• A hepatitis D-fertőzés okai, tünetei, kezelése és megelőzése

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        A hepatitis D a máj hepatitis D-vírusfertőzés által okozott gyulladását jelenti. A fertőzés károsítja a májsejteket és megzavarja a szerv működését. A hepatitis D vírus (HDV) akkor tudja megfertőzni a szervezetet, ha egyidejűleg vagy korábban az egyén hepatitis B vírussal (HBV) is megfertőződik/megfertőződött. A hepatitis D vírus ugyanis csak a B vírus segítségével képes szaporodni, annak fehérjeburkában megbújva.

        A vírusok a genomból (örökítőanyag, mely lehet DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból állnak, némelyiknek lipidburka is van. A hepatitis D vírus egyszálú RNS-vírus, mindössze örökítőanyagból áll, fehérjeburka nincs, ezért defektív vírusnak nevezzük. Ahhoz, hogy képes legyen megfertőzni a májsejteket, hepatitis B vírusra, annak fehérjeburkára van szüksége, vagyis csak azokat az egyéneket képes megfertőzni, akik hepatitis B vírussal is megfertőződtek korábban vagy a D vírussal egyidejűleg.

        Ha a hepatitis B és D vírus egyszerre kerül a szervezetbe, koinfekcióról beszélünk. Az ilyen fertőzés gyakran súlyos lefolyású, de csak az esetek 2 százalékában válik krónikussá.

        Ha hepatitis D vírussal csak azután fertőződik meg az egyén, hogy a hepatitis B vírus már bejutott a szervezetébe, akkor szuperinfekcióról beszélünk. Ennek lefolyása általában kedvezőtlenebb, és noha eleinte kevesebb tünet lép fel, egyre kifejezettebb lesz a májgyulladás, és az esetek 90%-ában krónikus lefolyásúvá válik. A krónikus hepatitis D-fertőzés gyakran májcirrózis kialakulásához vezet. A teljes gyógyulás ritka.

        Hirdetés

        A hepatitis D vírus az egész világon elterjedt, bárhol okozhat fertőzést, ám a fertőzési ráta Dél-Európában, a Földközi-tenger térségében, Észak-Afrikában, a Közép-Keleten és Dél-Amerikában a legmagasabb.

        A hepatitis D-fertőzés a törvény szerint kötelezően jelentendő betegség. Ez azt jelenti, hogy a kezelőorvosnak jelentenie kell a betegséget az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv részére,

        • ha felmerül a hepatitis D-fertőzés gyanúja
        • ha laborvizsgálatokkal beigazolódik a betegség
        • ha egy általa megvizsgált elhunyt személy hepatitis D-vírusfertőzésben szenvedett.

        Mi okozza a hepatitis D-fertőzést?

        A májgyulladás (hepatitis) D típusát a hepatitis D (=delta) vírusok okozzák.

        A hepatitis D vírust egyedül az ember hordozhatja. A kórokozó testnedvek (pl.: nyál, sperma, hüvelyváladék) által terjed, valamint vérrel (pl. transzfúzió során), illetve szoros testi kontaktussal a bőrön (például sebeken) keresztül is.

        Lappangási idő

        A hepatitis D lappangási ideje (inkubációs idő), vagyis az az idő, ami a vírussal való megfertőződéstől az első tünetek jelentkezéséig eltelik, HBV-HDV koinfekció (B és D vírus együttfertőzése) esetében 3-7 hét, szuperinfekció (krónikus hepatitis B vírushordozó vagy hepatitis B-vel akutan fertőződött egyén felülfertőződése hepatitis D-vel) esetén pedig 50-180 nap.

        A hepatitis D tünetei

        A hepatitis D gyakran olyan nem specifikus, általános tünetekkel kezdődik, mint:

        Később ezekhez további tünetek csatlakoznak:

        • hasmenés
        • émelygés, hányinger
        • a vizelet sötét elszíneződése (a máj károsodása miatt)
        • a széklet elszíneződése (a máj károsodása miatt)
        • sárgaság (ikterusz), mely a szemek és/vagy a bőr sárgássá válásával jár.

        Hepatitis D és B vírusok egyidejűleg történő fertőzése (koinfekció, szimultán fertőzés) esetén a betegség további lefolyása általánosságban a hepatitis B-fertőzés tüneteihez hasonlít. Ha a hepatitis D vírussal való megfertőződés azután következik be, hogy a hepatitis B vírus már megfertőzte a szervezetet, akkor általában a kórlefolyás súlyos, az esetek 90 százalékában krónikussá válik.

        Hogyan diagnosztizálható a hepatitis D-fertőzés?

        Májbetegségek első tünetei

        A máj a szervezet nagyon fontos szerve, melynek központi szerepe van az anyagcserében és a méregtelenítésben is, valamint az emésztés egyik szinte nélkülözhetetlen nedvét, az epét választja ki.

        Májbetegségek első tünetei

        A hepatitis D-fertőzés diagnosztizálása mindenekelőtt a vérben a vírus ellen termelt specifikus antitestek kimutatásával történik. Egyedi esetben a diagnózis érdekében a vírus genomjának kimutatására is lehetőség van.

        Hogyan kezelhető a hepatitis D?

        Jelenleg sajnos nem létezik olyan hatékony gyógyszer, amelynek a segítségével a hepatitis D-ben szenvedő betegeket sikeresen kezelni lehetne. Ezért a hepatitis D-fertőzés esetében a terápia célja a tüneti kezelés, azaz a fellépő panaszok enyhítése (pl.: fájdalomcsillapítókkal és ágynyugalommal, májelégtelenség kezelése).

        Tanulmányok szerint az interferon-alfával történő kezelés hatására elhúzódó betegségben nem mutatkozott tartós javulás. Ezért interferon-alfa adása hepatitis D-fertőzésben nem ajánlott.

        A hepatitis D-fertőzés lefolyása

        A hepatitis B és D vírusokkal történő kombinált megfertőződés gyakran súlyos lefolyású (akut és krónikus formában is).

        A betegség elhúzódó formájában, előrehaladottabb állapotban májcirrózis alakul ki, ami súlyos krónikus májműködészavarokkal járhat és rosszindulatú májdaganat (májsejtkarcinóma) kialakulásának veszélyét hordozza, (a hepatitis B és D kombinációja jelentősen növeli a kockázatot). Ha a hepatitis D-fertőzés akkor következik be, ha a hepatitis B-fertőzés már fennáll, akkor jelentősen nagyobb a súlyos májkárosodással járó krónikus lefolyás rizikója.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A hepatitis B és D vírussal történő egyidejű megfertőződés esetén gyakoribb a végzetes akut kórlefolyás (az ún. fulmináns kórlefolyás), ami májcirrózishoz és májrákhoz vezethet.

        Hogyan előzhető meg a hepatitis D-fertőzés?

        A hepatitis B elleni védőoltás a hepatitis D-fertőzést is megakadályozza. Az oltóanyag beadására csak addig van lehetőség, amíg az egyén nem fertőződött meg a B vírussal. Azok számára ugyanis, akik krónikus B hepatitises betegek, a vakcina beadása már nem nyújt védelmet.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; onmeda.de
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus

        Legutóbb frissült: 2018.02.02 11:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Milyen betegségeket kaphat el a gyerek az óvodában, iskolában?

        Minden szülő jól tudja, ha máshonnan nem, hát tapasztalatból, hogy a közösségben töltött 10 hónap egyenlő a különböző betegségek, fertőzések szezonjával. Mire lehet számítani, hogyan tudunk védekezni, és megelőzni a sok betegséget?

        Az agyhártyagyulladás veszélye különböző életkorokban

        Az agy állományát fedő kemény és lágy agyhártyák baktériumok, gombák, paraziták, vírusok okozta vagy éppen steril gyulladása életet veszélyeztető állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Erre a rendkívül súlyos betegségre különösképpen felhívja a figyelmet az a tény, hogy nem csupán legyengült immunrendszerűek, kisgyermekek és idősek körében szedi napokon belül áldozatait, hanem teljesen egészséges, életerős fiatal felnőttek között is.

        Az intim higiénia nyári kérdései

        Még javában tart a nyár, a strandszezon, a hőség, csakhogy a meleg és nedves környezetben nemcsak mi érezzük remekül magunkat, hanem a baktériumok is. Gyorsabban szaporodnak ilyenkor, számtalan kellemetlenséget okoznak, így a fertőzésveszélytől is tartani kell. Érdemes elővigyázatosnak lenni, és az év többi napjánál sokkal nagyobb gondot fordítani az intim higiéniára.

        Mit kell tudni az MRSA-fertőzésről?

        Az MRSA-fertőzést a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus baktérium okozza. Ez egy olyan Staphylococcus aureus baktérium törzs, mely már számos alkalmazott antibiotikumra – többek között a meticillinre – is rezisztens.

        Hepatitisz: szűrjük, gyógyítsuk!

        A WHO nemzetközi programjának célja a krónikus vírushepatitiszek, mint népegészségügyi probléma felszámolása 2030-ra, amihez Magyarország 2017-ben csatlakozott.

        A csendes gyilkos hepatitis B

        Ki védi meg a 33 év feletti (még oltatlan), szexuálisan aktív lakosságot? Becslések szerint 2 milliárd emberről mondható el, hogy fertőződött a Hepatitis B vírussal: ebből körülbelül 350 millió esetben ez a találkozás a vírus szempontjából annyira jól sikerült, hogy az emberi szervezet lakója tudott maradni - ők az úgynevezett krónikus hordozók, akik a betegség átadásában kulcsszerepet töltenek be.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.