Citomegalovírus-fertőzés: mik a tünetek és hogyan kezeljük?

szerző: Dr. Nagy László, infektológus - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász frissítve:

A citomegalovírusok (cytomegalovirus, CMV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozók. Elterjedtek mind az emberek, mind az állatok körében, ám a CMV-fertőzés fajspecifikus, azaz az emberre csak a human citomegalovírus fajok fertőzése jelenthet veszélyt.

A citomegalovírus-fertőzés legtöbbször klinikailag tünetmentesen zajlik le, de egyes esetekben okozhat magzati ártalmat, a mononukleózishoz hasonló fertőzéses tüneteket, továbbá immunelnyomó kezelésben részesülőkben és AIDS-betegségben szenvedőkben a szem ér- és ideghártyájának gyulladását, fekélyes vastagbélgyulladást, tüdőgyulladást és agyvelőgyulladást. A lakosság 50-80 százaléka a 35. életévig panaszok nélkül átvészeli a fertőzést.

A citomegalovírus terjedése

A CMV megtalálható a nyálban, a tejben, a hüvelyváladékban, a vizeletben, az ondóban, továbbá a székletben és a vérben. A fertőzött személy különböző váladékaival ürítheti a vírust, így fertőzve tovább a környezetében élő egyéneket. A fertőzéshez nem szükséges szoros testi kontaktus, elég cseppfertőzés is, a kórokozó nagyon könnyen terjed. A fertőzött emberek vizeletükkel vagy nyálukkal hónapokig üríthetik a vírust. Közvetítő szerepet játszhatnak a testnedvekkel érintkező fertőzött tárgyak, kórházi körülmények között a transzfúzió.

A méhen belüli fertőzés legtöbbször az anya elsődleges infekciójának következményeként alakul ki. A születés körüli fertőzés forrása a szülőutak váladéka, az anyatej, illetve a környezetben lévő vírusürítő személy.

A fertőzést követően a kórokozó élethossziglan megmarad a szervezetben. A klinikai tünetek nemcsak az elsődleges infekció során, hanem a lappangó fertőzés fellángolása (reaktiváció) során is kialakulhatnak, továbbá más CMV törzsekkel is kialakulhat új fertőzés későbbi életkorban.

A citomegalovírus-fertőzések tünetei

A citomegalovírus lappangási ideje elsődleges fertőzés esetén átlagosan 4-12 hét. Az időtartam függ a szervezetbe jutó vírus mennyiségétől és a szervezet immunállapotától.

A citomegalovírus-fertőzés tünetei az életkortól, az átvitel formájától és az egyén védekezőképességétől függően változatosak.

Gyermek-, fiatal felnőtt-, és felnőttkori fertőzések

A citomegalovírus-fertőzés átlagosan csupán 1 százalékában okoz tüneteket, döntően legyengült immunrendszerrel élők körében. Jelentkezhetnek mononukleózis-szerű tünetek:

  • általános rossz közérzet,
  • végtag- és izomfájdalmak,
  • láz,
  • máj- és lépmegnagyobbodás,
  • vérképelváltozás,
  • tüdőgyulladás elsősorban kisgyermekkorban jelentkezhet.

Méhen belüli fertőzés

A CMV a leggyakoribb veleszületett fertőzést okozó vírus. Leggyakrabban a várandósság alatt bekövetkező elsődleges fertőzés következtében alakul ki, ritkábban egy korábbi fertőzés reaktiválódása fertőzi meg a magzatot. Az anya szervezetében lappangó állapotban lévő, inaktív CMV nem okoz magzati fertőzést.

Az okozott elváltozások súlyossága általában a terhesség korától, a fertőző mikroorganizmus fajától és fertőzőképességétől függ. A terhesség korai szakaszában bekövetkező fertőzés veszélyesebb. A tünetek jelentkezhetnek a magzati korban vagy rögtön születés után, de gyakoribb, hogy évekkel később derül fény a fertőzés következményeire.

A magzati fertőzés lehetséges következményei:

A születés körül kialakuló fertőzés az újszülött számára legtöbbször nem jár következményekkel, és csak ritka esetben alakul ki tüdőgyulladás.

Immunhiányos betegek fertőzése

Immunsérültekben a citomegalovírus-fertőzés növeli a betegség kialakulásának és szövődményeinek kockázatát. AIDS-betegek leggyakoribb vírusos szövődménye a CMV-fertőzés.

A szervi tünetek önállóan vagy generalizált megbetegedés formájában mutatkoznak. Az általános vírusfertőzéses tünetek mellett a kórokozó leginkább a szem ideghártyáját fertőzi, ami vaksághoz vezethet (citomegalovírus okozta retinitis). Fertőződhet az agy is (agyvelőgyulladás), továbbá fekélyek alakulhatnak ki a bélben vagy a nyelőcsőben.

Lehetséges szövődmények:

  • Idegrendszeri gyulladások: szem ér- és ideghártya gyulladás, görcsök, idegi alapú halláscsökkenés, agyvelőgyulladás.
  • Érgyulladás, hematológiai eltérések: vérszegénység (hemolitikus anémia), az érfal gyulladása miatt magas vérnyomás
  • Emésztőrendszeri szövődmények: nyelőcsőgyulladás, májgyulladás és hasnyálmirigy-gyulladás, bélgyulladás fekélyekkel.
  • Bőrjelenségek: a vérlemezkék alacsony számával járó bőrtünetek (thrombocytopeniás purpura)
  • Szívhártya-, és szívizomgyulladás.

Diagnózis

A citomegalovírus-fertőzést az ellenanyag kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálatok igazolják, leggyakrabban vérmintából. A vírusgenom (örökítő információ) szervezeten belüli jelenléte PCR-tesztekkel is kimutatható, testnedvek (vérminta, nyál, vizelet, magzatvíz), esetleg szövetminta vizsgálatából.

A célzott kivizsgálást indokolják a fertőzésre jellemző tünetek, a májfunkciós eltérések, továbbá a vérkép jellegzetességei (a fehérvérsejtek egyes fajtáinak aránya).

Az ellenanyagok vizsgálatából megállapítható, hogy aktív vagy korábbi fertőzés váltotta-e ki. A magas IgM érték lehet az aktuális vagy közelmúltban lezajlott fertőzés jele, ugyanakkor okozhatja más vírus fertőzése is. Az IgG aviditás értéke utalhat a fertőzés idejére. Önmagában az IgG a lezajlott, nem aktív fertőzésre utal.

Kezelés citomegalovírus-fertőzés esetén

Ép, jól működő immunrendszer esetén vírusellenes kezelés nem szükséges, mivel a fertőzés spontán gyógyul. Panaszokkal járó esetekben tüneti kezelés alkalmazható, például láz- és fájdalomcsillapítás, pihenés és bőséges folyadékbevitel.

Ha viszont a fertőzés a beteg életét vagy egyes szerveinek épségét fenyegeti, akkor a vírusellenes szerek alkalmazása indokolt. Ilyen eset a terhesség alatti aktív fertőzés, immunhiányos állapot (immunszuppresszív kezelés pl. transzplantáció miatt, AIDS-betegség). A vírusgátló szerek alkalmazása mérlegelést igényel a mellékhatások miatt, illetve sok esetben csak lassítják a vírus terjedését.

Megelőzési lehetőségek

A megelőzés lehetőségei szerények, hiszen a citomegalovírus cseppfertőzéssel hétköznapi használati tárgyakon keresztül is fertőzőképes. A fertőzésre jellemző tünetmentesség miatt a hétköznapokban azt sem tudjuk, éppen ki vírushordozó, hiszen az többnyire nem beteg. Nem véletlen, hogy a lakosság nagy része megfertőződik élete során a vírussal.

A fertőzésen még át nem esett terhes nőknek ugyanakkor különös gonddal kell betartaniuk a higiénés előírásokat. Az egészségügyben a citomegalovírus-mentes vérkészítmények alkalmazása a megelőzés szempontjából nagy jelentőséggel bír.

A CMV ellen még nem áll rendelkezésre vakcina, ugyanakkor egy mRNS-alapú oltóanyag már a klinikai vizsgálatok utolsó fázisában jár. Az oltóanyagnak elsősorban a magzati fertőzés következményeinek megelőzésében lenne jelentősége.

Hogyan terjednek a herpeszvírusok?

A vírus cseppfertőzéssel terjed, a testi kontaktus (tüsszentés, csók, herpesszel fertőzöttek utáni pohárhasználat) bőven elég a kórság adás-vételéhez, azonban a csekély testi érintkezést jelentő tárgyaktól, mint például a közös, de száraz törölköző, vagy az elmosott és öblített, de már száraz pohártól nem kell tartanunk, mivel a herpeszvírusok a levegőben rendkívül életképtelenek. Persze más a helyzet a nedves törölközővel és azzal az ásványvizes palackkal, amely pohár híján szájról szájra vándorol, és amely esetleg közvetlenül érintkezett a herpesszel fertőzött szájával. Herpes simplex fertőzésekről részletesen

WEBBeteg.hu logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Nagy László, infektológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pétervári László

Dr. Pétervári László

Szülész-nőgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szlávik János

Dr. Szlávik János

Infektológus

Budapest

Cikkajánló