A női meddőség

Általában nem szabad túlságosan aggódni, ha nem sikerül azonnal teherbe esni. Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. Ebben az esetben fontos az okok kivizsgálása, mivel az esetek jelentős részében a nehézség kezelhető.

A párok körülbelül 15-20 százaléka küzd meddőséggel (infertilitás), azonban orvosi segítséggel jelentős arányban létrejöhet a terhesség. Ha egy évnél kevesebb telt el a próbálkozással és nincs ismert kockázati tényező, még nem kell aggódni, a fontos, hogy odafigyeljen egészségére és egészséges életet éljen.

A statisztikák szerint a párok meddőségének oka az esetek 35 százalékában a nő, 30 százalékában a férfi egészségével összefüggő problémára vezethető vissza, ezért minden esetben ki kell vizsgálni a nőt és a férfit is. Mintegy 20 százalékban a pár mindkét tagjánál található valamilyen elváltozás, és körülbelül 15 százalékban nem lehet kideríteni a meddőség okát.

A nőgyógyászati kórképek mellett számos betegség, például az endokrinológiai vagy más belgyógyászati betegség is okozhatja a nőknél a megtemékenyülési nehézségeket. A női meddőség leggyakoribb okai között a petevezető károsodása, elzáródása, az endometriózis, a peteérés rendellenességei, a prolaktin szint emelkedése, a policisztás ovarium szindróma kialakulása, a korai menopauza, a jóindulatú méhmióma, és a kismedencei összenövések szerepelnek.

Hormonális meddőségi okok

A női meddőség egyik nagy csoportját a hormonális problémák jelentik. Ezekben közös, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. A peteérés elmaradása a leggyakoribb ok, a női termékenységi problémák több mint felében diagnosztizálják ezt az okot. Az eltérések érinthetik az endokrin rendszer több szervét: a hipothalamusz, a hipofízis (agyalapi mirigy), a petefészkek, a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg működését.

A hipotalamusz-hipofízis rendszer rendellenessége - Az agy ovulációt szabályozó területének rendellenes működése alacsony luteinizáló hormon (LH) és follikulus stimuláló hormon (FSH) szintet eredményezhet. Már a hormonális rendszer kisfokú megbetegedése is befolyásolhatja az ovulációt. A hipotalamus-hipofízis rendszer rendellenes működését okozhatja sérülés, daganatos megbetegedés, túlzott testedzés, illetve az éhezés is.

Megemelkedett prolaktinszint (hiperprolactinaemia) - A prolaktin hormon serkenti az anyatej termelődését, de hatással van az ovulációra is. Normál esetben terhesség idején és szoptatási időszakban magasabb a szintje, ekkor csökkenti az ismételt teherbe esés esélyét. Egyes nőknél azonban a szoptatástól függetlenül is kialakulhat a magas prolaktinszint, ami akadályozza a fogantatást. A prolaktinszint megemelkedése jelezheti a hipofízis (agyalapi mirigy) jóindulatú daganatos megbetegedését (hipofízis adenoma), de bizonyos gyógyszerek is megemelhetik a prolaktinszintet.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) - A policisztás ovárium szindrómában a női szervezet túl sok androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ebben a betegségben a petefészkekben kis ciszták szaporodnak fel, valódi peteérés azonban nem történik. A peteérés elmaradása mellett sok esetben a cukoranyagcsere zavara is fennáll, a betegek nemegyszer túlsúlyosak és megfigyelhető a férfias típusú szőrzet is. A betegség hormonterápiával, vagy sebészi úton kezelhető, de meghatározó szerepe van az életmódnak - testsúlycsökkentés, diéta, stresszkezelés - is. Ezek együttesével a PCOS jól kezelhető betegség.

Pajzsmirigy problémák - A pajzsmirigy betegségei - akár alul-, akár túlműködése, gyulladása - felboríthatja a menstruációs ciklust és meddőséghez vezethet.

Korai menopauza, korai petefészek-kimerülés - Akkor beszélünk korai menopauzáról, ha 40 éves kor előtt elmarad a menstruáció és visszafordíthatatlanul megszűnik a peteérés. Korai petefészek-kimerülés esetén ugyanezek a változások funkcionális eredetűek, váltakozó lefolyásúak és még visszafordíthatóak. Bár a háttérben álló okok nem teljesen ismertek (az esetek közel felében nem sikerül azonosítani), előidézhetik autoimmun betegségek, genetikai eltérések, a sugár- vagy kemoterápiás kezelés, a dohányzás vagy más toxikus hatások, alultápláltság.

Mechanikai akadályok

A női meddőség másik nagy csoportjába olyan betegségek tartoznak, amelyek mechanikus úton teszik lehetetlenné a megtermékenyülést vagy a beágyazódást. Az esetek közel felében diagnosztizálnak ilyen elváltozást. Ide sorolhatók a hüvely, a méh és a petevezetők veleszületett eltérései (a szervek elégtelen kifejlődése vagy az alaki deformitások), amelyek többnyire műtéti úton kezelhetők.

A petevezető károsodása, elzáródása - A petevezető károsodását elsősorban a petevezeték gyulladásos megbetegedése eredményezi (salpingitis). A petevezeték károsodása jelentősen akadályt képezhet a fogantatás szempontjából, mivel a megtermékenyített petesejt nem lesz képes a petevezetéken keresztül eljutni a méhbe. A legtöbb eset hátterében egy szexuális úton terjedő betegség, a Chlamydia-fertőzés áll, azonban sok fertőzött páciens minden további nélkül teherbe tud esni. A petevezető gyulladása gyakran észrevétlen marad és csak vizsgálattal mutatható ki, olykor azonban fájdalom és láz jelezheti. Az egyszeri gyulladás is megzavarhatja a megtermékenyülést, az ismétlődő vagy krónikus gyulladás azonban növeli a kockázatot. A méhen kívüli terhesség kockázata is nő minden egyes petevezeték-gyulladással, amennyiben a károsodott petevezetéken át a spermiumok még áthaladnak, a megtermékenyített petesejt azonban már nem.

Méhmióma - A mióma a méh falában kialakuló jóindulatú daganat (benignus uterinális fibroid), amelyek nagyon gyakran alakulnak ki 30 éves kor felett. Az esetek többségében nem okoznak termékenységi problémákat és nem mindig igényelnek kezelést, de számuk, méretük és elhelyezkedésük függvényében eredményezhetnek meddőséget. Akadályozhatják a megtermékenyített petesejt beágyazódását, elzárhatják a petevezetékeket, vagy rontják a méh vérellátását. Amennyiben létrejön a terhesség, korai vetélést is okozhatnak a miómák.

Endometriózis - Endometriózisról beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül beágyazódik és növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezetők működését. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet, meddőséget eredményezve. Nagyon gyakran jár a betegség kismedencei fájdalommal.

Egyéb kismedencei összenövések - Kismedencei összenövésnek valamilyen kismedencei gyulladás, esetleg hasi vagy kismedencei műtét (ideértve a császármetszést is) után, a kismedencei szervek körül kialakuló nagy mennyiségű hegszövetet nevezzük, mely összenövéseket okoz a szervek falai között. Ezek a hegszövetek akadályozzák a női nemi szervek átjárhatóságát, mozgását, megfelelő oxigénellátását, ezáltal a terhesség létrejöttét vagy a beágyazódást. Érinthetik a petevezetőket, petefészkeket, a méhet, a hashártyát.

Egyéb, ritkább okok

Számos egyéb ok állhat még a meddőség hátterében. Ezek ritkábban előforduló okok, és sok esetben már ismert megbetegedés vagy egyéb tényező, amire nem a meddőségi kivizsgáláson derül fény.

Immunológiai okok - Ritkán előforduló autoimmun kórképek is okozhatnak gondot a megtermékenyüléssel. Ilyen ok, amikor a méhnyak-nyákban spermiumellenes antitestek termelődnek, illetve az autoimmun eredetű korai menopauza. Az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás vagy a szisztémás autoimmun betegségek (SLE, RA) nehezíthetik a teherbe esést, de nem teszik lehetetlenné.

Veleszületett rendellenességek - Genetikai eredetű vagy a magzati fejlődés során kialakuló rendellenességek, amik lehetetlenné teszik a megtermékenyülést. Ilyen például a Turner-szindróma, amikor a betegnek csak egy X kromoszómája van.

Gyógyszerek - Bizonyos gyógyszerek használata meddőség alakulhat ki, többek között ide tartoznak a szteroid gyulladáscsökkentők, antipszichotikumok, egyes vérnyomáscsökkentők. Az esetek többségében a meddőség a gyógyszer abbahagyásával rendeződik.

Daganat és a daganatellenes kezelés - Egyes daganatok, például a női húgyivarszervi daganatok, gyakran visszafordíthatatlan meddőséget okoznak. Mind a sugár-, mind a kemoterápia befolyásolhatja a szaporodást és a termékenységet, férfiak és nők esetében is.

Egyéb megbetegedések - A késői nemi éréssel járó, illetve a menstruáció elmaradását okozó betegségek (pl. a Cushing-kór), a sarlósejtes anémia, a HIV/AIDS betegség, vesebetegségek és a cukorbetegség szintén befolyásolhatják a nők fogamzóképességét. A lisztérzékenység következtében fellépő hiánybetegségek szintén nehezítik a teherbe esést.

A terhesség létrejöttét nehezítő tényezők

Életkor - Kb. 32 éves kor felett a nők fogamzóképessége fokozatosan csökkenni kezd. Az idősebb életkorban kialakuló női meddőség hátterében a petesejt öregedésének eredményeként kialakuló kromoszómarendellenességek is állhatnak. Mindezek mellett idősebb korban már gyakoribbak a termékenységet befolyásoló betegségek is. A kor előrehaladtával a vetélésnek is nő a kockázata.

Dohányzás - A dohányzás csökkentheti a terhesség kialakulásának valószínűségét és a különböző fogamzást elősegítő kezelések hatékonyságát. Továbbá a dohányzó nőknél fokozottabb a vetélés kockázata.

Elhízás - A jelentős túlsúly nagyon gyakran áll a meddőség hátterében, illetve az elhízással gyakran társuló egészségtelen táplálkozás önmagában is csökkenti a termékenységet.

Soványság - A soványság azoknál a nőknél jelent veszélyt, akik táplálkozási zavarokban – például anorexiában vagy bulimiában – szenvednek, vagy ha alacsony kalóriabevitelű, nagyon szigorú megszorításokkal járó diétát követnek. A szigorú vegetáriánusok szintén meddőségi problémába ütközhetnek, mivel néhány nagyon fontos tápanyag, pl. a B12-vitamin, a cink, a vas és a folsav szintje alacsony lehet.

Túlzásba vitt sportolás - Egyes vizsgálatok szerint a rendszeres, megerőltető sport ovulációs problémákhoz vezethet.

Koffeinbevitel - A túlzott mennyiségű koffeinfogyasztás csökkenti a nők termékenységét, terhesség tervezésekor érdemes fokozatosan napi 1-2 adagra csökkenteni a kávézást.

Pszichés okok - A meddőség egy újabb csoportjába tartoznak azok az esetek, amikor szervi eltérés nem mutatható ki, a kívánt terhesség mégsem fogan meg. A háttérben lelki, tudattalan okok deríthetők fel, így a kezelés is elsősorban pszichoterápián alapul.

Lásd még Mivel ártanak legtöbbet fogamzóképességüknek a nők?

A meddő pár kivizsgálása

Már a tervezett terhesség előtt érdemes orvoshoz fordulni kivizsgálás céljából, amennyiben a kórelőzmény alapján feltételezhető a nehezített vagy komplikált terhesség. Ilyen ok a 35 év feletti életkor, a rendszertelen vagy fájdalmas menstruációs ciklus, kismedencei fájdalom, ismert nőgyógyászati betegség.

Amennyiben nincs ilyen ismert ok a tervezett terhesség hátterében, akkor egy év sikertelen próbálkozást követően érdemes meddőségi kivizsgálást kezdeményezni. 30 év felett indokolt lehet már fél év elteltével, hogy az esetleges probléma ne okozzon jelentős időveszteséget.

• A pár női tagja esetében a vizsgálat ugyanúgy egy rutin nőgyógyászati vizsgálattal kezdődik, kismedencei ultrahangvizsgálattal kiegészítve.
• A peteérés felderítéséhez a ciklus adott napjain hormonszint-meghatározásokra van szükség, amit kiegészítenek ultrahangos követéssel is. Hasznos lehet az ébredési hőmérséklet mérése pár hónapig, ebből a szakember fontos következtetéseket tud levonni.
• Az úgynevezett posztkoitális teszt során a közösülést követően eltávolítják a méhnyak-nyákot és ebben vizsgálják az élő spermiumok számát. Segítségével fény derülhet arra, ha esetleg a teherbeesést a nyákban jelenlevő antitestek gátolják.
• Endoszkópos eljárással vizsgálhatók a kismedencei szervek, például a petefészkek, vagy a petevezetők. A petevezetékek átjárhatósági vizsgálata a legfontosabb, a beavatkozás során kontrasztanyaggal vizsgálják a petevezetők állapotát. A méhtükrözés (hiszteroszkópia) alkalmazásával a méh belfelszíne is láthatóvá tehető, így kimutathatók az esetleges fejlődési rendellenességek.

Megoldások a meddőségre

A kezelés természetesen mindig az okok ismeretében lehetséges. Egyszerűbb esetben - amennyiben hormonális probléma áll a háttérben - gyógyszeres kezeléssel kiváltható a peteérés.

Ha a petevezetők átjárhatósága akadályozott, akkor műtéti úton lehet esély az elzáródás megszüntetésére. A műtét sajnos nem minden esetben lehetséges, súlyos anatómiai elváltozások vagy hiány esetén nincs mód a helyreállításra.

Az inszemináció (mesterséges ondóbevitel) módszerét elsősorban akkor alkalmazzák, ha az ondó minősége nem teszi lehetővé a spontán teherbeesést. A peteérést serkentő gyógyszerek alkalmazása után a spermiumokat feljuttatják a méhbe, ezáltal elősegítve a megtermékenyülést.

A lombikbébi kezelés (IVF - in vitro fertilizáció) akkor kerül sor, ha a meddőség hátterében olyan ok áll, ami kizárja a természetes úton történő megtermékenyülést, ám a magzat kihordását nem. Ennek során először peteérést elősegítő gyógyszereket alkalmaznak, majd a megérett petesejteket leszívják a petefészekből. Az előzetesen előkészített spermiumokkal megtermékenyítik a petesejteket, majd az így keletkezett előembriókat néhány napig megfelelő környezetben tartják, az osztódásokat figyelik. A sejtcsomókat ezután bejuttatják a méhbe, ahol szerencsés esetben megtapadva létrejön a terhesség.

Folytatás A meddő nőknek sem kell lemondani a babáról

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Csősz György, nőgyógyász