• Sokat tehet a demencia megelőzése érdekében

        Szerző: BOE - Gyarmati Bendegúz, Lektorálta: Dr. Szekeres Krisztina, háziorvos, pszichoterapeuta

        Sokan úgy gondolnak a demenciára, mint egy konkrét betegségre, amely kizárólag az idősebb korosztályt érintheti. Ez azonban helytelen elképzelés. A demencia kifejezés valójában egy tünetegyüttes, mely a következőképpen foglalható össze: olyan memória-, illetve gondolkodási zavarokkal, szociális nehézségekkel járó kórkép, mely elég súlyos ahhoz, hogy befolyásolja a beteget mindennapi tevékenysége elvégzésében.

        A téma cikkei

        10/1 Mi a demencia?
        10/2 A demencia kiváltó okai 
        10/3 Demenciára utaló tünetek
        10/4 Demencia gyanú - Kivizsgálás és diagnózis
        10/5 Demencia típusok, várható életkilátások
        10/6 A demencia stádiumai
        10/7 A demencia kezelése
        10/8 A demencia megelőzéséről
        10/9 Szellemi leépülés és életmód
        10/10 Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, de számos egyéb tényező is befolyással lehet ennek az állapotnak a kialakulására. A demencia tünetei - a kiváltó októl függő mértékben - enyhíthetők, de a legcélszerűbb védekezés csakúgy, mint sok más betegség esetében - a néhány évtizeddel ezelőttig egyébként hatástalannak gondolt - prevenció.

        Noha számos olyan tényező van hatással a szellemi hanyatlásra, amin nemigen tudunk változtatni (kor, genetikai hajlam, Down-szindróma stb.), mégis megfelelő életmóddal sokat tehetünk kialakulása ellen.

        A rendszeres testmozgás hatása

        Érdekes módon az egyik legeredményesebb prevenciós módszer a rendszeres testmozgás (különösen az úgynevezett aerob mozgásformák), mely nem kizárólag a fizikai egészségre, de a szellemi állapotra is jótékony hatású. Ezt a szervezetre kifejtett különböző előnyös hatásaival magyarázzák. Ilyen például az úgynevezett neurotróf faktorok indukciója, melyet számos kísérletben igazoltak, így tehát közvetett bizonyítéknak tekinthető emberi viszonylatban is. Emellett a testmozgás keringésre kifejtett kedvező hatása is felelős lehet mindezért, mely biztosítja az idegsejtek jobb oxigénellátását, így annak megfelelő működését, lassabb kimerülését.

        Hirdetés

        A testmozgás ráadásul a koleszterinszint megfelelő értéken tartása, valamint a magas vérnyomás megelőzése szempontjából is javasolt, melyek együttesen felelőssé tehetők az ateroszklerotikus plakkok kialakulásáért. Egy metaanalízis kimutatta, hogy a korábban fizikai aktivitást nem végző személyek esetében, mindössze 4 testmozgással töltött hónap után érdemi javulás mutatkozik a kognitív teljesítményben. A legtöbb embernek a heti 2,5 óra közepesen megterhelő testmozgás megfelelő irányérték.

        A szellemi állapot karbantartása kulcsfontosságú!

        A fizikai aktivitás mellett természetesen a szellemi „tréning” is késleltetheti a betegség kialakulását. Ez lehet olvasás, keresztrejtvény, társasjátékok, nyelvtanulás, tánc vagy valamilyen hangszeren játszás. A lényeg, hogy valamilyen fokozott szellemi koncentrációt igénylő tevékenység legyen.

        Sokan beszélnek az úgynevezett kognitív tartalékról, mely arra utal, hogy hasonlóan előrehaladott stádiumú (a patológiás elváltozás mértéke alapján) Alzheimeres betegek közül a magasabb iskolai végzettségűek jobb szellemi képességekkel rendelkeznek. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy egyes kutatások eredménye szerint a társas kapcsolatok ápolása, a szociálisan aktív élet is stimulálja az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását. Azoknál, akik szegényes szociális életet folytatnak, nagyobb eséllyel alakul ki demencia a társas kapcsolataikat jobban ápoló társaikhoz képest. Érdemes tehát minél gyakrabban barátokkal találkozni, moziba, színházba, templomba járni, esetleg önkénteskedni. Sokan a szociális kapcsolatok jótékony hatását a kognitív tartalékok ápolásával hozzák összefüggésbe, melyet neuropatológiai vizsgálatok eredményei is igazolnak.

        Az általánosságban jó egészségi állapot szintén kedvező hatású lehet a szellemi hanyatlás megelőzésében. Ennek egyik kulcsfontosságú aspektusa a megfelelő táplálkozás. A mediterrán étrend (sok gyümölcs, zöldség, hal), mely antioxidánsban (E- és C-vitamin) és telítetlen zsírsavakban gazdag, csökkentheti a –  demencia kialakulásával összefüggésbe hozott - gyulladások intenzitását. Az antioxidánsok jótékony hatása nagy valószínűséggel az oxidatív stressz kiküszöbölésével magyarázható, az oxidatív stresszt gyakran teszik felelőssé az Alzheimeres kórképek progrediálódásáért. 

        Figyelem A tévhitekkel ellentétben a Ginkgo biloba szedése semmilyen tudományosan kimutatható hatással nem rendelkezik jelen betegség szempontjából!

        A demencia rizikófaktorai

        Ezek elkerülése szintén protektív hatású lehet. A magas vérnyomás kezelésére irányuló terápiák esetében megdöbbentően kedvező eredmények születtek. A gyógyszeresen (dihidropiridin) kezelt magas vérnyomásban szenvedőknél a placebót kapó kontrollcsoporthoz képest 50 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki demencia (1000 páciensből 7,7 helyett 3,8-nál). Ez azt jelenti, hogy ha 1000 magas vérnyomásban szenvedő beteget 5 éven keresztül gyógyszeresen kezelnénk, azzal 19 páciensnél előzhetnénk meg a demencia kialakulását. 

        Olykor a demencia kialakulása valamilyen fejtraumára vezethető vissza, ilyen esetekben, csak az egyébként is triviális óvintézkedések betartására buzdítanánk: használjunk biztonsági övet, sportoláskor bukósisakot!

        A fentiek tanulsága szerint, érdemes már fiatalkorban odafigyelnünk életmódunkra, hiszen ez későbbi szellemi épségünkre óriási hatással lehet. A demencia hatalmas terhet ró az egészségügyi ellátásra, így az egyéb protektív faktorok feltárása és prevenciós módszerek kidolgozása támogatandó gondolat.

        Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete Gyarmati Bendegúz
        Lektorálta: Dr. Szekeres Krisztina, háziorvos, pszichoterapeuta

        Források

         

        Módosítva: 2019.02.23 19:03, Megjelenés: 2017.12.14 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        Alvászavar

        Alvászavar

        B. M., szakfordító

        Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

        A szellemi hanyatlás, vagyis a demencia a társadalmak öregedésével egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A demenciában szenvedő idős emberek ellátása nemcsak társadalmi szinten jelent jelentős terhet, hanem az egyes családok számára is komoly problémát okozhat az ilyen betegek ellátása.

        Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

        Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

        Demencia: otthoni ápolás vagy intézményben történő elhelyezés?

        Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok elvégzésével is járhat. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a demens betegek ápolása jóval nagyobb stresszforrást jelenthet, mint az egyéb betegségben szenvedő vagy a kizárólag fizikailag korlátozott betegek ellátása.

        Demencia - Már az első jeleket komolyan kell venni

        A demencia különböző típusai világszerte az időskorral járó leggyakoribb betegségek. A 85 éven felüli emberek egyharmada szenved ebben a betegségben, aminek a leggyakoribb formája az Alzheimer-kór.

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.