A nyaki nyirokcsomó duzzanata
frissítve:
A fej-nyaki régió nyirokcsomóinak megnagyobbodása gyakori panasz, az immunrendszer részeként vesz részt egyes megbetegedések elleni közdelemben. Átmeneti, akár fájdalmas megnagyobbodása legtöbbször akut fertőzésekhez kapcsolódik, a fájdalmatlan, ám tartósan fennálló duzzanat igényel alaposabb kivizsgálást. Mitől duzzadhatnak meg a nyaki nyirokcsomók, és mi a teendő?
A nyirokcsomóknak az immunrendszer részeként a szervezet védekező képességének fenntartásában van a leglényegesebb szerepe. A nyirokcsomókban kialakuló, fejlődő és tárolódó fehérvérsejtek segítik a szervezetet a bakteriális, vírusos, de akár a gombás, paraziták elleni, sőt még akár a daganatok kialakulása elleni védekezésben is, ezért számos betegség következtében kialakulhat a nyirokcsomóduzzanat. Fontos tudni emellett, hogy a fertőzések a nyirokutakon keresztül is terjednek, illetve a legtöbb daganat is nyirokrendszeren keresztül ad közeli, majd távoli áttétet is.
A nyaki nyirokcsomók elhelyezkedése, régiói
A fej és nyak területén számos nyirokcsomó található. Ezek régiókra oszthatóak, az érintett csomó diagnosztikai jelentőségű is, azaz utalhat a megnagyobbodás hátterében álló betegségre.

- Elülső nyaki nyirokcsomók (anterior cervicalis) - A fejbiccentő izom felett és alatt felületesen és mélyebben is megtalálhatóak. Fő elvezetési területük a torok, garat és mandula területe, utalhatnak ezen szervek megbetegedéseire, pajzsmirigybetegségre vagy a nyaki terület bőrfertőzéseire.
- Hátulsó nyaki nyirokcsomók (posterior cervicalis) - A fejbiccentő izom mögött helyezkednek el, a nyak oldalsó-hátsó részén, lefelé egészen a kulcscsontig terjedve. Duzzanata kialakulhat számos felső légúti fertőzés, bőrfertőzések, limfómák esetén.
- Garat mögötti (retropharyngealis) és mandulák környéki (tonsillaris) nyirokcsomók - A mély nyaki területen elhelyezkedő csomók, a garat, mandula, orrüreg, és orrmelléküregek területe tartozik ellátásukhoz, ezek gyulladása, fertőzése, esetleg daganatos megbetegedése okozhatja a duzzanatot.
- Állcsúcs alatti (submentalis) nyirokcsomók - Az alsó ajak, a nyelvcsúcs, az áll bőre és a szájfenék fertőzései okozhatják a megnagyobbodását.
- Állkapocs alatti (submandibuláris) nyirokcsomók - Az állkapocs alatt lehet tapintani őket mindkét oldalon. Az alsó-felső állkapocs, a fogak és az íny, a szájüreg és a nyelv nagy részének a nyirokelvezetését végzik, ezek fertőzéses vagy egyéb megbetegedései okozhatják a panaszt.
- Kulcscsont feletti (supraclaviculáris) nyirokcsomók - A kulcscsont feletti üregben találhatóak. A nyak alsó felének nyirokellátását végzik, de különös jelentőségét ennek a régiónak az adja, hogy kapcsolatban áll a mellkasi szervek, a nyelőcső, tüdő, sőt - a bal oldali nyirokcsomó érintettsége esetén - a hasi szervek nyirokkeringésével is, így gyakran ezen szervek megbetegedésére utalhat a duzzanata.
A nyaki terület felsorolt régiói mellett további nyirokcsomók is találhatóak a fej területén, melyek a környező területek nyirokkeringésében vesznek részt. Ilyenek a tarkótáji nyirokcsomók (fejbőrfertőzések) vagy a fültőmirigy körüli nyirokcsomók a fül előtti és a fül mögötti területen is (arc, szem és szemkörnyék, hallójárat). A fültőmirigy-duzzanatot a beteg hasonló helyen észlelheti, de ez nem azonos a nyirokcsomók duzzanatával.
A nyaki nyirokcsomók duzzanatának okai
Megnagyobbodás (lymphadenomegalia) kialakulhat minden olyan esetben, amikor a nyirokrendszer működése fokozódik, károsodik, vagy a nyirokáramlásban akadály alakul ki.
Kifejezetten gyakori, hogy – akár pánikszerűen – jelentkeznek orvosnál betegek nyaki nyirokcsomó-duzzanattal. Szerencsére a legtöbb esetben nincs betegség a háttérben, vagy csak banális hétköznapi fertőzés okozza a panaszokat.
Fertőzések
A fertőzést okozó kórokozó lehet baktérium, vírus, gomba vagy parazita. A nyirokcsomó akkor is megnagyobbodhat, ha egy kórokozóvel a szervezet felveszi a harcot, de nem alakul ki megbetegedés.
Gyakran a bakteriális felső légúti, garat-, mandula- vagy torokgyulladás, fülgyulladás, fogászati gócok kísérőjelensége. A vírusok közül jellegzetesen nyaki nyirokcsomóduzzanatot okoz a mononukleózis (Epstein-Barr-vírus) és a cytomegalovírus (CMV) okozta fertőzés, rubeola esetén a hátsó nyaki nyirokcsomók, de számos felső légúti vírusfertőzések esetén kialakulhat megnagyobbodás. A paraziták közül gyakran váltja ki toxoplazma-fertőzés.
Amennyiben egyértelműen fertőzéshez kötődik a duzzanat, a megnagyobbodás nem ad okot aggodalomra. Gyakran a gyógyulás után hetekkel, fokozatosan csökken vissza a csomó mérete.
Autoimmun és szisztémás gyulladásos betegségek
Előfordulhat autoimmun rendszerbetegség (pl. SLE), vagy szisztémás gyulladásos betegségek (pl. sarcodiosis) esetén.
Daganatos betegségek
- Hematológiai, nyirokrendszeri vagy vérképzőrendszeri daganat esetén (leukémia és limfóma), elsősorban szisztémás elváltozás részeként.
- A fej-nyak régió daganatai, a nyelőcső, a pajzsmirigy, de akár a tüdő, gyomor területén kialakult rosszindulatú daganat nyirokrendszerbe történő áttétképződésekor is kialakulhat.
- Okozhatja a hajas fejbőr, az arc, a nyak vagy a tarkó területén kialakuló bőrdaganat, leggyakrabban laphámrák.
- Megnagyobbodhat a nyirokcsomó elfolyási akadály hatására is, ez elsősorban a környezetben kialakuló térfoglalás, pl. lágyrészdaganat, áttét esetén fordul elő.
Egyéb elváltozások
A nyirokcsomók duzzanatát okozhatja gyógyszer-mellékhatás, jóindulatú vérképzőszervi eltérések, hisztiocitózis, illetve egy nyirokcsomó megbetegedés, a Castelman-betegség stb. is.
A nyirokcsomó-duzzanattal járó tünetek és jelentőségük
Az elsődleges tünet a nyirokcsomó megnagyobbodása, melyet sokszor a beteg maga észlel, ez elsősorban a felületes nyirokcsomók duzzanata esetén könnyen észrevehető. Amennyiben egyetlen nyirokcsomó érintett, úgy gyakran az adott ellátási területen érdemes keresni a kiváltó okoz, több nyirokcsomó érintettsége esetén szisztémás megbetegedések (autoimmun betegség, számos vírusfertőzés) is felmerül.
A megnagyobbodás időtartama is támpont lehet. A felső légúti fertőzéshez kapcsolódó megnagyobbodás hirtelen kezdődik, és a fertőzés után is csak lassan, fokozatosan múlik el. A két hétnél tovább fennálló, nem visszahúzódó vagy lassan növekvő méretű nyirokcsomó kivizsgálást igényel.
A duzzadt nyirokcsomó lehet fájdalommentes vagy fájdalmas is. A fájdalom fokozott aktivitásra és elsősorban fertőzéses eredetre utal. Fájdalmatlan, ám tartós nyirokcsomó-megnagyobbodás esetén ki kell zárni a súlyosabb, krónikus betegségek lehetőségét.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nyirokszervek, számos sejtet tartalmaznak, sokszor gyulladásban is vannak, nem szerencsés a nyirokcsomók önellenőrzése során a rendszeres nyomogatásuk!
A duzzanatot a mélyebben fekvő nyirokcsomók esetén jelezheti nyelési nehezítettség, nagyon ritkán légzési panaszok is.
Társuló tünetek lehetnek a láz, gyengeség, fogyás, étvágytalanság, éjszakai izzadás, bőrtünetek. Ezek a panaszok utalhatnak a kiváltó okra.
Milyen esetben szükséges orvoshoz fordulni?
Mielőbb orvoshoz kell fordulni, ha az alábbi tüneteket vagy azok valamelyikét tapasztalja:
- Nagy (feltehetően 2 cm-nél nagyobb), vagy több nagy nyirokcsomó
- Kemény, környezettel összekapaszkodó (rögzített) csomó
- Két hétnél tovább visszahúzódás nélkül fennálló, vagy fokozatosan növekvő duzzanat.
- Féloldali végtagduzzanatot okozó megnagyobbodott nyirokcsomó
- Tünetekkel járó nyirokcsomó-duzzanat (láz, fogyás, hőemelkedés visszatérően, éjszakai izzadás)
- Piros, bőrfertőzéssel társuló nyirokcsomó-megnagyobbodás
- A kulcscsont fölötti nyirokcsomók megnagyobbodása gyakrabban áll kapcsolatban valamilyen rosszindulatú megbetegedéssel.
Az alábbi esetek általában nem adnak okot komolyabb aggodalomra:
- Apró, 2 cm-nél kisebb nyirokcsomó általában nem rosszindulatú, gyulladást jelez, ugyanakkor a kisebb méret nem feltétlenül zárja ki a komolyabb betegséget.
- Ha jól azonosíthatóan egy akut fertőzéshez kapcsolódóan jelenik meg a duzzanat.
- Gyakran láncszerű, sok apró nyirokcsomó figyelhető meg pl. felső légúti gyulladásnál, így önmagában az érintett nyirokcsomók száma sem jelez súlyos betegséget.
- A nyomásra jelentkező fájdalom gyulladás, fertőzés esetén lehet, daganatnál nem.
- Sokszor elhúzódóan is tapintható apró nyirokcsomó, de mérete fokozatosan csökken, visszahúzódik.
Mindemellett hangsúlyozzuk, hogy bármilyen nyirokcsomó(ka)t érintő elváltozást is észlel, beleértve az utóbb felsoroltakat is, tanácsos mielőbb orvoshoz fordulni a pontos diagnózis érdekében. Kisebb méretű duzzanat is jelezhet komoly betegséget, főleg, ha kemény, rögzített, mérete növekszik.
Milyen vizsgálat történik nyakinyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?
Az orvos megkérdezi a beteget a panaszokról. Mióta észleli, fájdalmas-e a nyirokcsomó, volt-e megelőző betegség, megfázás, láz, köhögés, esetleg van-e macska a környezetben. Ezek elsősorban fertőzés mellett szólnak. Megmagyarázhatatlan fogyás, éjszakai izzadás, jelentős állapotromlás, viszketés, gyengeség, étvágytalanság esetén rosszindulatú folyamatot ki kell zárni.
Ezután az orvos megvizsgálja a fej-nyaki régiót. A kisebb méretű, ugyanakkor laza tapintatú nyirokcsomó, kis nyirokcsomó-láncolat általában jóindulatú. A bőrtünetek is utalhatnak a megbetegedésre, emellett meg kell nézni a szájüreget is, meghallgatni a tüdőket.
További vizsgálatok szükségesek, amennyiben felmerül a gyanú valamilyen kivizsgálandó betegségre. Szükséges lehet fogászati, fül-orr-gégészeti vizsgálatra is elmenni. Infektológiára kell küldeni a beteget abban az esetben, ha pl. mononukleózis merül fel.
Szükség lehet nyaki ultrahang végzésére, amellyel vizsgálható a nyirokcsomók mérete, alakja, szerkezete, vérellátása. Az ultrahang-vizsgálat önmagában nem ad biztos diagnózist, de segít eldönteni egy megnagyobbodott nyaki nyirokcsomó eredetét. Jóindulatú folyamat (leggyakrabban fertőzés) esetén a nyirokcsomók szerkezetét reaktívnak látják, rosszindulatú folyamatnál pedig patológiásnak.
Nem egyértelmű esetben vagy daganatos elváltozás gyanúja esetén szükség lehet részletesebb CT-, PET-CT-, MR- vizsgálatra is. Vérvétel, szükség esetén csontvelővizsgálat is történhet. Abban az esetben, ha bizonytalan a nyirokcsomó-megnagyobbodás eredete, nyirokcsomó-biopsziát követően szövettani vizsgálattal kell ellenőrizni a nyirokcsomót.
Milyen kezelések történnek nyakinyirokcsomó-megnagyobbodás esetén?
A kezelés természetesen a kiváltó októl függően történik:
- fertőzés oki kezelése (antibiotikum-, vírus-, gombaellenes szerek), tüneti kezelés
- fül-orr-gégészeti kezelés
- fogászati ellátás
- leukémia, limfóma kemoterápiás kezelése
- szervi daganat, áttét műtéti, kemoterápiás, sugárkezelése
- autoimmun betegség oki kezelése
Lásd még
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus