• Az agyhártyagyulladás

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Gócs Viktor, infektológus

        Az idegrendszert érintő fertőző betegségek közül az agyhártyagyulladás (meningitis) a legismertebb. Amikor a hírek hirtelen jelentkező, súlyos lefolyású, fertőző agyhártyagyulladásról szólnak, a betegség gennyes, baktériumok okozta formája zajlik.

        Az agyhártyagyulladás a lágy agyburok gyulladásos betegsége, amely napjainkban leginkább a 2 év alatti kisgyerekeket és a tinédzsereket fenyegeti. Az antibiotikumok feltalálása előtt a megbetegedés gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű volt, ám napjainkban is sok halálesethez vezet.

        A kórokozótól és a szervezet reakciójától függően több típusa létezik, úgymint gennyes, savós vagy tuberkulózisos eredetű. A baktériumok okozta gennyes agyhártyagyulladás kiemelt egészségügyi jelentősége abból adódik, hogy nagyrészt egészséges személyeket támad meg, gyors lefolyású és gyakran halálos szövődményekkel jár. Leggyakoribb kórokozója a Meningococcus, elsősorban a téli időszakban terjed. A vírusos eredetű forma ritkább, jobb arányban gyógyuló betegség.

        Hirdetés

        A fertőző agyhártyagyulladás igen súlyos lefolyású, helyrehozhatatlanul károsíthat idegrendszeri funkciókat, és néhány kórokozó esetén a célzott antibiotikumkezeléssel sem csökkenthető a halálozás megfelelő mértékben. Néhány alapbetegség (nyílt koponyasérülés, immunhiány, leromlott állapotú beteg fertőzése, lépbetegség) esetén nagyobb a betegség kialakulásának veszélye, ilyenkor a kórokozók is mások lehetnek, mint eredetileg egészséges személy esetében.

        Ugyanakkor éppen ezen kórokozók ellen hatékony védőoltással rendelkezünk, ami minden lehetséges fórumon propagálandó.

        Agyhártyagyulladás infografika
        Agyhártyagyulladás infografika

        Az agyhártyagyulladás kialakulása és tünetei

        A meningitis kórokozói

        A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói egy hónapos kor felett a Pneumococcus (Streptococcus pneumoniae), a Haemophilus influenzae (ez nem az influenza kórokozója, csak annak hitték még a vírusok felfedezése előtt) és a Meningococcus (más néven Neisseria meningitidis), elsősorban annak B és C szerotípusa. Mindhárom baktérium olyan külső burokkal rendelkezik, ami az immunrendszer előli rejtőzködést segíti.

        Az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói különböznek az életkor függvényében is. Az újszülöttkor (születéstől egy hónapos korig) a legkülönlegesebb kivétel, hiszen a szülőutakon történő átjutáskor a babában megtelepedő baktériumok (Streptococcusok, Escherichia coli, Listeria monocytogenes, Enterococcusok) különböznek az alábbiakban leírt módon terjedőktől.

        Agyhártyagyulladást sok kórokozó okozhat, a fentieken kívül egyéb baktériumok, vírusok, sőt paraziták és gombák (pl. Candida) is. Az egyes kórokozók terjedési módja is eltérhet a fent leírtakról, például a kullancsok által terjesztett vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás a bakteriális fertőzéssel szemben elsősorban tavasztól idéz elő megbetegedéseket.

        A fertőződés leggyakrabban úgy jön létre, hogy a baktériumok a légutakban megtelepednek, ott gyulladást keltenek, a gyulladt nyálkahártyán keresztül a véráramba, majd az agyvízbe kerülnek, ahol a betegséghez vezető összetett történéseket indítanak be. A fertőzés tehát egyértelműen légúti, cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. Nem betegszik meg azonban mindenki! A Pneumococcus és a Haemophilus influenzae a bakteriális arcüreg- és tüdőgyulladásoknak is a leggyakoribb okozója, az esetek többségében mégsem alakul ki agyhártyagyulladás. Egyes becslések szerint az agyhártyagyulladás valamely kórokozóját a lakosság 10 százaléka hordozza, ám ezek csak ritka esetben (hazánkban évente 30-70 alkalommal) jutnak el az agyig, gyulladást okozva.

        A bakteriális agyhártyagyulladás tünetei lehetnek általánosak: az első jel a levertség, étvágytalanság, magas láz.

        Ezután következnek az idegrendszer izgalmi jelei és a gyulladásos agyödéma következményei:

        • fejfájás,
        • hányinger, hányás,
        • tarkókötöttség (izommerevség),
        • aluszékonyság,
        • ingerlékenység,
        • tudatzavar,
        • görcsök,
        • bénulások.

        Csecsemő- és öregkorban az izgalmi tünetek mérsékeltebbek lehetnek, vagy hiányozhatnak. Fontos az is, hogy a fenti tünetek negy részét sok más betegség is okozhatja, a linkekre kattintva olvashat bővebben a hányás, a nyakfájás, a zavartság egyéb gyakori okairól. A nyaki merevség és a zavartság a legspecifikusabb jel.

        A kezdeti tünetek különböznek a kiváltó kórokozó függvényében is. Súlyos esetben a Meningococcus jellegzetes, bevérzéses bőrjelenséget okoz.

        Kezeletlen agyödéma esetén a fertőzés - az első tünetek jelentkezését követően akár 24 órán belül is - halált okozhat.

        A csecsemők és 2-5 év alatti gyermekek különösen veszélyeztetettek, mert éretlen az immunrendszerüknek azon összetevője, ami nagyobbakban valamelyest véd. A kórokozók terjedése könnyebb a zárt közösségben élők (családtagok, kollégium) között, emiatt az agyhártyagyulladás a kamasz vagy fiatal felnőtt korosztály tagjait (10-25 évesek) is fokozottan veszélyezteti. Körükben kiemelkedő (20-25%) a Meningococcus hordozás aránya, és a megbetegedés gyakran végzetes kimenetelű.

        Az agyhártyagyulladás megelőzése, gyógyítása

        Az agyhártyagyulladást leggyakrabban okozó mindhárom baktérium ellen hatékony oltóanyagokkal rendelkezünk. A Pneumococcus és a Haemophilus influenzae ellen csecsemőkorban kötelező a védőoltás. Előbbi az agyhártyagyulladás mellett a tüdőgyulladás, utóbbi egy másik életveszélyes betegség, a gégefedőgyulladás ellen is véd. A Meningococcus elleni oltás Magyarországon jelenleg önkéntesen választható, a C típus elleni 2 éves kor alatt támogatott módon, a B típus elleni vagy a kombinált oltás térítés ellenében. Beadásuk ajánlott kisgyermekek, közösségben élő fiatalok, illetve rossz egészségi állapotban lévő felnőttek, idősek részére is.

        Létezik védőoltás a kullancs által okozott agyhártya- és agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis) ellen is, azonban sokan tévesen hiszik, hogy ezzel védettek a Meningococcus okozta agyhártyagyulladás ellen is.

        Fertőzés esetén csak a korai felismerés, az időben elkezdett célzott antibiotikumkezelés és intenzív ellátás mentheti meg a beteg életét és életminőségét. Lefolyása rendkívül gyors. Fiatal, egészséges embereknél is előfordul, hogy a láz jelentkezése után néhány órával már gyógyíthatatlan károkat okoz a gyulladás a központi idegrendszerben és órák alatt halálos kimenetellel jár, akár a megkezdett antibiotikumos kezeléssel is. Időben elkezdett kezelés nélkül ennek esélye drasztikusan nő.

        Sikeres kezelést követően az esetek egy részében maradványtünetként halláskárosodás, mentális és magatartásproblémák, az agyvíz keringési zavara, agytályog, végtagbénulások, mozgászavarok és más idegrendszeri eltérések jöhetnek létre.

        Egyes adatok szerint az agyhártyagyulladás az esetek 15 százalékában halálos kimenetelű, 20 százalékában maradandó egészségkárosodást okoz.

        Mivel fertőző betegség, a fertőzött követlen környezete antibiotikum adásával védhető meg a betegség kialakulásától. A fertőzés a kórokozók továbbadását jelenti, maga a megbetegedés nem alakul ki törvényszerűen a beteg környezetében, így a kezelés megelőző jellegű.

        Ez is érdekelheti

        Dr. Gócs Viktor infektológus

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Dr. Gócs Viktor infektológus

        Módosítva: 2016.10.08 15:11, Megjelenés: 2016.10.08 15:11
      • Cikkajánló

        Az alvási apnoe okai

        Az alvási apnoe okai

        Dr. Zsuga Judit

        Mi állhat az obstruktív, és mi a centrális alvási apnoe hátterében?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Influenza - Még érdemes beadatni a védőoltást

        Még decemberben is érdemes beadatni az influenza elleni védőoltást, így a járvány kezdetéig biztosan van elegendő idő a védettség kialakulásához.

        AIDS, HIV és a pornót néző gyerekek

        Az AIDS-szel összefüggő okok miatt 2018-ban 770 ezer HIV-fertőzött halt meg a világon. Az ENSZ AIDS-ellenes programjának (UNAIDS) adatai szerint ez jó hír. A 2004-es tetőzés (1,7 millió áldozat) óta tartósan csökken az AIDS-hez kapcsolódó halálesetek száma, de a világ különböző tájain nem arányosan. Kelet-Európában egyre többeket érint a járvány.

        Az agyhártyagyulladás veszélye különböző életkorokban

        Az agy állományát fedő kemény és lágy agyhártyák baktériumok, gombák, paraziták, vírusok okozta vagy éppen steril gyulladása életet veszélyeztető állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. Erre a rendkívül súlyos betegségre különösképpen felhívja a figyelmet az a tény, hogy nem csupán legyengült immunrendszerűek, kisgyermekek és idősek körében szedi napokon belül áldozatait, hanem teljesen egészséges, életerős fiatal felnőttek között is.

        A meningococcus által okozott járványos agyhártyagyulladás megelőzése

        Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ a sajtóban megjelent hírekre reagálva a lakosság hiteles tájékoztatása érdekében az alábbi közleményt adja ki.

        A gennyes agyhártyagyulladás tünetei és megelőzése

        A nyári és őszi időszak ritka, ámde igen súlyos betegségei az idegrendszert megtámadó fertőzések, például a gennyes agyhártyagyulladás. A kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást sokan ismerik, és sokan be is adatják gyermeküknek vagy maguknak. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez az oltás védelmet nyújt a gennyes agyhártyagyulladás egyéb kórokozói ellen is.

        Agyhártyagyulladás, azaz meningitis - megelőzés

        Meningococcus- C típusa ellen van védőoltás, nem kötelező, hanem választható oltás, és a TB támogatja.

        Agyhártyagyulladás teszt

        A Neisseria meningitidis nevű baktérium a felelős a járványos agyhártyagyulladások egy részéért. A kórokozónak több altípusa ismeretes, melyeket A, B, C, Y és W betűkkel jelölünk. Magyarországon a B és C típus fordul elő.

        Agyhártyagyulladás - Ritka, de halálos betegség

        Az agyhártyagyulladás (meningitis) ritka, ám gyakran halálos kimenetelű betegség, ezért be kellene oltani a gyerekeket. A leginkább veszélyeztetettek a 11-19 évesek korosztálya - hangsúlyozza az Amerikai Iskolai Nővérek Szövetsége.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.