A demencia kivizsgálása, diagnózisa

Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

A demenciák kivizsgálásához neurológiai, pszichiátriai vizsgálat, koponya CT- vagy MR-vizsgálat szükséges. A neurológiai vizsgálat része speciális tesztek elvégzése, ezek segítenek a demencia típusának beazonosításában.

Ez is érdekelheti Demenciára utaló panaszokat észlel? Mutatjuk, kihez kell fordulnia

Demencia vagy pszeudodemencia?

A feledékenység oka gyakran valóban demencia, ugyanakkor sok esetben úgynevezett pszeudodemencia igazolódik a kivizsgálás során. Ez esetben depresszió áll a tünetek hátterében, a beteg nyomott hangulata, érdektelensége miatt nem koncentrál, nem figyel oda, ezért nem tudja visszaidézni a dolgokat. Ilyenkor depresszió elleni készítmény alkalmazása mellett a beteg figyelme, koncentrációja javul. Az elkülönítésében segítséget jelenthet a kórelőzmény, a kórlefolyás, a klinikai kép jellegzetességei és a beteg vizsgálati helyzethez való hozzáállása.

A depressziós beteg kevés erőfeszítést tesz még egyszerűbb problémák megoldása során is, és hangoztatja a feledékenységét, a demens beteg viszont próbálkozik és tagadja a probléma meglétét, kimagyarázza a feledékenység következményeit, elbagatellizálja a történteket, gyakran haraggal reagál, ha szembesítik a hiányosságával. A depressziós beteg tipikus, motivációhiányból eredő válasza a tesztkérdésekre a "nem tudom", a demens beteg viszont akár hibásan is, de válaszol a kérdésekre, igyekszik együttműködni. Depresszióra utal, ha a beteg panaszkodik a teljesítmény hanyatlására, panaszait eltúlozza, azokról részletesen beszámol. Depresszióban a rövid- és a hosszú távú memória zavara közel azonos mértékű, demencia esetén a rövidtávú memóriazavar kifejezettebb. Depresszióban a beszéd szerkezete és tartalma közel megtartott, míg demenciában sérül. A depressziós beteg képes a tanulásra, nem felejt gyorsan, mindez ellentétes a demensnél.

Ez is érdekelheti Demenciára utaló panaszokat észlel? Kihez kell fordulnia?

Elsődleges vagy másodlagos demencia?

Amennyiben megbizonyosodunk, hogy nem depresszióról, hanem demenciáról van szó, a kezelés miatt fontos annak tisztázása, hogy elsődleges vagy másodlagos demenciaról van-e szó.

Ennek kivizsgálására laborvizsgálat történik:

• vércukormérés,
• máj- és vesefunkciók,
• teljes vérkép
• és a pajzsmirigyhormonok vizsgálata szükséges.

Ezt olvasta már? Informálódjon a WEBBeteg labortérték-keresőjében

Emellett belgyógyászati vizsgálatra és koponya MR (esetleg CT) vizsgálatra is sor kerülhet. A demencia kivizsgálás része az EEG (elektroencephalographiás) vizsgálat, ami bizonyos típusú gyulladásos folyamatokat és epilepsziákat zár ki a hirtelen fellépő demenciák mögött. Szükséges még a MMSE (Mini Mental Scale) és a HIS (Hachinski Ishaemias Scale), valamint az órateszt elvégzése is.

Ezen vizsgálatok alapján zárható ki a másodlagos, legtöbbször vaszkuláris demencia fennállása, így ekkor feltételezhetjük, hogy primer (elsődleges) demenciában szenved a beteg.

Az MMSE vizsgálat

A szellemi leépültség mértékét a klinikai gyakorlatban az úgynevezett MMSE vizsgálattal határozzuk meg, ami egyszerű kérdésekre adott válaszok, könnyű szóbeli és írásos-rajzos feladatok kiértékelését jelenti. Több formája van, mi a 30 pontos változatát használjuk. Itt kb. 15-18 pontos tartomány alatt már érdemes elgondolkozni gondozónő fogadása, vagy intézményi elhelyezés lehetőségeiről, mert sajnos eljöhet minden erőfeszítésünk, és orvosi kezelések ellenére is a pont, amikor a beteg már segítségre szorul a tisztálkodásban, sőt akár az alapvető higiéniai kérdések is problémává válhatnak idővel.

A néhány, egymással klinikai megjelenésükben sok rokon vonást mutató betegség (legtöbbször Alzheimer-kór, Lewy-testes betegség, multiszisztémás atrófia (MSA), Hallervorden-Spatz-betegség) életben történő diagnózisa és hatékony kezelése még nem ismert, nincs olyan diagnosztikai, labor- vagy MR-eltérés, ami kimutatná. A legtöbb adat a leggyakoribb Alzheimer-kórról van, ennek kezdeti és középsúlyos stádiumában elérhető már hatékony gyógyszer, ami néhány évre lelassítja a kíméletlen betegség progresszióját.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Kerekes Éva, neurológus, Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter