• A demenciák kezelése - Elfeledtethető a feledékenység?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Demencia esetén összetett problémáról van szó, így a kivizsgálás, majd a kezelés is összetett feladat. A részletes kivizsgálás (tesztvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok, mint CT, MRI, SPECT, sőt akár lumbálpunkció, azaz a gerincvíz mintavétel) jó eséllyel megadja a választ a demencia jelenlétére, kedvező esetben a demencia konkrét típusa is pontosan megállapítható. Ezt követi megfelelő terápia megválasztása és indítása.

         

        A téma cikkei

        10/1 Mi a demencia?
        10/2 A demencia kiváltó okai 
        10/3 Demenciára utaló tünetek
        10/4 Demencia gyanú - Kivizsgálás és diagnózis
        10/5 Demencia típusok, várható életkilátások
        10/6 A demencia stádiumai
        10/7 A demencia kezelése
        10/8 A demencia megelőzéséről
        10/9 Szellemi leépülés és életmód
        10/10 Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demenciáról röviden

        A demencia több, gyakran egymással kombinálva is fennálló betegség összefoglaló orvosi neve. Legismertebb ilyen betegség az Alzheimer-kór, melynek gyakorisága 65 éves kor felett ugrásszerű növekedésnek indul, de váratlanul fiatal esetek is előfordulnak. Az egyes demenciák közös vonása, hogy a memória fokozatos romlásával járnak, de mivel az agy vezérli az egész testet, így tévedés a demenciákat csak a memóriazavarral azonosítani, számos egyéb pszichés tünet is társul, sőt a folyamat előrehaladtával olyan testi problémák is jelentkeznek következményként, mint például az inkontinencia, vagy hosszabb-rövidebb zavart időszakok, utóbbiak főleg agyi keringészavar eredetű demenciáknál. Lewy-testes demenciánál igen gyakori a döntően látási hallucináció vagy a Parkinson-kór tünetei, de fordítva is igaz, maga a Parkinson-kórhoz is társul demencia. Saját forma a frontális lebeny demencia, ahol a memóriazavar helyett inkább a személyiségváltozás és az ezt jellemző pszichés tünetek dominálnak. Alvászavar, nyugtalanság szinte majd minden demencia esetén előfordulhat.

        Olvasson tovább Mi a demencia? Részletes cikkünkért kattintson

        Hirdetések

        A demencia kezelési lehetőségei

        Sajnos nem szeretnék áltatni senkit, így előrebocsátom, a demencia még a mai, fejlett lehetőségek mellett sem gyógyítható, egy egyénileg is eltérő sebességgel előrehaladó folyamatról van szó. A gyógyszeres terápiának két célja van: az egyik a folyamat lassítása, a másik a jelentkező kísérő tünetek, kapcsolódó betegségek kezelése és enyhítése.

        Fontos, hogy a kezelést a lehető legkorábban kell elindítani. Hasonlatként, egy autóban is akkor kell fékezni, amikor még csak alakul a baj, de az ütközés után már késő nyomni a fékpedált. Nagyon fontos tehát a korai helyes diagnózis a demenciák esetében, ne várjuk tétlenül a leépülés különféle stációit.

        Gyógyszeres kezelés

        A folyamatlassító gyógyszerek közül kiemelendők az acetilkolinészteráz-gátló készítmények (például a donepezil, rivastigmin, galantamin hatóanyagú szerek), melyek elsődlegesen az Alzheimer-kór tünetlassítására szolgálnak a kezdetitől a középsúlyos fázisig, ám a gyakorlatban korlátozottabb terápiás reményekkel, de egyéb demenciáknál is alkalmazhatók, pláne ha a beteg kórképe kevert, és Alzheimeres komponensek is gyaníthatók vagy igazoltak. Érdekes alkalmazási terület a Lewy-testes demenciák kezelése, mert ugyan gyógyíthatatlan, kedvezőtlen prognózisú betegség, de ezek a gyógyszerek akár a velejáró hallucinációkat is tompíthatják, tehát itt nem csak folyamatlassító hatásúak, hanem konkrét tünetjavulás is sokszor megfigyelhető! Fontos megjegyezni, hogy a hallucinációk esetén alkalmazott hagyományos pszichiátriai gyógyszerek egy-két kivételtől eltekintve kerülendők a Lewy-testes demensek esetén, mert náluk a betegség speciális jellege miatt nem várt mellékhatások és állapotrosszabbodást okozhatnak.

        A betegség romlása estén egy idő után az acetilkolinészteráz-gátlókat kombinálni lehet memantinnal, sőt, előrehaladottabb Alzheimer-kór esetén egy idő után inkább kizárólag memantinnal folytatjuk a folyamatlassító kezelést.

        A gyógyszeres kezelés lehetséges mellékhatásai

        Elég sok ilyen gyógyszert írok fel a munkám során, azt szoktam mondani, a demencia egy komoly betegség, ami ellen komoly fegyverekre van szükség, azaz számolni kell mellékhatásokkal is. Például hasi panaszok viszonylag gyakran jelentkezhetnek, ugyanígy például a szédüléses panaszok sem ritkák. Szerencsére ezek a gyógyszer leállításával megszűnnek, tehát nem maradandóak. Ha például valaki nem tudja szedni a donepezilt, eredmény reményében próbálhatunk váltani a rivastigmin bőrtapasz változatára.

        Fontos a kontroll

        A gyógyszeres kezeléshez szükséges a rendszeres kontroll, ami részben követi az állapotváltozást, részben reagál arra. A szellemi képességek romlásával el kell fogadtatni a beteggel és a családdal, hogy néhány korábbi tevékenység ekkortól nem ajánlott (pl. az autóvezetést abba kell hagyni, vagy le kell adni a vadászfegyvert).

        Nagyon fontos a megfelelő tájékoztatás, ami néha időigényesebb a rosszabbul koncentráló, és egyébként is eleve idősebb betegekkel. Nem ritka, hogy ugyanazt az információt többször is türelmesen meg kell ismételni. Fontos a türelmes, korrekt munka, mert a betegek bár feledékenyek, de érzékenyek, ne sértsük meg őket azzal, hogy nem tudunk alkalmazkodni a tempójukhoz.

        A tájékoztatás, edukáció, és itt már a pszichoterápiás módszerek területére kezdünk jutni ezzel, amúgy is nagyon fontos a család felé is, akik a beteggel együtt élve néha jobban megszenvedik a betegséget, mint maguk a világ történéseit a romló rövidtávú memóriájukkal egyre kevésbé megélő betegek. Fontos felkészíteni a családot is a várható folyamatra. Léteznek segítő, sőt önsegítő csoportok is betegek, családok számára.

        A pszichoterápia nem csak a tájékoztatást szolgálhatja - A nem gyógyszeres kezelési lehetőségekről

        A demencia egy biológiai betegségcsoport, tehát pszichológiai módszerekkel nem igazán befolyásolható, de az úton haladva nagyon sokat segíthet a beteg életminőségének javításában, és abban, hogy tovább tudjon aktív maradni saját környezetében. Ha viszont így nézzük, az elérhető hatás nem, vagy nem sokkal kevesebb, mint a fentebb tárgyalt folyamatlassító gyógyszereink esetében! 

        A pszichoterápiás módszerek értelemszerűen a demencia induló vagy kezdeti szakaszában jöhet szóba, mert az ilyen terápiákhoz szükséges együttműködés feltételez egy bizonyos kommunikációs képességet és gondolkodásminőségi színvonalat (mi úgy mondjuk: kognitív szintet). Ez a betegség előrehaladtával sajnos már elveszik, de kezdeti szakaszban a pszichoterápia segíthet a betegnek megtanulni együttélni a memória- és egyéb gondolkodási hézagaival, segíthet kialakítani egyéni kerülőutakat, az életvezetést segítő módszereket. A pszichoterápia segíthet átrendezni a beteg életvezetését is a betegséghez alkalmazkodva. A demencia nagyon sokarcú betegség, és mindenki egy egyedi élet után kerül orvoshoz, így nagyon fontos az egyénre szabott módszerek és megoldások keresése. Ami beválik egy betegnél, egyáltalán nem biztos, hogy kicsit is működik egy másiknál!

        Ez a cikk is érdekelheti A pszichoterápiáról részletesen

        A nem gyógyszeres segítés másik fő területe a szükséges szellemi napi aktivitás fenntartásának segítése, fokozása. Régi megfigyelés, hogy az a részünk, amit kevésbé használunk, gyorsabban romlik, igaz ez az agyra is, így különféle agyi tréning módszerekkel segíthetjük a lehető legjobb formában maradni agyunkat. Ez nem feltétlenül valami speciális módszert takar, hanem egy stabil, aktív napi rutin kialakítását jelenti alapvetően, amiben sok szellemi tevékenység is szerepel. Csak a TV előtt ülni, vagy egy székben gubbasztani nem aktivitás, és ebben a beteg környezetének is felelőssége van. Ha más nem is, de könyv, keresztrejtvény, séták sokat segítenek bármikor. Jól jöhet egy, a betegséggel folytatható hobbi, például egyszerűbb kerti munkák, de az is fontos, hogy a beteg lehetőségeihez képest vegyen részt a háztartásban, önmaga ellátásában is.

        A stabil rutin és ingerek segítenek szellemileg tovább aktívnak maradni, de abban is jók, hogy a sikeres feladat vagy problémamegoldás egy pozitív visszajelzést, mondhatni sikerélményt adjon a betegnek. Érdemes beszélgetésekbe is bevonni a beteget, a probléma jellege miatt inkább a múltról, régebbi dolgokról lehet jobban beszélgetni, de itt is a cél az agy mozgatása, ébrentartása. Egyedül élő betegeknél lehet hasznos, ha valami nappali kórházba rendszeresen eljárhat, ahol foglalkozások is vannak, emberek veszik körül, élmények, impulzusok érhetik.

        Néhány gyakorlati példa a szellemi tréninghez

        Dr.Horváth Szabolcs: A szocioterápia szakmai protokollja című munkája alapján az alábbi tevékenységekkel, gyakorlatokkal fejleszthető a memória, és lassítható a szellemi leépülés mértéke.

        1. Az érzékelés, észlelés fejlesztése: 

        - Látás - feladatok színekkel, geometriai formákkal, ábrákkal
        - Hallás - hangok felismerése (állathangok, természet hangjai, háztartási gépek, egyéb zajok)
        - Tapintás - bekötött szemmel tárgyak felismerése, különböző tapintatú anyagok (fa, fém, kő, műanyag stb.), textíliák és egyéb felületek tapintása
        - Szaglás, ízlelés - A játékos formában történő szaglás-ízlelés próbáknál érdemes erős illatú fűszernövényekkel próbálkozni (fokhagyma, fahéj, citrom).

        2. Memóriatréning és verbális készségfejlesztés formái

        - Szóasszociáció, szólánc, felsorolás, gyűjtés, szavak hallás utáni ismétlése, hármas parancs, szólások, közmondások, találós kérdések, kakukktojás, igaz vagy hamis, szinonimák, ellentétpárok.
        - Játék a betűkkel (szavak képzése adott betűkből, kiegészítés, változtatás)
        - Játék szavakkal: Szavak visszafelé, igekötős változatok, változtatás betűcserével vagy szótagváltoztatással, több jelentésű szavak, összetett szavak. Melyik szó illik a mondatba? Szómagyarázat, barkochba. Mondatbefejezés.
        - Időérzékelés, időben való tájékozódás fejlesztése az egy napon belüli, a hét napjaiban, hónapokban, évszakokban, a naptár vonatkozásában segíti a tájékozódást.
        - Gondolkodási funkciók, az absztrakt fogalmi gondolkodás fejlesztése az általánosítást, fogalomalkotást, következtetést, a rész-egész viszonyának felismerését, lényegkiemelést, problémamegoldó gondolkodást, ok-okozati összefüggések felismerését segíti.

        Ilyen feladatok lehetnek:

        - Kép-szókép kártyák - párosítás, pl. foglalkozások, cselekvések, tulajdonságok. Képes kártyák - csoportosítások (pl. állatokat, növényeket, hangszereket ábrázoló képek) összetartozó tárgyak (pl. kulcs-lakat, seprű-lapát, lábas-fedő), ellentétek keresése (pl. nedves-száraz, tiszta-piszkos, forró-hideg).
        - Különbségek felismerése képeken: Sorrendbe állítás - egy rövid, jól értelmezhető történet mozzanatait ábrázoló képeket keverjük össze, majd kérjük meg a beteget, hogy tegye sorrendbe, és mesélje el röviden a történetet!
        - Az észlelés (vizuális, auditív, taktilis) fejlesztése, tárgyi modalitások felismerése a színek felismerését, formafelismerést, alak-háttér megkülönböztetését, azonosság-különbözőség felismerését, nagyságfelismerését segíti. A hangfelismerés, hangdifferenciálás, akusztikus diszkriminációs gyakorlatok és a differenciálás tapintás alapján, különféle formák, tárgyak felismerése tapintással szintén az észlelés fejlesztését szolgálják.

        Forrás, és további feladatok: idosgondozas3.webnode.hu

        A betegségfolyamat során eljön egy pont, amikor érdemesebb már szociális otthonban folytatni

        Az évek során a család is kimerülhet, de a betegség maga is eljut olyan fázisba, amikor már a betegség meghaladja lehetőségeiket. Nem könnyű döntés, de tudni kell időben meghozni, mert az intézménybe való tényleges bejutásig is idő telik még el.

        A demencia kezelése, és a betegség kísérése összetett feladat, az orvos mellett, mint látható, sok feladat hárul egyéb egészségügyi dolgozókra, szociális területen segítőkre is. Tegnap a demenciáért még ennyit se tudtunk tenni, ma itt tartunk, és bízhatunk benne, hogy a folyamatosan zajló újabb és újabb ígéretes kutatások eredményeként "holnap" még sokkal többet fogunk tudni tenni.

        Ezt olvasta már? Mit lehet tenni memóriaromlás esetén?

        Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Legutóbb frissült: 2018.07.22 14:45
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A gégegyulladás

        A gégegyulladás

        Dr. Nagy László

        A betegség tünetei jellegzetesek és hevenyen bontakoznak ki.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

        Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

        Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demens betegek ellátása komoly feladat mind a család, mind az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, tehát a társadalom számára is. Az állapot egyénileg is változó gyorsaságú leépüléses folyamat - és itt a hangsúly a folyamat szón van. Összeszedtünk néhány hasznos tanácsot azoknak a hozzátartozóknak, akik demens beteget ápolnak.

        Mikor kell demencia miatt abbahagyni az autóvezetést?

        Demencia esetén, ha a beteggel többször megesik, hogy elfelejtkezik a parkolójegyről, eltéved vagy gyakoriak a hirtelen fékezésből, koccanásból eredő kellemetlenségei, át kell gondolni, hogy szabad-e még vezetnie.

        Alzheimer-kórral járó kellemetlenségek

        A gondolkodási és kognitív funkciók Alzheimer-kórral járó beszűkülése jelentősen megnehezíti az érintettek mindennapjait. Hazánkban jelenleg kétszázezer ember szenved ebben a betegségben.

        Alzheimer-kór - A kognitív képességeket támogató speciális terápiás módszerek

        Az Alzheimer-kór kezelése terén az utóbbi években nagy előrelépés történt. Összegyűjtöttük, hogy jelenleg milyen kezelési módszerek érhetőek el.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.