A nefrózis szindróma és tünetei

A nefrózis szindróma (veseeredetű tünetegyüttes) összefoglaló elnevezés. Több, eltérő eredetű formája ismert, melyek közül felnőttkorban a membranózus glomerulonephritis, gyermekkorban az úgynevezett minimal change glomerulonephritis a leggyakoribb.

Nefrózis szindrómának nevezzük a vese glomerulus kapilláriskacsok károdásodása miatt kialakuló, súlyos (napi 3,5 grammot meghaladó), vizelettel történő fehérjevesztéssel (proteinuriával) és az emiatt kialakuló ödémával, a szervezet alacsony összfehérje- és albuminszinttel (hypoproteinaemia) és magas vérzsír értékekkel (hyperlipidaemia) járó tünetcsoportot.

A nefrózis szindróma formái, kiváltó okok

A szindrómának több formája ismert:

• lehetnek elsődleges (a vese kéregállományát ér) betegségek: minimal change nefropátia, fokális szegmentális glomeruloszklerózis, membranózus glomerulopátia, mesangiális proliferatív és membranoproliferatív glomerulonefritisz;
• másodlagos, általában szisztémás megjelenésű (a teljes szervezetet érintő) betegség, melynek része a veseérintettség is: ezek közé tartozik az SLE, az amyloidosis, Henoch-Schönline szindróma, kevert kötőszöveti betegségek;
• anyagcserezavarokban (pl. cukorbetegség) kialakuló nefrózis szindróma;
• öröklött betegségekben (pl. Alport-szindróma) előforduló nefrózis szindróma.

Felnőtteknél a leggyakoribb forma a membranózus glomerulonephritis, gyermekkorban az úgynevezett minimal change glomerulonephritis. A nefrózis szindrómát okozó elváltozások elkülönítéséhez vesebiopszia és részletes szövettani vizsgálat szükséges.

A nefrózis szindróma leggyakrabban különböző fertőző betegségek szövődményeként jöhet létre, mint például a HIV-fertőzés, a Hepatitis B, -C, továbbá különböző autoimmun betegségek, allergiás megbetegedések, vagy rosszindulatú daganatok (gyomorrák, hörgőrák, leukémia) következményeként is kialakulhat.

Bizonyos gyógyszerek, mint például a penicillamin, captoprill, egyes epilepszia ellenes gyógyszerek szedése, nemszteroid gyulladásgátlók tartós alkalmazása, valamint heroin fogyasztása következtében is felléphet a kórkép, bár sok esetben nem lehet egyértelmű kiváltó tényezőt megnevezni.

A nefrózis szindróma tünetei

Leggyakoribb tünetként említhető a vér alacsony albuminszintje (az albumin egy vérben található fehérje) és magas nátriumszintje miatt létrejött ödéma-képződés. Az ödémásodás eleinte a lábszárakon, később testszerte jelentkezik. Idővel a hasüregben is felgyülemlik a folyadék, valamint tüdőödéma is kialakulhat, amely fulladást, nehézlégzést okoz. Súlyos esetben akár szívelégtelenség is felléphet.

A nefrózis szindrómában érintett beteg a veséken keresztül a vizelettel nagy mennyiségű fehérjét ürít. A fokozott fehérjevesztés miatt a szervezet igen fontos fehérjéket (immunoglobulinokat és antitrombin III-at) is veszít, amelyek miatt nő a fertőzések kialakulására való hajlam, és a trombózis létrejöttének a kockázata is.

Jellemző a vér magas zsírtartalma (hyperlipidaemia, magas vérzsírszint). Mind a lipoproteinek mennyisége, mind a koleszterin- és trigliceridszint megemelkedik, ami elősegíti a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását.

Előrehaladott stádiumban az eddig felsorolt tünetekhez magasvérnyomás-betegség és veseelégtelenség is társulhat, valamint további szövődményként idővel az erek elmeszesedése is megfigyelhető.

Folytatás A nefrózis szindróma kezelése

Ez is érdekelheti A vese betegségére utaló jelek

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász