Hasi elhízás és a máj terheltsége

Az elhízás jelentős egészségügyi probléma az egész világon. Nem egyszerűen esztétikai hiba. Még csak nem is az a legnagyobb baj, hogy a nagy súly miatt tönkremennek az alsó végtagok nagy ízületei, illetve degeneratív gerincbetegség jelenik meg, bár ezek is megkeserítik a beteg életét. A fő gond, hogy a kövérség egyfajta anyagcserezavart jelent.

A szív- és érrendszeri betegségek rizikója nő, legtöbbször magas vérnyomás alakul ki. A nagy mennyiségű zsír a cukoranyagcsere legfontosabb hormonjának, az inzulinnak a hatásvesztéséhez vezet. Ez nem minden esetben jelenti, hogy a cukorbetegség megjelenik, de mindenképpen olyan anyagcsere-változásokat okoz, melyeknek komoly következményei vannak. Az inzulin szükséges ahhoz, hogy a sejtek fel tudják venni a cukrot a vérből (kivéve az idegsejtek, mert azok cukorfelvételéhez nem kell az inzulin).

Az elhízás során a zsírlerakódást annak helye szerint szokták csoportosítani. Ezek bár a megjelenésükben is mások, a legfontosabb különbséget mégis a bennük zajló zsíranyagcsere eltérései, a szabályozásuk, szabályozhatóságuk változatossága jelenti.

Hasi elhízás esetén a zsír nemcsak a hasfal bőre alatt halmozódik, de a belek és a zsigeri szervek körül is.

A felső és alsó testfél bőre alatt elhelyezkedő zsírsejtek jól reagálnak az inzulin szabályozó hatására. Normálisan a zsírszövetből nem lép ki zsírsav étkezéseket követően, valamint inzulinszint-emelkedést követően.

A hasüregben elhelyezkedő zsírsejtek működését kevésbé befolyásolják ezek a tényezők, a zsírsav-felszabadulás folyamatos.

Milyen hatással van a májra a hasüregi zsír?

Normális testsúly esetén a kis mennyiségű hasüregi zsírból felszabaduló zsírsav feldolgozása a máj számára nem jelent problémát. Nagy mennyiségű hasűri zsírtartalom mellett azonban a vérben folyamatosan magas a zsírsav szintje. A belszervek felől ez elsőként a májba vezetődik. A vér emelkedett vércukorszintjével párhuzamosan a raktározás fokozódik a májsejtekben. Ha ez meghaladja a máj feldolgozó képességét, zsírcseppek formájában a máj sejtjeiben rakódik le. A zsírraktározás az esteknek egy részében a májsejtek károsodásához vezet.

Ha a máj zsírsejttartalma meghaladja az 5-10%-ot, nem alkoholos zsírmájról beszélünk, melynek alapvető oka tehát nem a fokozott zsírbevitel, hanem a túlzott szénhidrátbevitel, amellyel a szervezet nem tud már megbirkózni.

A zsírmáj mind elhízás, mind diabétesz esetén borzasztó gyakori, de szerencsére a végső stádiumú májzsugor ritkán alakul ki.

A kóros zsíranyagcsere másik következménye, hogy a vér magas zsírsavtartalma miatt romlik a szervezetnek az inzulinnal szembeni érzékenysége. Az inzulin nem kellő erejű hatékonysága arra érzékenyekben a cukorbetegség kialakulását provokálja.

Az anyagcserezavar hosszú távon szív-érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. Ezért az elhízás, különösen annak hasi formája és a cukorbetegség a máj fokozott zsírraktározása révén májkárosodáshoz vezethet. Mégsem ez a legfontosabb szövődmény. A zsírmáj kialakulása inkább indikátora a várható érbetegségeknek. Magát a zsírmájat nem kell, sőt nem is lehet kezelni. A cél a hasi elhízásnak, illetve a túlsúlynak a megszüntetése, és ezzel az érbetegségek kialakulásának megelőzése. Siker esetén párhuzamosan a májeltérések is javulnak.

Tovább Májkárosodás - Hogyan lehet megítélni a súlyosság fokát?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vitális Zsuzsanna, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, táplálkozási tanácsadó