Az agyhártyagyulladás

szerző: Dr. Gócs Viktor, infektológus - WEBBeteg
frissítve: 2025.10.07.

Az agyhártyagyulladás (meningitis) az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártya legtöbbször kórokozók által előidézett gyulladása. Legveszélyesebb formája a baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás, amely gyenge immunrendszerű betegeknél gyorsan romló állapotot, sokszor tartós idegrendszeri károsodást, akár halált is okozhat.

Az agyhártyagyulladás a lágy agyburok gyulladásos betegsége. Gyulladás több ok miatt kialakulhat, ezek többsége fertőzéses eredetű, előidézhetik baktériumok, vírusok, olykor paraziták és gombák is. A kiváltó ok függvényében eltérő az egyes típusok kialakulása, lefolyása, veszélyessége és kezelése.

Bakteriális (gennyes) agyhártyagyulladás

A baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás a legjelentősebb típusa a meningitisnek, mivel nagyrészt egészséges személyeket támad meg, gyors lefolyású és gyakran halálos szövődményekkel jár. Amikor a hírek hirtelen jelentkező, súlyos lefolyású, fertőző agyhártyagyulladásról szólnak, a betegség gennyes, baktériumok okozta formája zajlik. A gennyes elnevezés arra utal, hogy a bakteriális eredet miatt az agyi-gerincvelői folyadékban (liquor) genny található.

A bakteriális agyhártyagyulladás leginkább a 2 év alatti kisgyerekeket és a fiatal felnőtteket fenyegeti, kórokozói elsősorban a téli időszakban terjednek. Igen súlyos lefolyású, helyrehozhatatlanul károsíthat idegrendszeri funkciókat. Az antibiotikumok feltalálása előtt a megbetegedés gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű volt, de néhány kórokozó esetén a célzott antibiotikumkezeléssel sem csökkenthető a halálozás megfelelő mértékben. Leggyakoribb kórokozói ellen ugyanakkor hatékony védőoltással rendelkezünk, ami minden lehetséges fórumon propagálandó.

A meningitis bakteriális kórokozói

A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói kisgyermekkorban (egyhónapos kor fölött) és fiatal felnőttek körében a pneumococcus (Streptococcus pneumoniae), a meningococcus (Neisseria meningitidis), elsősorban annak B és C szerotípusa, valamint a Haemophilus influenzae (ez nem az influenza kórokozója, csak annak hitték még a vírusok felfedezése előtt). Mindhárom baktérium olyan külső burokkal rendelkezik, ami az immunrendszer előli rejtőzködést segíti.

A fentieken kívül más baktériumok is előidézhetik, kialakulhat például a tbc szövődményeként. Újszülötteknél (egyhónapos korig) más baktériumok kóroki szerepe gyakori: Streptococcusok egyéb törzsei, E. coli, Listeria monocytogenes, a megfertőződés leggyakrabban a szülés során, a szülőcsatornán áthaladva alakul ki.

Az agyhártyagyulladás kialakulásában azonban nem kizárólag a fertőzés ténye a döntő. A kórokozó baktériumok ugyanis viszonylag gyakoriak, számos ember hordozza őket akár tünetmentesen is. Más esetben egyéb betegségeket okoznak, de a vér-agy gát megakadályozza, hogy a baktériumok az agyhártya gyulladását okozzák. A legveszélyesebb megbetegedés akkor alakul ki, ha valamilyen ok miatt a baktériumok mégis átjutnak az agy erős immunrendszeri védelmén. A veszélyes gennyes agyhártyagyulladás kialakulásának kockázatát természetesen növeli a baktériumok jelenléte, a védőoltás hiánya, bizonyos agresszívebb törzsek terjedése, meghatározó az immunrendszer állapota, de sokszor nem jelezhető előre, kinél alakul ki agyhártyagyulladás és kinél nem.

Az agyhártyagyulladás leggyakrabban úgy alakul ki, hogy a baktériumok megtelepednek a légutakban, ott a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd a vér-agy gáton átjutva az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett történéseket indítanak be. A megbetegedéshez vezető folyamat első fázisa tehát egyértelműen légúti fertőzés, a kórokozók cseppfertőzéssel terjednek emberről emberre.

Nem betegszik meg azonban mindenki! A Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae a bakteriális arcüreg- és tüdőgyulladásoknak is a leggyakoribb okozója, az esetek többségében mégsem alakul ki agyhártyagyulladás. Egyes becslések szerint az agyhártyagyulladás valamely kórokozóját a lakosság 10 százaléka hordozza, ám ezek csak igen ritka esetben, hazánkban évente 30-70 alkalommal jutnak el az agyig.

Az agyhártyagyulladás más okozói

Agyhártyagyulladást sok kórokozó okozhat, a fentieken kívül egyéb baktériumok, vírusok, sőt paraziták és gombák is. Az egyes kórokozók terjedési módja is eltérhet a fent leírtakról.

Vírusos agyhártyagyulladás - Kevésbés súlyos, jobb arányban gyógyuló betegség. Gyakori kórokozói enterovírusok, herpeszvírusok, oka lehet a kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás). Vírusos forma esetén a liquor savós, azaz áttetsző, nem gennyes. Ez lumbálpunkció vizsgálattal állapítható meg. Ez utóbbi a bakteriális fertőzéssel szembentavasztól őszig idéz elő megbetegedéseket.

Egyéb kórokozók - Agyhártyagyulladást okozhat gomba (pl. Candida albicans), ez a forma kizárólag leromlott állapotú, legyengült szervezetben fordul elő. Ismert a Naegleria fowleri amőba által okozott ritka agyvelő- és agyhártyagyulladás is, amely nyáron meleg állóvizekből az orrba jutva alakulhat ki, akár erős és egészséges szervezetben is.

Néhány súlyos alapbetegség (nyílt koponyasérülés, immunhiány, leromlott állapotú beteg fertőzése, lépbetegség) esetén nagyobb az agyhártyagyulladás kialakulásának veszélye, ilyenkor a kórokozók köre is szélesebb, mint az eredetileg egészséges személyek esetében.

Nem fertőzéses eredet - Agyhártyagyulladást olykor előidézhet fejsérülés, betegség (autoimmun eredetű, daganatos) és gyógyszerreakció. Ezek lefolyása és kezelése alapvetően eltér a fertőző formákétól.

Agyhártyagyulladás infografika

Veszélyeztetett csoportok

Az újszülöttek és 2-5 év alatti kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, mert éretlen az immunrendszerüknek azon összetevője, ami nagyobbakban valamelyest véd a fertőző agyhártyagyulladások ellen.

A kamasz és fiatal felnőtt korosztály tagjait (10-25 évesek) is fokozottan veszélyezteti a megbetegedés. Ebben a korcsoportban a fő ok az, hogy a kórokozók terjedése könnyebb a zárt közösségben élők (családtagok, kollégium, baráti társaságok) között, emiatt például kiemelkedő (20-25%) a különösen veszélyes meningococcus baktérium hordozásának aránya. A megbetegedés gyakran végzetes kimenetelű.

Ugyancsak veszélyeztetettek a legyengült immunrendszerű felnőttek (kemoterápia, szervátültetés, immunhiányos betegségek) és az idős emberek, esetükben a különböző fertőző megbetegedések nagyobb arányban okozhatnak szövődményként agyhártyagyulladást.

Az agyhártyagyulladás tünetei

A bakteriális agyhártyagyulladás tünetei általában súlyosabbak, mint a vírusos eredetűé.

Első, korai jelei lehetnek általánosak: levertség, étvágytalanság, magas láz.

Ezután következnek akár néhány óra leforgása alatt az idegrendszer izgalmi jelei és a gyulladásos agyödéma következményei:

fejfájás,
hányinger, hányás,
tarkókötöttség (nyaki izommerevség),
aluszékonyság,
ingerlékenység,
tudatzavar,
görcsök,
bénulások.

Csecsemő- és öregkorban az izgalmi tünetek mérsékeltebbek lehetnek, vagy hiányozhatnak. Fontos az is, hogy a fenti tünetek nagy részét sok más betegség is okozhatja, nyaki merevség és a zavartság a legspecifikusabb jel. A tünetek különböznek a kiváltó kórokozó függvényében is: a meningococcus jellegzetes bevérzéses bőrjelenséget okoz előrehaladott esetben.

Kezeletlen agyödéma esetén a fertőzés - az első tünetek jelentkezését követően akár 24 órán belül is - halált okozhat.

Az agyhártyagyulladás megelőzése

Az agyhártyagyulladást leggyakrabban okozó mindhárom baktérium ellen hatékony oltóanyagokkal rendelkezünk. A pneumococcus és a Haemophilus influenzae ellen csecsemőkorban kötelező a védőoltás. Előbbi az agyhártyagyulladás mellett a tüdőgyulladás, utóbbi egy másik életveszélyes betegség, a gégefedőgyulladás ellen is véd.

A meningococcus elleni oltás Magyarországon önkéntesen választható, elérhető B típusú, C típusú meningococcus elleni oltás vagy kombinált (ACWY) vakcina. A C típus meningococcus elleni védőoltás 2 éves kor alatt támogatott módon, más esetekben térítés ellenében adatható be. Ajánlott kisgyermekek, közösségben élő fiatalok, illetve rossz egészségi állapotban lévő felnőttek, idősek részére.

Létezik védőoltás a kullancs által okozott agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) ellen is.

Bővebben Védőoltások az agyhártyagyulladás ellen

A meningitis kezelése és a maradványtünetek

Bakteriális eredetű agyhártyagyulladás esetén csak a korai felismerés, az időben elkezdett célzott antibiotikumkezelés és intenzív ellátás mentheti meg a beteg életét és életminőségét.

A megbetegedés lefolyása rendkívül gyors. Fiatal, egészséges embereknél is előfordul, hogy a láz jelentkezése után néhány órával már gyógyíthatatlan károkat okoz a gyulladás a központi idegrendszerben, és órák alatt halálos kimenetellel jár, akár a megkezdett antibiotikumos kezeléssel is. Időben elkezdett kezelés nélkül ennek esélye drasztikusan nő. Egyes adatok szerint az agyhártyagyulladás az esetek 15 százalékában halálos kimenetelű, 20 százalékában maradandó egészségkárosodást okoz.

Maradványtünetként előfordulhat:

halláskárosodás - a gyermekkori esetek 20-30 százaléka után tapasztalható halláscsökkenés
mentális- és magatartásproblémák
az agyvíz keringési zavara
agytályog
végtagbénulások
mozgáskoordinációs zavarok
más idegrendszeri eltérések

Mivel fertőző betegség, a fertőzött követlen környezete antibiotikum adásával védhető meg a betegség kialakulásától. A fertőzés a kórokozók továbbadását jelenti, maga a megbetegedés nem alakul ki törvényszerűen a beteg környezetében, így a kezelés megelőző jellegű.

A vírusos eredetű megbetegedés legtöbbször tüneti kezelés (lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás) mellett is gyógyul.

Ez is érdekelheti

Dr. Gócs Viktor infektológus