Életmódjával is sokat tehet a demenciakockázat csökkentése érdekében

A demencia egy memória-, illetve gondolkodási zavarokkal, szociális nehézségekkel járó tünetegyüttes, mely befolyásolja a beteget mindennapi tevékenysége elvégzésében. Bár teljes biztonsággal nem kerülhető el, életmódunkkal nagy mértékben csökkenthető kialakulásának kockázata.

A demencia tünetei - a kiváltó októl függő mértékben - enyhíthetők, de a legcélszerűbb védekezés csakúgy, mint sok más betegség esetében - a néhány évtizeddel ezelőttig egyébként hatástalannak gondolt - prevenció. Noha számos olyan tényező van hatással a szellemi hanyatlásra, amin nemigen tudunk változtatni (kor, genetikai hajlam stb.), mégis megfelelő életmóddal sokat tehetünk kialakulása ellen.

A rendszeres testmozgás hatása

Érdekes módon az egyik legeredményesebb prevenciós módszer a rendszeres testmozgás (különösen az úgynevezett aerob mozgásformák), mely nem kizárólag a fizikai egészségre, de a szellemi állapotra is jótékony hatású. Ezt a szervezetre kifejtett különböző előnyös hatásaival magyarázzák. Ilyen például az úgynevezett neurotróf faktorok indukciója, melyet számos kísérletben igazoltak, így tehát közvetett bizonyítéknak tekinthető emberi viszonylatban is. Emellett a testmozgás keringésre kifejtett kedvező hatása is felelős lehet mindezért, mely biztosítja az idegsejtek jobb oxigénellátását, így annak megfelelő működését, lassabb kimerülését.

A testmozgás ráadásul a koleszterinszint megfelelő értéken tartása, valamint a magas vérnyomás megelőzése szempontjából is javasolt, melyek együttesen felelőssé tehetők az ateroszklerotikus plakkok kialakulásáért. Egy metaanalízis kimutatta, hogy a korábban fizikai aktivitást nem végző személyek esetében, mindössze 4 testmozgással töltött hónap után érdemi javulás mutatkozik a kognitív teljesítményben. A legtöbb embernek a heti legalább 2,5 óra közepes intenzitású testmozgás megfelelő irányérték.

A szellemi állapot karbantartása

A fizikai aktivitás mellett természetesen a szellemi „tréning” is késleltetheti a betegség kialakulását. Ez lehet olvasás, keresztrejtvény, társasjátékok, nyelvtanulás, tánc vagy valamilyen hangszeren játszás. A lényeg, hogy valamilyen fokozott szellemi koncentrációt igénylő tevékenység legyen.

Sokan beszélnek az úgynevezett kognitív tartalékról, mely arra utal, hogy hasonlóan előrehaladott stádiumú (a patológiás elváltozás mértéke alapján) Alzheimeres betegek közül a magasabb iskolai végzettségűek jobb szellemi képességekkel rendelkeznek. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy egyes kutatások eredménye szerint a társas kapcsolatok ápolása, a szociálisan aktív élet is stimulálja az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását. Azoknál, akik szegényes szociális életet folytatnak, nagyobb eséllyel alakul ki demencia a társas kapcsolataikat jobban ápoló társaikhoz képest. Érdemes tehát minél gyakrabban barátokkal találkozni, moziba, színházba, templomba járni, esetleg önkénteskedni. Sokan a szociális kapcsolatok jótékony hatását a kognitív tartalékok ápolásával hozzák összefüggésbe, melyet neuropatológiai vizsgálatok eredményei is igazolnak.

Egészséges táplálkozás

Az általánosságban jó egészségi állapot szintén kedvező hatású lehet a szellemi hanyatlás megelőzésében. Ennek egyik kulcsfontosságú aspektusa a megfelelő táplálkozás. A mediterrán étrend (sok gyümölcs, zöldség, hal), mely antioxidánsban (E- és C-vitamin) és telítetlen zsírsavakban gazdag, csökkentheti a – demencia kialakulásával összefüggésbe hozott - gyulladások intenzitását. Az antioxidánsok jótékony hatása nagy valószínűséggel az oxidatív stressz kiküszöbölésével magyarázható, az oxidatív stresszt gyakran teszik felelőssé az Alzheimeres kórképek progrediálódásáért.

A tévhitekkel ellentétben azonban nem létezik egyetlen olyan étrend-kiegészítő, ami garantálná a demencia megelőzését, a Ginkgo biloba szedése sem rendelkezik tudományosan igazolható hatással a betegség szempontjából.

Betegségmegelőzés

A demencia rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, cukorbetegség, a dohányzás és az elhízás. Ezek elkerülése szintén protektív hatású lehet.

A magas vérnyomás kezelésére irányuló terápiák esetében megdöbbentően kedvező eredmények születtek. A gyógyszeresen (dihidropiridin) kezelt magas vérnyomásban szenvedőknél a placebót kapó kontrollcsoporthoz képest 50 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki demencia (1000 páciensből 7,7 helyett 3,8-nál). Ez azt jelenti, hogy ha 1000 magas vérnyomásban szenvedő beteget 5 éven keresztül gyógyszeresen kezelnénk, azzal 19 páciensnél előzhetnénk meg a demencia kialakulását. A magas vérnyomás rendezésével csökken az agyi érelzáródás, a stroke kockázata is.

A dohányzás abbahagyása ész alkoholfogyasztás mérséklése ugyancsak kulcsfontosságú, ezek segítenek a magas vérnyomás kontrolljában és az érrendszeri betegségek megelőzésében is.

Olykor a demencia kialakulása valamilyen fejtraumára vezethető vissza, ilyen esetekben, csak az egyébként is triviális óvintézkedések betartására buzdítanánk: használjunk biztonsági övet, sportoláskor bukósisakot!

A fentiek tanulsága szerint, érdemes már fiatalkorban odafigyelnünk életmódunkra, hiszen ez későbbi szellemi épségünkre óriási hatással lehet. A demencia hatalmas terhet ró az egészségügyi ellátásra, így az egyéb protektív faktorok feltárása és prevenciós módszerek kidolgozása támogatandó gondolat.

Szerző: Gyarmati Bendegúz, Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete
Lektorálta: Dr. Szekeres Krisztina, háziorvos, pszichoterapeuta
Felhasznált források: Advances in the prevention of Alzheimer’s disease and dementia (PubMed); Can Alzheimer's Disease Be Prevented? (Alzheimer's Association); Promising Strategies for the Prevention of Dementia (JAMA Neurology)