• A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        A téma cikkei

        10/1 Mi a demencia?
        10/2 A demencia kiváltó okai 
        10/3 Demenciára utaló tünetek
        10/4 Demencia gyanú - Kivizsgálás és diagnózis
        10/5 Demencia típusok, várható életkilátások
        10/6 A demencia stádiumai
        10/7 A demencia kezelése
        10/8 A demencia megelőzéséről
        10/9 Szellemi leépülés és életmód
        10/10 Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demenciák kivizsgálásához neurológiai, pszichiátriai vizsgálat, koponya CT- vagy MR-vizsgálat szükséges. A neurológiai vizsgálat része speciális tesztek elvégzése, ezek segítenek a demencia típusának beazonosításában.

        Jó tudni! Demenciára utaló panaszokat észlel? Mutatjuk, kihez kell fordulnia

        Demencia vagy pszeudodemencia?

        A feledékenység oka gyakran valóban demencia, ugyanakkor sok esetben úgynevezett pszeudodemencia igazolódik a kivizsgálás során. Ez esetben depresszió áll a tünetek hátterében, a beteg nyomott hangulata, érdektelensége miatt nem koncentrál, nem figyel oda, ezért nem tudja visszaidézni a dolgokat. Ilyenkor depresszió elleni készítmény alkalmazása mellett a beteg figyelme, koncentrációja javul. Az elkülönítésében segítséget jelenthet a kórelőzmény, a kórlefolyás, a klinikai kép jellegzetességei és a beteg vizsgálati helyzethez való hozzáállása.

        Hirdetés

        A depressziós beteg kevés erőfeszítést tesz még egyszerűbb problémák megoldása során is, és hangoztatja a feledékenységét, a demens beteg viszont próbálkozik és tagadja a probléma meglétét, kimagyarázza a feledékenység következményeit, elbagatellizálja a történteket, gyakran haraggal reagál, ha szembesítik a hiányosságával. A depressziós beteg tipikus, motivációhiányból eredő válasza a tesztkérdésekre a "nem tudom", a demens beteg viszont akár hibásan is, de válaszol a kérdésekre, igyekszik együttműködni. Depresszióra utal, ha a beteg panaszkodik a teljesítmény hanyatlására, panaszait eltúlozza, azokról részletesen beszámol. Depresszióban a rövid- és a hosszú távú memória zavara közel azonos mértékű, demencia esetén a rövidtávú memóriazavar kifejezettebb. Depresszióban a beszéd szerkezete és tartalma közel megtartott, míg demenciában sérül. A depressziós beteg képes a tanulásra, nem felejt gyorsan, mindez ellentétes a demensnél.

        Tesztelje magát Ezek már a demencia tünetei? Demencia teszt

        Elsődleges vagy másodlagos demencia?

        Amennyiben megbizonyosodunk, hogy nem depresszióról, hanem demenciáról van szó, a kezelés miatt fontos annak tisztázása, hogy elsődleges vagy másodlagos demenciaról van-e szó.

        Ennek kivizsgálására laborvizsgálat történik:

        • vércukormérés,
        • máj- és vesefunkciók,
        • teljes vérkép
        • és a pajzsmirigyhormonok vizsgálata szükséges. 

        Mit jelentenek a laborértékek? Informálódjon a WEBBeteg labortérték-keresőjében

        Emellett belgyógyászati vizsgálatra és koponya MR (esetleg CT) vizsgálatra is sor kerülhet. A demencia kivizsgálás része az EEG (elektroencephalographiás) vizsgálat, ami bizonyos típusú gyulladásos folyamatokat és epilepsziákat zár ki a hirtelen fellépő demenciák mögött. Szükséges még a MMSE (Mini Mental Scale) és a HIS (Hachinski Ishaemias Scale), valamint az órateszt elvégzése is.

        Ezen vizsgálatok alapján zárható ki a másodlagos, legtöbbször vaszkuláris demencia fennállása, így ekkor feltételezhetjük, hogy primer (elsődleges) demenciában szenved a beteg.

        Az MMSE vizsgálat

        A szellemi leépültség mértékét a klinikai gyakorlatban az úgynevezett MMSE vizsgálattal határozzuk meg, ami egyszerű kérdésekre adott válaszok, könnyű szóbeli és írásos-rajzos feladatok kiértékelését jelenti. Több formája van, mi a 30 pontos változatát használjuk. Itt kb. 15-18 pontos tartomány alatt már érdemes elgondolkozni gondozónő fogadása, vagy intézményi elhelyezés lehetőségeiről, mert sajnos eljöhet minden erőfeszítésünk, és orvosi kezelések ellenére is a pont, amikor a beteg már segítségre szorul a tisztálkodásban, sőt akár az alapvető higiéniai kérdések is problémává válhatnak idővel.

        A néhány, egymással klinikai megjelenésükben sok rokon vonást mutató betegség (legtöbbször Alzheimer-kór, Lewy-testes betegség, multiszisztémás atrófia (MSA), Hallervorden-Spatz-betegség) életben történő diagnózisa és hatékony kezelése még nem ismert, nincs olyan diagnosztikai, labor- vagy MR-eltérés, ami kimutatná. A legtöbb adat a leggyakoribb Alzheimer-kórról van, ennek kezdeti és középsúlyos stádiumában elérhető már hatékony gyógyszer, ami néhány évre lelassítja a kíméletlen betegség progresszióját.

        Dr. Kerekes Éva, neurológusDr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvosForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Kerekes Éva, neurológus, Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Módosítva: 2020.09.21 17:05, Megjelenés: 2018.06.22 16:52
      • Cikkajánló

        Hurutos köhögés

        Hurutos köhögés

        Dr. Zaránd Rajmund

        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?

        Emlőrák kezelése

        Emlőrák kezelése

        Dr. Pukoli Dániel

        Milyen személyre szabott terápiás lehetőségek vannak emlőrák esetén?

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

        Demencia - Mi lehet a kiváltó ok?

        A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór. Pedig érdemes tudni, hogy számos más oka is lehet a demencia kialakulásának.

        Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz

        Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

        Demens beteg a családban: hogyan befolyásolja egy család életét?

        Egy demenciában szenvedő rokon alapvetően változtathatja meg a család életét, hiszen a beteg ápolásával járó terhek mellett a családnak azzal a ténnyel is meg kell küzdenie, hogy szeretett hozzátartozója memóriája egyre inkább hanyatlik, azaz sok dolgot elfelejt, valamint a viselkedésében és személyiségében is gyökeres változások léphetnek fel, esetleg őket sem ismeri meg.

        Demencia - Már az első jeleket komolyan kell venni

        A demencia különböző típusai világszerte az időskorral járó leggyakoribb betegségek. A 85 éven felüli emberek egyharmada szenved ebben a betegségben, aminek a leggyakoribb formája az Alzheimer-kór.

        Alzheimer-kór - A megfelelő életmód ellensúlyozza a genetikai adottságokat

        Az egészséges életmód véd az Alzheimer-kórral szemben. De vajon vonatkozik-e ez azokra is, akiknél magasabb a demencia genetikai kockázata? Kutatók megállapítása szerint az egészséges élet megtérül - még abban az esetben is, ha génjeink kedvezőtlenebbek.

        Higiénia és testápolás a demens betegeknél - Hogyan segítsen a fürdésnél?

        A betegápoló egyik leggyakoribb feladata, hogy segítsen a mosakodásban, fürdésben. Noha a testápolásban való segítség hamar rutinfeladattá válhat a gondozó számára, fontos, hogy ne feledje, a demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedő beteg nagyon eltérő módon látja a dolgokat. A betegség előrehaladottabb szakaszában előfordulhat, hogy nem emlékszik rá, hogy korábban segítettek neki a testápolásnál. Ennek következtében ideges, szorongó, szégyenkező és sebezhető lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.