Különböző életkorok jellemző fejfájástípusai

A fejfájás diagnosztizálásánál nem árt tisztában lenni azzal, hogy egy adott életkorban mások a jellemző fejfájásformák, jellemzően más betegségek okoznak a betegnél fejfájós panaszokat.

A beteg tünetei alapján kell átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jöhető fejfájások. Másra kell gondolni gyermekkorban, fiatalkorban, felnőttkorban és időskorban. Ennek oka az életkorokra jellemző biológiai sajátosságok, a hormonális változások (elsősorban nőknél), továbbá az életmód is eltérő lehet az egyes korosztályokban. Ennek megfelelően kell a szükséges vizsgálatokat megtervezni, illetve az életkori sajátságoknak megfelelően, a terápiát beállítani.

A gyermekkori fejfájások jellemző okai

Elsődleges fejfájások, fejfájásbetegségek

Már kisgyermekkorban is megjelenhetnek az úgynevezett elsődleges fejfájások, melyek hátterében más alapbetegséget nem kell keresni, és kimutatható agyi strukturális elváltozás sem mutatható ki. Ide tartozik a migrén és a tenziós fejfájás. Óvodás kortól fordul elő a migrén, melyben sokszor a hányinger és a hasi fájdalom dominál, iskolás kortól a migrén mellett megjelenhet a tenziós fejfájás is.

A gyermekkori migrén esetében túl gyakori jelentkezés, vagy súlyos auratünetek esetén megelőző kezelés bevezetése indokolt, melyre ebben az életkorban a valproat tartalmú gyógyszerek a legalkalmasabbak. Akut rohamkezelésre gyermekeknél nem alkalmazhatóak a felnőttkorban adható speciális gyógyszerek, ezért az általános fájdalomcsillapítókat és hányáscsillapítókat alkalmazhatjuk.

Másodlagos fejfájások és a fejfájást okozó betegségek

A gyermekkori fejfájások hátterében azonban gyakrabban fordul elő valamilyen más egészségi probléma. Ezeket a fejfájásformákat nevezzük másodlagos fejfájásoknak.

A hirtelen fellépő fájdalom hátterében a leggyakrabban az alábbi betegségeket kereshetjük:

• vérszegénység,
• szemészeti problémák (nem korrigált rövidlátás, kötőhártya-gyulladás),
• felső légúti hurut, nátha,
• fül-orr-gégészeti betegségek (orrmelléküreg-gyulladás, fülgyulladás, allergia),
• fogászati problémák (fogzás, szuvas fog),
• fejsérülést (pl. agyrázkódás).

Ritkán okoznak hirtelen fellépő fejfájást a különböző súlyos agyi megbetegedések. Ilyenek a központi idegrendszer gyulladásai (agyhártya- és/vagy agyvelőgyulladás), az agyi érfejlődési zavarok, és az ezek következtében, vagy ezektől függetlenül fellépő agyvérzés, az agylágyulás (stroke), a különböző agydaganatok, az agyvíz keringés rendellenességei. Ezek igen súlyos kórképek, kezelésük minden esetben kórházi körülmények között kell hogy történjen.

A gyakran visszatérő fejfájást a fentiek közül gyermekkorban legtöbbször a szemészeti betegségek, fül-orr-gégészeti betegségek okozhatnak, ritkán kapcsolódik agyvíz keringési zavarhoz vagy agydaganathoz.

A másodlagos fejfájások kezelése magának az alapbetegségének kezelését jelenti, ezek gyógyításával a fejfájások is megszűnnek, külön kezelést nem igényelnek.

Részletesen Fejfájás gyermekeknél - Mi okozhatja?

A serdülőkorban legjellemzőbb fejfájások

Hirtelen fellépő fejfájások

Serdülőkorban a hirtelen fellépő fejfájások hátterében részben ugyanazok a betegségek állhatnak, mint gyermekkorban (azaz legtöbbször vérszegénység, szemészeti problémák, felső légúti fertőzések és fül-orr-gégészeti betegségek, allergia, fogazat).

Ebben az életkorban azonban ezeken túl már gondolnunk kell a magas vérnyomásra, vércukor-eltérésekre, de sajnos a drogfogyasztásra is, mely a szer megvonásával és túladagolásával is okozhat hirtelen fellépő fejfájást.

Kamaszkorban már gyakoribb a különböző agyi érfejlődési rendellenességek (pl. agyi aneurizma) miatt bekövetkező vérzések miatti fejfájás gyakorisága, ugyanakkor csökken a központi idegrendszeri fertőző betegségek (agyhártya- és agyvelőgyulladás), agyvíz keringési zavar előfordulási aránya.

Krónikus fejfájások

Serdülőkorban a legjellemzőbb krónikus fejfájás forma a migrén, ugyanakkor megjelenik a cluster fejfájás, és a tenziós fejfájások gyakorisága is növekszik. A migrén elsősorban serdülő lányoknál válik gakoribbá a hormonális változások miatt, a cluster fejfájás elsősorban a fiúk fejfájásbetegsége, a tenziós fejfájás mindkét nemnél az iskolai stresszel, sok képernyőidővel, alváshiánnyal összefüggésben.

Ezek mellett az elsődleges fejfájások mellett számításba kell venni az egyéb betegségekhez társuló, másodlagos fejfájásokat is. Ezek okai megegyeznek a visszatérő fejfájások gyermekkori okaival.

A kezelés migrénben megegyezik a gyermekkorban alkalmazottal, mivel a felnőttkorban adható speciális rohamoldó szerek (triptánok) 18 éves kor alatt nem ajánlottak.

Tenziós fejfájás esetén a ritkán jelentkező formánál javasoljuk a fájdalomcsillapítók szedésének mellőzését, inkább a stresszoldás és az életmódbeli változások (elegendő alvás, mozgás) jótékony hatásúak. A krónikus formánál gyermekkorban adható antidepresszáns és pszichoterápia jön szóba, óvakodni kell a fájdalomcsillapítók rendszeres használatától, a vény nélkül kapható nemszteroid gyulladáscsökkentők rendszeres fogyasztása is nem kívánt mellékhatásokkal jár.

A cluster fejfájás kezelése a roham alatt fájdalomcsillapítók adását jelenti, illetve oxigén belélegeztetését. Megelőző kezelésben antidepresszánsok, szteroid, béta-blokkolók jöhetnek szóba, ezek mind orvos által felírható vényköteles gyógyszerek.

A felnőttkori fejfájások okai

Felnőttkorban a másodlagos fejfájások az összes fejfájás 5-10%-át, idősebb korban 20 százalékát teszik ki. Ennek megfelelően az elsődleges fejfájások aránya 90-95 százalék, idősebb korban 70-80 százalék, azaz érdemes az önálló fejfájásbetegségekre gondolni a kivizsgálás során, és ritkábban kell más alapbetegséget keresni a fejfájás hátterében. Bár sokak aggodalma, agydaganatot csak az összes fejfájás 0,5 százalékának hátterében találunk.

Az elsődleges fejfájások közül a migrén és a cluster fejfájás az aktív életkorra jellemző leginkább, időskorban előfordulásuk már kevésbé gyakori, és különösen nem jellemző, hogy ebben az életkorban alakulnának ki. Nők körében gyakori, hogy a menopauza után a hormonális változásokkal összefüggésben a migrénes rohamok ritkulnak, vagy akár teljesen meg is szűnnek. A tenziós fejfájás mindkét életszakaszra jellemző forma.

Amennyiben a fejfájás mégis egy alapbetegség tüneteként jelentkezik, felnőttkorban és időskorban leggyakrabban az alábbi betegségekre gondolhatunk.

Hirtelen jelentkező fejfájások esetén:

• magas vérnyomás (bár legtöbbször fejfájás nélkül áll fenn),
• szemészeti betegségek (pl. zöldhályog),
• agyi kórfolyamatok: vérzéses vagy elzáródásos stroke, agyi érgyulladás,
• előfordulhat az arcidegzsába, illetve a rágóizület működészavara (állkapocs-diszfunkció).

Visszatérő, krónikus fejfájások estén:

• a nyaki gerinc eredetű fejfájás (porckorong betegség, kisízületi betegség),
• nem megfelelően kezelt, ingadozó vérnyomás,
• ritkán fül-orr-gégészeti daganatos elváltozások,
• szemészeti betegségek (nem korrigált látászavar).

A rendszeres fájdalomcsillapító fogyasztás minden életkorban kerülendő. Elsődleges fejfájás és más betegség tüneteként jelentkező fejfájás esetén is fontos a kivizsgálás és a megfelelő terápia.

Fejfájásbetegségek Migrén | Tenziós fejfájás | Cluster fejfájás

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus