• Gyógyszerek által okozott májkárosodás

        WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

        A májban nincsenek idegek, nem fáj, ha valamilyen működésében zavar keletkezik. Ha az orvos mégis májfunkciókárosodást állapít meg, említsük meg neki, milyen gyógyszereket szedünk. Ne feledkezzünk meg a vény nélkül kapható készítményekről, sőt a különböző táplálékkiegészítőkről, gyógyteákról sem!

        Az esetek egy részében az arra érzékeny egyéneknél a májkárosodás váratlanul következik be, és a pontos mechanizmusa nem ismert. Más esetekben előre megjósolható, a bevett dózis nagyságától függő, közvetlen mérgező hatás következtében a májsejtek elhalnak. Ilyen elváltozást okoz például a paracetamol, mely a májban bomlik le. Nagy adagok bevételekor a lebontó enzim túltelítődik, és emiatt a többi hatóanyag egy másik enzimen keresztül kezd átalakulni, melyek terméke azonban mérgező hatású a májra.

        Olvasson tovább Hogyan ismerhető fel a májelégtelenség?

        A túladagolást követő első néhány órában hányinger, hányás jelentkezik, majd ezek a tünetek elmúlnak és ezután 24-48 óra múlva súlyos mérgezéses tünetek lépnek fel, melyet szigorúan kórházban kell kezelni, mert életveszélyes is lehet.

        Hirdetés

        A metotrexát, melyet daganatellenes kezelésként és az övsömörterápiájára is használnak, szintén dózistól függően májkárosító hatású, valamint tartós szedés esetén a májban gyulladást okozhat.

        Májenzimszint-emelkedés

        Mit tehetünk?

        Meg kell jegyezni, hogy ezek a szerek csak az esetek kis százalékában fejtenek ki károsító hatást, főképp időseknél, akik koruk miatt fogékonyabbak erre, vagy azoknál, akiknek a mája más ok miatt is leterhelt, például alkoholisták vagy májbetegek.
        A károsodás kezelésére általában a kiváltó gyógyszer elhagyásán kívül csak tüneti terápia szükséges, egyedül a paracetamol mérgezésnek van specifikus terápiája. Ha a feltételezett gyógyszer elhagyása után a tünetek visszafejlődése lassú, alkalmazhatunk májvédő készítményeket.

        Néha a máj metabolizmusának genetikailag meghatározott, eltérő útja hoz létre nagyobb toxikus potenciállal rendelkező bomlástermékeket, vagyis a népesség egy kis részénél más enzimen bomlik le a hatóanyag, mint a nagy többségnél.

        Jó példa erre az izoniazid, a tüdőtuberkulózis megelőzésére és kezelésére alkalmazott szer, mely az esetek körülbelül 20 százalékában okoz májenzimszint-emelkedést, mely az enyhe májkárosító hatás tünete. Ez a legtöbb esetben átmeneti, magától elmúló mellékhatás. Egyes embereknél (az esetek 1 százalékában) károsodik az egyik lebontó reakció, és az izoniazidnak mérgező bomlástermékei képződnek, melyek vírus által kiváltott hepatitisz tüneteit utánzó betegséget okoznak. 

        A tuberkulózis másik gyógyszere, a rifampicin szedése is megemelheti a májenzimek szintjét, vagy sárgaságot okozhat.

        Allergiás reakció

        Néhány esetben a gyógyszerből származó bomlástermék aktiválja az immunrendszert, úgymond allergiás reakciót vált ki a májban, és ez az immunreakció károsítja a májat.

        Ez a típusú májkárosító hatás jellemző volt egy régen használt műtét előtti altatószerre, a halotánra. A manapság használt altatószerek azonban sokkal kevésbé okoznak májkárosodást.

        A hormonok hatása

        A férfi nemi hormonok közül a metil-tesztoszteron enyhe dózisfüggő sárgaságot vagy májgyulladást okozhat, mely a gyógyszer szedése után megszűnik.

        Mind a férfi, mind a női nemi hormonokra (fogamzásgátlókra) jellemző, hogy a máj jóindulatú daganatát okozhatják az esetek kis százalékában. A fogamzásgátlók is okozhatnak májenzim növekedést, mely a máj fokozott terhelésére utal, valamint epepangást és sárgaságot.

        További májkárosító gyógyszerek

        A vérnyomáscsökkentőként alkalmazott metildopa krónikus aktív hepatitiszt is indukálhat, hatására megemelkedhet a májenzimek szintje és májsejt elhalás is létrejöhet. A baktériumellenes hatású nitrofurantoin is okozhat krónikus aktív májgyulladást, de epepangásos sárgaságot és egyéb májelváltozásokat is.

        Egyes koleszterinszint csökkentő szerek is károsíthatják a májat, a nikotinsav májgyulladást és epepangást válthat ki, míg a klofibrát a májenzim szintek emelkedését okozhatja.

        Zsírmájat okoz a krónikus alkoholfogyasztás, a szteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek, a gyulladáscsökkentő fenilbutazon, a köszvény kezelésére alkalmazott allopurinol és a tetraciklin típusú antibiotikumok nagy adagban szedve.

        A különböző pszichés állapotokban alkalmazott klórpromazin az akut májgyulladás mellett sárgaságot is kiválthat, és ez jellemző más antipszihotikus hatású szerekre is, bár kisebb mértékben.

        Egyes epilepszia ellenes szerek, például a fenitoin és a karbamazepin bizonyos esetekben akut májsejtelhalást okozhatnak.

        Ez a cikk is érdekelheti A májelégtelenség kezelése és a lehetséges szövődmények

        Dr. Kovács Anikó, gyógyszerészForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
        Lektorálta: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus

        Legutóbb frissült: 2016.04.22 18:37
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mellhártyagyulladás

        Mellhártyagyulladás

        Dr. Brugós László

        A betegség tünetei a fájdalmon és nehézlégzésen kívül lehet a láz.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Vényköteles, mégsem olcsóbb? - Ha nem támogatott egy gyógyszer, akkor miért kell hozzá recept?

        A vény és az ártámogatás fogalmait gyakran egymáshoz társítjuk, és úgy gondoljuk, azért kell a vény, hogy olcsóbb legyen a gyógyszer. Viszont sokszor találkozunk azzal a gyógyszertárban, hogy az általunk kiváltott gyógyszer hiába receptköteles, a teljes árát kell kifizetnünk. Akkor hogy is van ez?

        A vényeken mit jelentenek a jogcím kategóriák?

        Azt, hogy melyik gyógyszerre milyen típusú támogatás számolható el, az egészségbiztosító határozza meg többek között az alapján, hogy az adott gyógyszer milyen betegség kezelésére szolgál. A súlyos, ritka vagy örökletes betegségek kezelésére szánt gyógyszerek támogatása általában magasabb.

        A skizofrénia kezelése

        A skizofrénia a tudomány jelen állása szerint élethosszig tartó, nem gyógyítható betegség. Ám szerencsére ma már jók a kezelési lehetőségek, így sokáig szinte teljes értékű életminőség biztosítható, jó orvos-beteg-család együttműködés és persze valamennyi szerencse esetén.

        Tájékoztató a valsartan hatóanyagú vérnyomáscsökkentők ellátásával kapcsolatban

        Egy kínai hatóanyaggyártó, a Zhejiang Huahai Pharmaceuticals által előállított hatóanyag szennyeződése miatt az Európai Unió területén kapható valsartan hatóanyagtartalmú vérnyomáscsökkentők jelentős részét valamennyi tagállam gyógyszerügyi hatósága kivonja a forgalomból az Unió egész területén.

        Májkárosodás - Hogyan lehet megítélni a súlyosság fokát?

        A máj károsodása alatt a májsejtek pusztulását, működésének csökkenését értjük. Szerencsére a jó regenerációs kapacitás miatt, ha az ártalom időben megszűnik, a funkció tökéletesen rendeződik, az eltérés nyom nélkül gyógyulhat.

        Szénanátha: gyógyszer, spray, szemcsepp?

        Az allergiás eredetű nátha a magyar lakosság mintegy egytizedét érinti. A betegség a tünetek alapján könnyen diagnosztizálható, és hatékonyan kezelhető. Ha Ön tartós tünetekkel küzd, ne folytasson folyamatos öngyógyszerelést, inkább kérje ki szakorvos tanácsát!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.