Májfunkció - Milyen laborértékek informálnak a májműködésről?

A máj működéséről a laborértékek közül bizonyos enzimek, illetve a bilirubin vérben mért koncentrációja szolgáltat információkat. Sokan azt gondolják, hogy ezek eltérései a normál tartománytól kizárólag az alkoholfogyasztással állhatnak összefüggésben, valójában azonban számos olyan betegség is okozhat emelkedett értékeket, amelyek nem állnak összefüggésben az alkoholfogyasztással.

A májfunkció laboratóriumi vizsgálatára nagyon gyakran kerül sor. Az orvos elsősorban a következő négy enzim vérben mért koncentrációja alapján tud következtetni a máj működésére:

• GOT (AST) és GPT (ALT), gyűjtőnéven transzaminázoknak nevezik őket
• Gamma-GT
• Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

A GOT, a gamma-GT és az AP majdnem minden szervben előfordul, nem kizárólag a májban. A GPT ellenben elsősorban a májban található meg. A máj megbetegedése sok esetben ezeknek az értékeknek az emelkedését okozza.

Az orvosok azért rendelik el a vérvételt (laborvizsgálat), hogy az ily módon meghatározott adatokból, laboreredményekből következtetni tudjanak arra, hogy mely szerv érintett és milyen jellegű zavar állhat fenn a szervezetben. A májfunkciós vizsgálat az említett négy enzim koncentrációjának meghatározását jelenti, melyek eltérései a referenciatartománytól a máj megbetegedésére utalnak.

A májenzimértékek meghatározása céljából egy vénából vesznek vért (többnyire a könyökhajlatból). A normál tartománytól magasabb értékek mérése esetén az eltérés mértékétől függ, hogy szükség van-e további vizsgálatokra: Ha a májenzimértékek csak enyhén emelkedettek, és ezenkívül semmi egyéb jel nem utal betegségre, akkor előfordulhat, hogy az orvos csak a vizsgálat megismétlését írja elő egy bizonyos idő elteltével kontroll céljából.

Ha a májenzimértékek jelentősen magasabbak a normálértéknél vagy ha bármilyen egyéb jel alapján betegség gyanúja merül fel, feltétlenül szükség van további vizsgálatokra, hogy felderítsék a háttérben álló oko(ka)t. A páciens részletes kikérdezése fontos része a diagnosztikának:

• Vannak-e panaszai vagy valamilyen ismert betegsége (pl. hepatitis)?
• Előfordult-e a családjában májprobléma?
• Mennyi alkoholt fogyaszt, mit és milyen időközönként?
• Szed-e gyógyszer(eke)t, ha igen, milye(neke)t? Fogyaszt-e drogot?

Ezek és további kérdések lehetővé teszik az orvos számára, hogy felderítse a páciens májbetegségének okait és rizikófaktorait. Emellett fontos a fizikális vizsgálat is, melynek során az orvos megtapintja a páciens hasát, illetve kitapintja a máj formáját és méretét, így a szerv állapotáról is nagyjából képet kap. Továbbá megvizsgálja, hogy a bőrön találhatóak-e májbetegségre utaló jelek. Ilyenek például bizonyos érelváltozások: pók alakú értágulat (póknaevus), tenyéren látható vörös foltok (plantaris erythema) vagy sima, fényes-piros ajkak (lakkajkak) és nyelv (lakknyelv) is a májbetegségek bőrtünetei közé tartoznak.

Továbbá májkárosodás esetén a bőr sárgás elszíneződése, azaz sárgaság (icterus) alakulhat ki. A bőrviszketés is lehet májbetegség jele, erre a bőrön látható csikarás-, kaparásnyomok hívhatják fel az orvos figyelmét. Férfiaknál a májkárosodás gyakori kísérő tünete a hasi szőrzet kihullása, valamint az emlőmirigyek növekedése (gynecomastia).

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Májbetegségek első tünetei

A máj és más hasi szervek ultrahangos vizsgálata további információkat szolgáltat az emelkedett májenzimértékek lehetséges okait illetően. Végül a pontos diagnózis érdekében májszövetből történő mintavételre (májbiopszia) kerülhet sor. Minden esetben egyedileg határozza meg az orvos és a páciens, hogy melyik eljárásra kerül sor.

A májenzimértékek azoknál az embereknél is lehetnek magasak, akiknek nincs panaszuk. Az emelkedett értékek nem feltétlenül betegség következményei, ám ilyesmi csak igen ritkán fordul elő, ezért a betegségek kizárása érdekében minden esetben el kell végezni a szükséges vizsgálatokat.

Mit takarnak a rövidítések?

• GPT: glutamát-piruvát-transzamináz, alanin-aminotranszferáznak (ALT, ALAT) is nevezik
• GOT: glutamát-oxálacetát-transzamináz, aszpartát-aminotranszferáznak (AST, ASAT) is nevezik
• Gamma-GT: gamma-glutamil-transzferáz (GGT)
• Alkalikus foszfatáz (AP, ALP)

A négy enzim referenciatartománya a vérszérumban felnőtt emberek esetében (az adatok csak tájékoztató jellegűek, a különböző laborok esetében lehetnek kisebb eltérések a referenciatartományokat illetően, mivel minden labor saját referenciatartományokat határoz meg a vizsgáló készülékek és mérési eljárások függvényében):

*A laborban piridoxál-foszfát hozzáadása után mért értékek.

További laborértékek, melyek a máj működéséről adnak információkat

A GOT, GPT, gamma-GT és alkalikus foszfatáz mellett vannak még egyéb enzimek is, amelyeket a máj termel, és a szerv működéséről adnak információt, a májfunkciós vizsgálat során ezek eredményeit is értékelik. Ilyenek például az:

• alvadási (véralvadási) faktorok (mindenekelőtt a II-es, VII-es, IX-es, X-es faktor, valamint a protein C és a protein S),
• albumin,
• cholineszteráz enzim (CHE).

A májfunkció zavara esetén ezeknek a fehérjéknek a vérben mérhető koncentrációja csökken, és ez panaszokat okozhat. Ha az alvadási faktorokból kevés van, akkor például nagyobb a vérzések veszélye.

Egy további, májfunkcióról informáló laborérték az epefestéknek, azaz a bilirubinnak a vérben mérhető koncentrációja. A bilirubin a vér vörös színét adó vérfesték, vagyis a hemoglobin lebomlása során keletkezik, annak egyik bomlásterméke. A máj, az epeutak és a vér különféle megbetegedéseiben a vér bilirubinszintje emelkedik. Egy bizonyos koncentráció fölött a bilirubin elkezd felhalmozódni a szövetekben. Ennek lehetséges következménye a sárgaság (icterus), melyben a bőr és a nyálkahártyák sárgásan elszíneződnek.

Olvasson tovább! Mi okozhat emelkedett májenzimértékeket?

Forrás: WEBBeteg
B. M., szakfordító; onmeda.de
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus