Leptospirosis

A leptospirosist a Leptospira interrogans baktérium okozza, melynek több szerotípusa is ismert. Hogyan terjedhet? Milyen tüneteket okozhat? Hogyan kezelhető a fertőzés, és mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Tipikus zoonózis, vagyis állatról emberre történő terjedéssel jellemezhető fertőzés. Főleg fertőzött rágcsálók (ritkán kutya, sertés, szarvasmarha, ló) vizeletével való fertőződés révén terjed. A vizelet fertőzhet tárgyakat, de földbe kerülve is, vagy közvetlenül is természetes vizeket, akár ritkán használt medencét, locsolóvizet is érinthet.

A baktérium a bőr apró sérülésein keresztül, de a nyálkahártyákon át (pl. szánkba jutva), de akár a kötőhártyán át is az emberi szervezetbe kerülhet. Így érthető, hogy fertőzőtt vízben való fürdéssel is terjedhet, de jellegzetesen mezőgazdaságban dolgozók, akár csatornák területén munkát végzők, de akár horgászok is veszélyeztetettek lehetnek.

Mennyi a lappangási idő?

A baktérium bekerülése után a lappangási idő akár pár naptól egy hónap is lehet.

Milyen tünetekkel járhat a leptospirosis?

A tüneteket tekintve lehetnek tünetmentes esetek, de enyhe panaszok és akár igen komoly tünetek is felléphetnek (pl. immunstátusztól, életkortól, krónikus betegség meglététől függően). A súlyos, akár többszervi elégtelenséggel járó életveszélyes állapotot jelentő fertőzést Weil-betegségnek (morbus Weil) is nevezik.

Előfordul úgynevezett kétfázisú lefolyás is.

Enyhe esetben gyengeség, hőemelkedés, láz, étvágytalanság, de akár ízületi fájdalom, fejfájás, álmatlanság is jelentkezhet.

Súlyos formában először magas láz, elesett állapot, végtagfájdalom, kiütés, kötőhártya-gyulladás, heves fejfájás vagy szem mögötti fájdalom, hasi panaszok uralják a képet.

A második szakaszban a kétfázisú lefolyás során sárgaság a májgyulladás miatt, illetve megkevesbedett vagy teljesen leálló vizeletürítés, szívizomgyulladás, testszerte vérzések, idegrendszeri tünetek (meningitisz vagy enkefalitisz), összeségében életet veszélyeztető többszervi elégtelenség lép fel, mely kezelés nélkül halálos lehet.

Hogyan diagnosztizálható a leptospirosis?

A leptospirosis felismerésében segíthet az anamnézis, az érintett vagy hozzátartozó kikérdezése. Pl. mezőgazdasági dolgozó esetén hirtelen jelentkező magas láz felvetheti a gyanút.

Differenciáldiagnosztikai szempontból enyhe esetben influenza, felső légúti vírusinfekció merülhet fel még. Súlyos esetben bármi, ami májgyulladást, veseelégtelenséget vagy meningitist okozhat.

A laborban nem specifikus vérkép- és máj-, vesefunkciós eltérések lehetnek. Ugyanakkor kimutatható a kórokozó ellen termelt antitest a vérből. Esetleg a fertőzés legelején még maga a baktérium is.

Hogyan kezelhető a leptospirosis?

A korán kezdett antibiotikus kezelés mindig jobb eredményt hoz. Penicillin, cephalosporin típusú antibiotikumok használatosak.

Súlyos esetben a halálozás akár 20-25%-os is lehet.

Megelőzésre adott antibiotikum (pl. turisták esetén) nem volt kellőképpen hatékony.

Megelőzés szempontjából a haszonállatokat lehet oltani.

A természetes vizek lehetnek állati vizelettel fertőzöttek, ezért áradás után kerülni kell a folyókban való úszást, az elöntött területekre való védőfelszerelés nélküli belépést.

A baktériumok vagy egerek által szennyeződhetett termékek kerülése ajánlott, ennek érdekében pl. a konzerv termékek dobozát használat vagy felnyitás előtt javasolt megtisztítani.

Az állattenyésztés, mezőgazdaság területén dolgozók számára védőruházat, kesztyű használata javasolt. Fontos az állatokkal való érintkezés után a kézmosás, ruhacsere.

A fertőzött háziállatokat állatorvosi ellátásban kell részesíteni, antibiotikus kezelés szükséges.

Tovább Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus