Demencia
Mindent a témáról
|
További tartalmak
Minden rovat és szolgáltatás
|
A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.
A téma cikkei |
10/1 Mi a demencia? |
A leggyakoribb és talán legismertebb demencia forma. A primer demenciák közé tartozik, azaz nincs kiváltó betegség a hátterében, és sajnos ezesetben a sejtpusztulás pontos oka nem tisztázható. A beteg életében kizárásos alapon diagnosztizálható, miután koponya CT vagy MR vizsgálattal kizárták az agyérbetegséget és egyéb kórképeket. A betegség kezdetében ezek a vizsgálatok nem mutatnak eltérést, később bizonyos agyi területeken alakul ki agysorvadás.
Korai tünetek: a rövidtávú memória zavara, gyenge ítélőképesség, a megfelelő szavak megtalálásának nehézsége.
A betegség fejlődése: az Alzheimer-kór általában a korai szakaszból a középső szakaszba 2-4 év alatt jut. A középső szakaszban a kognitív képességek tovább romlanak és a demenciára jellemző viselkedésbeli és pszichológiai tünetek is kialakulhatnak, melyek különösen nagy kihívást jelenthetnek mind a beteg, mind a gondozó számára.
Prognózis: a várható élettartam általában a diagnózist követően 8-10 év, bár vannak néhányan, akik 20 évet is élnek.
Bővebben Az Alzheimer-kórról részletesen
Korai tünetek: gyakori korai tünetek közé tartozik a megfelelő szó megtalálásának nehézsége, a memóriazavar, bizonyos dolgok végrehajtásának nehézsége és a hallott információk feldolgozásának lassulása. Vaszkuláris demencia az agyi vérellátás valamilyen zavara miatt alakul ki. Ez lehet stroke vagy olyan nem ismert, nem diagnosztizált érbetegség, mely hatására károsodik egy-egy agyterület vérellátása (például fehérállomány elváltozások vagy érszűkület).
A betegség fejlődése: a vaszkuláris demenciára általában a fokozatos leépüléssel járó Alzheimer-kórral ellentétben lépcsőzetes, nagyobb léptékű előrehaladás jellemző. Ez azt jelenti, hogy a beteg állapota a kezdeti tünetek után még jó ideig stabil marad, majd egy érezhető visszaesés következik be, mely szintén hosszabb ideig tart a következő visszaesésig. Az ítélőképesség és személyiség változása kisebb mértékű, ám a memória- és tájékozódási zavar (térben és időben is) jellemző.
Prognózis: a vaszkuláris demencia prognózisa nagymértékben változó, attól függően, hogy mekkora kár keletkezett az agyban, illetve jelentkezik-e újabb stroke vagy TIA.
Olvasson tovább Itt írtunk részletesen a vaszkuláris demenciáról
Korai tünetek: a Lewy-testes demenciára a testi és a szellemi változások egyaránt jellemzőek. A merevség, izomgyengeség, nehézkes mozgás, valamint a döntéshozatali nehézség mellett memória- és figyelemzavar is megfigyelhető. A Lewy-testes demenciában a szellemi tünetek a testi tünetek előtt, vagy azzal egy időben, esetleg kevesebb, mint egy évvel a testi tünetek után jelentkeznek.
A betegség fejlődése: a Lewy-testes demencia nagyon változó, akár egyik napról a másikra is jelentősen romolhat.
Prognózis: a várható élettartam sok tényezőtől függ, de a becslések szerint a diagnózist követően 8 év.
Korai tünetek: a Wernicke enkefalopátiának is nevezett kórkép viszonylag hirtelen kialakuló állapot, melyet többek között zavartság, a látászavar, csökkent mentális éberség és lábremegés jellemez. A betegség kialakulása gyakran a túlzott alkoholfogyasztáshoz köthető, és azonnali kórházi kezelést igényel. A terápia általában nagydózisú tiamin (B1-vitamin) adagolást foglal magába. A Korsakoff-szindróma inkább krónikus állapot, melyre a memóriakárosodás, fantáziálás (a beteg a hiányos emlékeit a fantáziája által szült elemekkel egészíti ki) és hallucinálás jellemző.
A betegség fejlődése: ha mielőbb kezelik, lehetséges a Wernicke enkefalopátia visszafordítása, ugyanakkor a Korsakoff-szindróma tünetei folytatódhatnak.
Prognózis: az átlagos várható élettartam a Wenicke-Korsakoff szindróma estén jelentősen változó. Absztinenciát követően egyeseknél a betegségnek nincs hatása, míg másoknál drámaian lerövidíti az életet.
Korai tünetek: a Pick-betegség olyan típusú demencia, mely általában a fiatalabbakat érinti gyakrabban. A korai időszakban a memória még nem érintett, csak a személyiség és a viselkedés változása figyelmeztet a betegségre. Úgy tűnhet, a beteg nem törődik másokkal és gátlástalanul viselkedik.
A betegség fejlődése: a betegség előrehaladtával csökkennek a kommunikációs készségek (a kifejezőkészség és a megértés is), valamint a memória és a fizikai készségek.
Prognózis: a betegség típusától függően a várható élettartam a diagnózist követően 2-20 év.
Korai tünetek: a HIV-fertőzéssel kapcsolatos demencia esetén a betegnek gyakran vannak koncentrációs és figyelési nehézségei, memóriazavara. Emellett a személyiségben és a viselkedésben is jelentkezhetnek változások.
A betegség fejlődése: a betegség előrehaladásával a fizikai képességek is hanyatlani kezdenek. Nehézséget okozhat a séta és a szem-kéz koordináció is.
Prognózis: a várható élettartam attól függően változó, hogyan hat a szervezet a kezelésre, mint például a rendkívül aktív antiretrovirális terápiára (HAART).
Korai tünetek: a korai tünetek nagyon hasonlítanak az Alzheimer-kór korai tüneteire. Tipikusan ide tartoznak az új információk, készségek elsajátítási nehézsége, a rövidtávú emlékezet romlása, a napok és idő meghatározásának zavara és a megfelelő szó megtalálásának nehézsége.
A kevert demenciát gyakran tévesen csak egy típusú demenciaként diagnosztizálják, pedig általában az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia és a Lewy-testes demencia kombinációjáról van szó.
A betegség fejlődése: az agyműködés tovább romlik, nehézséget okoznak a mindennapi fizikai tevékenységek, és a kognitív készségek is tovább romlanak.
Prognózis: a diagnózis felállítását követő várható élettartam meghatározása nehéz, mivel a diagnózis is szórványos. Ugyanakkor a kutatók becslése szerint a prognózis a kevert demencia esetén rövidebb, mint egyetlen demencia típus esetén (pl. Alzheimer-kór), mivel további tényezők is befolyásolják az agy működését.
Korai tünetek: az agysérülés tünetei közé tartoznak az eszméletvesztés, emlékezetkiesés, személyiség- és viselkedésváltozások, valamint a lassú, akadozó beszéd.
A betegség fejlődése: bár az egyszerű agyrázkódás tüneti gyakran átmenetiek, és megfelelő kezeléssel gyógyíthatóak, a krónikus traumás enkefalopátia általában idővel, ismételt fejsérülések hatására alakul ki, és nem visszafordítható. A későbbi tünetek közé tartoznak a döntéshozatali képesség romlása, az agresszivitás, a csökkent motoros funkciók és a hatékony kommunikáció képtelensége.
Prognózis: a várható élettartam a sérülések súlyosságának függvényében változik.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító, www.verywell.com
Lektorálta: Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
Neuropátiára utaló jelek
Prof. Dr. Barkai LászlóMegfelelő odafigyeléssel viszonylag korán felismerhetőek.
A száraz bőr okai
Dr. Bodnár EdinaSzámos ok állhat a háttérben. Melyek ezek? Mit tehet a kellemetlen panasz ellen?
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a demencia és a magas vérnyomás?
A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. Hogyan függ össze a hipertóniával?
A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását
A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.
A demencia kivizsgálása, diagnózisa
Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.
Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?
Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.
Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz
Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.
Mi a demencia?
A demencia a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak.
A demencia stádiumai
A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.
Demencia: otthoni ápolás vagy intézményben történő elhelyezés?
Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok elvégzésével is járhat. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a demens betegek ápolása jóval nagyobb stresszforrást jelenthet, mint az egyéb betegségben szenvedő vagy a kizárólag fizikailag korlátozott betegek ellátása.
Neurológus, vaszkularis neurológus (agyérbeteg-specialista)
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!