• Hogyan kapcsolódik egymáshoz a demencia és a magas vérnyomás?

        WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus

        A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. Hogyan függ össze a hipertóniával?

        A téma cikkei

        6/1 Demenciát okozó ritkább kórképek
        6/2 A vaszkuláris demencia
        6/3 Hipertónia és demencia
        6/4 Hogyan előzhető meg a demencia kialakulása?
        6/5 A demencia háttere
        6/6 Demencia-teszt

        A demencia többféle agyi kórfolyamat kapcsán létrejöhet, tehát nem egy konkrét betegséget, hanem tünetcsoportot nevezünk ezen az összefoglaló néven.

        A demencia tünetei közé a feledékenységen, az új dolgok megjegyzésének és a régi emlékek felidézési zavarán túl, a tájékozatlanság, figyelemzavar, bizonyos addig rutinnak számító cselekvések (pl. öltözködés, evés, munkaképesség) képességének elvesztése, járászavar, alvás-ébrenlét ciklusának megváltozása, vizelet-, illetve széklettartási zavar, túlzott lehangoltság, vagy feldobottság, illetve közöny kapcsolódhat.

        Hirdetés

        A demenciát okozó elváltozások

        Demencia hátterében az alábbi elváltozások állhatnak:

        • Ritkább agyi kórképek

          A demenciát kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick betegség, a Lewy-testes betegség, a Creutzfeldt-Jakob kór, a Korsakoff-szindróma vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.
          az agy degeneratív elváltozásai - bizonyos anyagoknak, az idegsejtekben vagy a köztük lévő területekben történő lerakódása következtében kialakuló idegsejt pusztulás,
        • stroke (szélütés) – ha olyan területeket érint, melyek károsodása demencia kialakulásához vezet pl. a homloklebeny, halántéklebeny, thalamus,
        • agyi kisérbetegség, mely az stroke-hoz hasonlóan okozhat demenciat.

        A magas vérnyomás hatásai

        A magas vérnyomás az elsődleges oka a stroke, illetve az agyi kisérbetegség kialakulásának. A hosszú ideje fennálló magas vérnyomás - mely tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértéket jelent – károsítja az agyi ereket, olyan változásokat indukálva az erek falában, melyek hatására azok már nem lesznek képesek megfelelő módon reagálni a vérnyomás változásaira, így az agy vérellátása zavart szenved.

        Ennek következtében, ha a károsító folyamat elsődlegesen a nagyobb agyi verőereket károsítja, agyvérzés vagy agylágyulás alakulhat ki. Míg ha a kis verőerek károsodnak, akkor mikrovérzések, mikrolágyulások, úgynevezett lacunaris infarctusok alakulhatnak ki az agy számos területén, valamint a kamraszarvak környezetében fehérállományi károsodás.

        Mindezek kapcsán olyan agyi területek, központok, illetve az ezeket összekötő pályák károsodhatnak, amelyek következménye különböző súlyosságú demencia lehet. Ezeket a demenciákat összefoglalóan vaszkuláris demeciának (ér eredetű) nevezzük.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        vaszkuláris demencia előfordulási gyakorisága 1.5 százalékra tehető, az Alzheimer típusú demencia után ez a második leggyakrabban előforduló demencia típus. A férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők. Mint minden demencia típusnak, ennek is nő az előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával.

        A vaszkuláris demencia megelőzése, kezelése

        Ebben a betegségcsoportban a halálozási arány magasabb, mint egyéb demencia típusokban, illetve a betegség kezdetétől számított túlélési idő pedig rövidebb. Az 5 éves túlélés a betegség kezdetétől számítva 39 százalék.

        A demenciák kezelése -  köztük a vaszkuláris demenciáé - napjainkban még gyerekcipőben jár. Nincs olyan kezelési mód, amely hosszú távon megfelelő mértékben javítana a tüneteken.

        A vaszkuláris demencia kialakulása az esetek döntő többségében megelőzhető lenne, az időben felismert és megfelelően kezelt magas vérnyomással, éppen ezért a megelőzésre kell törekedni.

        Olvasson tovább! Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?

        Dr. Bessenyei Mónika, neurológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus

        Módosítva: 2018.10.30 18:45, Megjelenés: 2017.07.22 14:45
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Nem lát élesen?

        Nem lát élesen?

        Dr. Árvay Anita

        Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)

        Szkizofréniával küzd?

        Szkizofréniával küzd?

        Szponzorált tartalom

        Hogyan lehet teljes életet élni ezzel a betegséggel? Tanácsok a sorstársaknak. (x)

        Diagnózis: Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór még mindig kevéssé ismert betegségnek számít, a diagnózis felállítását általában más, hasonló tüneteket okozó betegségek kizárásával kezdik.

        Betegségek, melyek demenciát okozhatnak

        A demenciát egy kis százalékban olyan ritkábban előforduló agyi megbetegedések okozzák, mint a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór vagy az ismertebbnek és gyakoribbnak mondható Parkinson-kór.

        Hogyan előzhető meg a demencia kialakulása?

        A demencia elnevezés több különböző betegséget foglal magába, melyek a szellemi teljesítőképesség hanyatlásával és a személyiség változásával járnak együtt.

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        Életmódváltással javítható az agyműködés is

        Egy amerikai kutatás szerint az agyműködés és a memória jelentősen javítható olyan életmódváltással, melynek fő alkotóelemei az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stresszkezelő technikák alkalmazása illetve különböző memóriafejlesztő gyakorlatok.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.