók is találhatóak a fej területén, melyek a környező területek nyirokkeringésében vesznek részt. Ilyenek a tarkótáji nyirokcsomók (fejbőrfertőzések) vagy a fültőmirigy körüli nyirokcsomók a fül előtti és a fül mögötti területen is (arc, szem és szemkörnyék, hallójárat). A fültőmirigy-duzzanatot a beteg hasonló helyen észlelheti, de ez nem azonos a nyirokcsomók duzzanatával.

A nyaki nyirokcsomók duzzanatának okai

Megnagyobbodás (lymphadenomegalia) kialakulhat minden olyan esetben, amikor a nyirokrendszer működése fokozódik, károsodik, vagy a nyirokáramlásban akadály alakul ki.

Kifejezetten gyakori, hogy – akár pánikszerűen – jelentkeznek orvosnál betegek nyaki nyirokcsomó-duzzanattal. Szerencsére a legtöbb esetben nincs betegség a háttérben, vagy csak banális hétköznapi fertőzés okozza a panaszokat.

Fertőzések

A fertőzést okozó kórokozó lehet baktérium, vírus, gomba vagy parazita. A nyirokcsomó akkor is megnagyobbodhat, ha egy kórokozóvel a szervezet felveszi a harcot, de nem alakul ki megbetegedés.

Gyakran a bakteriális felső légúti, garat-, mandula- vagy torokgyulladás, fülgyulladás, fogászati gócok kísérőjelensége. A vírusok közül jellegzetesen nyaki nyirokcsomóduzzanatot okoz a mononukleózis (Epstein-Barr-vírus) és a cytomegalovírus (CMV) okozta fertőzés, rubeola esetén a hátsó nyaki nyirokcsomók, de számos felső légúti vírusfertőzések esetén kialakulhat megnagyobbodás. A paraziták közül gyakran váltja ki toxoplazma-fertőzés.

Amennyiben egyértelműen fertőzéshez kötődik a duzzanat, a megnagyobbodás nem ad okot aggodalomra. Gyakran a gyógyulás után hetekkel, fokozatosan csökken vissza a csomó mérete.

Autoimmun és szisztémás gyulladásos betegségek

Előfordulhat autoimmun rendszerbetegség (pl. SLE), vagy szisztémás gyulladásos betegségek (pl. sarcodiosis) esetén.

Daganatos betegségek

  • Hematológiai, nyirokrendszeri vagy vérképzőrendszeri daganat esetén (leukémia és limfóma), elsősorban szisztémás elváltozás részeként.
  • A fej-nyak régió daganatai, a nyelőcső, a pajzsmirigy, de akár a tüdő, gyomor területén kialakult rosszindulatú daganat nyirokrendszerbe történő áttétképződésekor is kialakulhat.
  • Okozhatja a hajas fejbőr, az arc, a nyak vagy a tarkó területén kialakuló bőrdaganat, leggyakrabban laphámrák.
  • Megnagyobbodhat a nyirokcsomó elfolyási akadály hatására is, ez elsősorban a környezetben kialakuló térfoglalás, pl. lágyrészdaganat, áttét esetén fordul elő.

Egyéb elváltozások

A nyirokcsomók duzzanatát okozhatja gyógyszer-mellékhatás, jóindulatú vérképzőszervi eltérések, hisztiocitózis, illetve egy nyirokcsomó megbetegedés, a Castelman-betegség stb. is.

A nyirokcsomó-duzzanattal járó tünetek és jelentőségük

Az elsődleges tünet a nyirokcsomó megnagyobbodása, melyet sokszor a beteg maga észlel, ez elsősorban a felületes nyirokcsomók duzzanata esetén könnyen észrevehető. Amennyiben egyetlen nyirokcsomó érintett, úgy gyakran az adott ellátási területen érdemes keresni a kiváltó okoz, több nyirokcsomó érintettsége esetén szisztémás megbetegedések (autoimmun betegség, számos vírusfertőzés) is felmerül.

A megnagyobbodás időtartama is támpont lehet. A felső légúti fertőzéshez kapcsolódó megnagyobbodás hirtelen kezdődik, és a fertőzés után is csak lassan, fokozatosan múlik el. A két hétnél tovább fennálló, nem visszahúzódó vagy lassan növekvő méretű nyirokcsomó kivizsgálást igényel.

A duzzadt nyirokcsomó lehet fájdalommentes vagy fájdalmas is. A fájdalom fokozott aktivitásra és elsősorban fertőzéses eredetre utal. Fájdalmatlan, ám tartós nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén ki kell zárni a súlyosabb, krónikus betegségek lehetőségét.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nyirokszervek, számos sejtet tartalmaznak, sokszor gyulladásban is vannak, nem szerencsés a nyirokcsomók önellenőrzése során a rendszeres nyomogatásuk!

A duzzanatot a mélyebben fekvő nyirokcsomók esetén jelezheti nyelési nehezítettség, nagyon ritkán légzési panaszok is.

Társuló tünetek lehetnek a láz, gyengeség, fogyás, étvágytalanság, éjszakai izzadás, bőrtünetek. Ezek a panaszok utalhatnak a kiváltó okra.

Milyen esetben szükséges orvoshoz fordulni?

Mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi tüneteket vagy azok valamelyikét tapasztalja:

  • Nagy (feltehetően 2 cm-nél nagyobb), vagy több nagy nyirokcsomó
  • Kemény, környezettel összekapaszkodó (rögzített) csomó
  • Két hétnél tovább visszahúzódás nélkül fennálló, vagy fokozatosan növekvő duzzanat.
  • Féloldali végtagduzzanatot okozó megnagyobbodott nyirokcsomó
  • Tünetekkel járó nyirokcsomó-duzzanat (láz, fogyás, hőemelkedés visszatérően, éjszakai izzadás)
  • Piros, bőrfertőzéssel társuló nyirokcsomó-megnagyobbodás
  • A kulcscsont fölötti nyirokcsomók megnagyobbodása gyakrabban áll kapcsolatban valamilyen rosszindulatú megbetegedéssel.

Az alábbi esetek általában nem adnak okot komolyabb aggodalomra:

  • Apró, 2 cm-nél kisebb nyirokcsomó általában nem rosszindulatú, gyulladást jelez, ugyanakkor a kisebb méret nem feltétlenül zárja ki a komolyabb betegséget.
  • Ha jól azonosíthatóan egy akut fertőzéshez kapcsolódóan jelenik meg a duzzanat.
  • Gyakran láncszerű, sok apró nyirokcsomó figyelhető meg pl. felső légúti gyulladásnál, így önmagában az érintett nyirokcsomók száma sem jelez súlyos betegséget.
  • A nyomásra jelentkező fájdalom gyulladás, fertőzés esetén lehet, daganatnál nem.
  • Sokszor elhúzódóan is tapintható apró nyirokcsomó, de mérete fokozatosan csökken, visszahúzódik.

Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy bármilyen nyirokcsomó(ka)t érintő elváltozást is észlel, beleértve az utóbb felsoroltakat is, tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében. Kisebb méretű duzzanat is jelezhet komoly betegséget, főleg, ha kemény, rögzített, mérete növekszik.

Milyen vizsgálat történik nyakinyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?

Az orvos megkérdezi a beteget a panaszokról. Mióta észleli, fájdalmas-e a nyirokcsomó, volt-e megelőző betegség, megfázás, láz, köhögés, esetleg van-e macska a környezetben. Ezek elsősorban fertőzés mellett szólnak. Megmagyarázhatatlan fogyás, éjszakai izzadás, jelentős állapotromlás, viszketés, gyengeség, étvágytalanság esetén rosszindulatú folyamatot ki kell zárni.

Ezután az orvos megvizsgálja a fej-nyaki régiót. A kisebb méretű, ugyanakkor laza tapintatú nyirokcsomó, kis nyirokcsomó-láncolat általában jóindulatú. A bőrtünetek is utalhatnak a megbetegedésre, emellett meg kell nézni a szájüreget is, meghallgatni a tüdőket.

További vizsgálatok szükségesek, amennyiben felmerül a gyanú valamilyen kivizsgálandó betegségre. Szükséges lehet fogászati, fül-orr-gégészeti vizsgálatra is elmenni. Infektológiára kell küldeni a beteget abban az esetben, ha pl. mononukleózis merül fel.

Szükség lehet nyaki ultrahang végzésére, amellyel vizsgálható a nyirokcsomók mérete, alakja, szerkezete, vérellátása. Az ultrahang-vizsgálat önmagában nem ad biztos diagnózist, de segít eldönteni egy megnagyobbodott nyaki nyirokcsomó eredetét. Jóindulatú folyamat (leggyakrabban fertőzés) esetén a nyirokcsomók szerkezetét reaktívnak látják, rosszindulatú folyamatnál pedig patológiásnak.

Nem egyértelmű esetben vagy daganatos elváltozás gyanúja esetén szükség lehet részletesebb CT-, PET-CT-, MR- vizsgálatra is. Vérvétel, szükség esetén csontvelővizsgálat is történhet. Abban az esetben, ha bizonytalan a nyirokcsomó-megnagyobbodás eredete, nyirokcsomó-biopsziát követően szövettani vizsgálattal kell ellenőrizni a nyirokcsomót.

Milyen kezelések történnek nyakinyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?

A kezelés természetesen a kiváltó októl függően történik:

  • fertőzés oki kezelése (antibiotikum-, vírus-, gombaellenes szerek), tüneti kezelés
  • fül-orr-gégészeti kezelés
  • fogászati ellátás
  • leukémia, limfóma kemoterápiás kezelése
  • szervi daganat, áttét műtéti, kemoterápiás, sugárkezelése
  • autoimmun betegség oki kezelése

Lásd még

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Dr. Ujj Zsófia Ágnes

Belgyógyász, hematológus, diabetológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Kárpáti Ágnes

Dr. Kárpáti Ágnes

Hematológus

Budapest

Cikkajánló