Tények és tévhitek a lisztérzékenységről

Szerző: WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése. A betegség a búzában található glutén hatására alakul ki az arra fogékony egyénekben. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is okozhatnak gyulladást az arra érzékeny betegekben. Összegyűjtöttünk néhány tényt, illetve tévhitet a betegséggel kapcsolatban. Íme!

A lisztérzékenység klasszikus tünetei:
  • a nagymennyiségű, laza, gyakran bűzös széklet,
  • fogyás,
  • puffadás,
  • vérszegénység,
  • gyengeség,
  • fáradékonyság;

A lisztérzékenység kinőhető − Tévhit

Néhány - vélhetően tévesen - lisztérzékenynek diagnosztizált beteg a sokéves gluténmentes étrend után jól tolerálja a glutén ismételt fogyasztását, ezekben az esetekben a glutén étrendbe történő visszavezetése fentiek értelmében ésszerű lehet. Ezek az esetek szolgáltathatják az alapját annak a tévhitnek, hogy a gluténérzékenység kinőhető. Ha valaki ilyesmivel póbálkozik, de a tünetek újból jelentkeznek, a diétát azonnal újra kell kezdeni! Ez esetben a beteg valóban lisztérzékeny, amit nem lehet kinőni! A diéta be nem tartása a lisztérzékenyeknél súlyos szövődmények kialakulásához vezet, ezért elengedhetetlen a diéta szigorúan betartani!

A lisztérzékenység (gluténérzékenység) és a gabonaallergia (búzaallergia) ugyanaz a betegség − Tévhit

A búzaallergiát gyakran összetévesztik a lisztérzékenységgel. A búzaallergia fő kiváltói a búzában lévő albumin, glutén és globulin. A diagnózist nem könnyű felállítani, mivel tünetei nem jellegzetesek (általános allergiás tünetek), könnyen összetéveszthetőek más betegségekkel, allergiákkal.

A lisztérzékenység tünetei gyermekkorban:
  • a növekedés elmaradása,
  • szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
  • ataxia (akaratlagos mozgások hibás koordinációja);
  • alopecia areata (foltokban jelentkező kopaszság);
  • pikkelysömör (psoriasis);
  • ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés.

A lisztérzékenység nem gyógyítható, kizárólag gluténmentes diétával tehető tünetmentessé − Tény

Lisztérzékenység esetén teljes gluténmentes diéta tartása szükséges, mivel már kis mennyiségű glutén elfogyasztása esetén is panaszok lépnek fel. A betegeknek részletes dietetikai tanácsadásra van szükségük, mivel a glutén igen elterjedt rejtett formában is az élelmiszerekben.

Ismeretlen eredetű vérszegénység lisztérzékenység gyanúját keltheti − Tény

Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzérzékenység egyetlen tünete. Ismeretlen eredetű vérszegénység esetén mindig gondolni kell a lisztérzékenység lehetőségére!

A glutén felszívódhat bőrön keresztül is − Tévhit

A glutén a gabonában található fehérje, mely az elfogyasztott táplálékkal jut a bélrendszerbe és ott szívódik fel.

A lisztérzékeny emberek mindig soványak − Tévhit

A lisztérzékenység nemcsak sovány, hanem súlyfelesleggel rendelkező emberek esetén is előfordulhat. A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége (ellentétben a gyermekkori esetekkel), nem alultáplált, hanem gyakran túlsúlyos.

A lisztérzékenység csak gyermekkorban alakulhat ki − Tévhit

A lisztérzékenység bármely életkorban elkezdődhet. Csecsemőknél a tünetek az első gluténtartalmú ételek elfogyasztását követően 6-12 hónappal kezdődnek, általában fokozatosan alakulnak ki. Az esetek egy részében a tünetek azonban csak felnőttkorban jelennek meg.

A lisztérzékenyek nem ehetnek zabot − Részben tény, részben tévhit

A lisztérzékenységet a gluténnel szembeni túlérzékenység okozza. Ez a fehérje megtalálható a búzában. A rozsban, az árpában és a zabban is előfordulnak azonban olyan fehérjék, melyek lisztérzékenységet váltanak ki.

A lisztérzékenységet csak öröklődés útján lehet szerezni − Tévhit

A betegség kialakulására való hajlam öröklődést mutat. Kétségtelen, hogy a lisztérzékenyek elsőfokú rokonai között tízszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint az átlagnépességben, azonban az öröklődés nem kötelező érvényű. A lisztérzékenység kialakulásában a genetikai tényezők mellett ugyanis immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszhatnak.

Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Korai menopauza Korai menopauza

Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

A lisztérzékenység kivizsgálása

A lisztérzékenység (cöliákia, nem trópusi sprue, gluténszenzitív enteropathia) az arra genetikailag fogékony emberekben a táplálkozással bevitt...

Lisztérzékenyek táplálkozása: a...

A lisztérzékenység sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek...

Bőrtünetek, melyek...

A lisztérzékenység tankönyvi tünetei a rendszeres hasi fájdalom vagy puffadás, hasmenés és következményes felszívódási zavar miatt fogyás...

Lisztérzékenység tünetei, kezelése

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi...

Együttélni a lisztérzékenységgel

A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és...

Lisztérzékenység - A búza mint...

A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.