Hipertónia és demencia - A magas vérnyomás a szellemi leépülés egyik fő oka

Dr. Bessenyei Mónika
szerző: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus - WEBBeteg
frissítve:

A demencia általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. A szellemi leépülés folyamata azonban minden életkorban nagy mértékben megelőzhető vagy lassítható a magas vérnyomás kontrollálásával.

Szellemi leépülés és az agyi erek állapota

A demencia többféle agyi kórfolyamat kapcsán létrejöhet, tehát nem egy konkrét betegséget, hanem tünetcsoportot nevezünk ezen az összefoglaló néven. Hátterében az alábbi elváltozások állhatnak:

  • az agy degeneratív elváltozásai – bizonyos anyagoknak (az idegsejtekben vagy a köztük lévő területeken történő) lerakódása következtében kialakuló idegsejtpusztulás, ide tartozik a legismertebb kórkép, az Alzheimer-kór;
  • stroke (szélütés) – amennyiben a stroke olyan területeket érint, melyek károsodása demencia kialakulásához vezet (pl. a homloklebeny, halántéklebeny, thalamus);
  • agyi kisérbetegség – az agyi erek károsodása okozhat demenciát, a gondolkodás lelassulását, koordinációs zavarokat.

Mind az agyi kisérbetegségek, mind a stroke fő rizikófaktora a tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás. Ezeket a demenciákat összefoglalóan vaszkuláris (ér eredetű) demeciának nevezzük. A vaszkuláris demencia akkor alakul ki, ha az agy vérellátása nem megfelelő.

Hogyan okoz demenciát a magas vérnyomás?

A hosszú ideje fennálló magas vérnyomás - mely tartósan 140/90 Hgmm feletti vérnyomásértéket jelent – károsítja az agyi ereket, olyan változásokat indukálva az erek falában, melyek hatására azok már nem lesznek képesek megfelelő módon reagálni a vérnyomás változásaira. Az erek károsodásának hatására az agy vérellátása zavart szenved. A vér szállítja a létfontosságú oxigént és a tápanyagot az agyba, nélküle az agysejtek elpusztulnának.

Ha a károsító folyamat elsődlegesen a nagyobb agyi verőereket károsítja, a stroke valamely formája, agyvérzés vagy agylágyulás alakulhat ki. Míg ha a kis verőerek károsodnak, akkor mikrovérzések, mikrolágyulások, úgynevezett lacunaris infarctusok alakulhatnak ki az agy számos területén, valamint a kamraszarvak környezetében fehérállományi károsodás, azaz leukoaraiosis. Mindezek kapcsán olyan agyi területek, központok, illetve az ezeket összekötő pályák károsodhatnak, amelyek következménye különböző súlyosságú vaszkuláris demencia lehet.

A demencia tünetei közé a feledékenységen, az új dolgok megjegyzésének és a régi emlékek felidézési zavarán túl, a tájékozatlanság, figyelemzavar, bizonyos addig rutinnak számító cselekvések (pl. öltözködés, evés, munkaképesség) képességének elvesztése, járászavar, alvás-ébrenlét ciklusának megváltozása, vizelet-, illetve széklettartási zavar, túlzott lehangoltság, vagy feldobottság, illetve közöny kapcsolódhat. Vaszkuláris demencia esetén a személyiségváltozás mértéke kisebb, mint Alzheimer-kórban, ám a feledékenység és a tájékozódési zavar hasonló a két típus esetében.

A magas vérnyomás agyi szövédményei közé tartozik a fejfájások jelentős része is.

A vaszkuláris demencia jelentősége és megelőzése

A vaszkuláris demencia előfordulási gyakorisága 1,5 százalékra tehető, az Alzheimer típusú demencia után ez a második leggyakrabban előforduló demencia típus. Ebben a betegségcsoportban a halálozási arány magasabb, mint egyéb típusokban, a túlélési idő pedig rövidebb: az 5 éves túlélés a demencia kezdetétől számítva 39 százalék.

A vaszkuláris demencia esetén nincs olyan kezelési mód, amely hosszú távon megfelelő mértékben javítana a tüneteken. A vaszkuláris demencia kialakulása azonban az esetek döntő többségében megelőzhető lenne az időben felismert és megfelelően kezelt magas vérnyomással, éppen ezért a megelőzésre kell törekedni.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás zajlott annak a vizsgálatára is, hogy a vérnyomáscsökkentők milyen hatást fejtenek ki a demencia kialakulására és progresszió lassítására. Az eredmények szerint a gyógyszerek összességében előnyösen hatnak mind a betegség megelőzésében, mind a folyamat lassításában, bár önmagában a gyógyszerszedés az eltérő okok és egyéni jellemzők miatt nem jelent megoldást sem a demencia biztos elkerülésére, sem a szellemi leépülés megállítására. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek közül az ACE-gátlók (angiotenzin konvertáló enzim-gátlók), az ARB-k (angiotenzin II receptor-blokkolók) és a béta-blokkolók esetében mutattak ki kuttások előnyös hatást különböző vizsgálatok, a vaszkuláris demencia mellett Alzheimer-kór esetében is. A pontos összefüggések tisztázáshoz további kutatások szükségesek.

Ez is érdekelheti Hogyan mérje helyesen a vérnyomását?

Dr. Bessenyei MónikaForrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Bessenyei Mónika, neurológus

Cikkajánló

Visszérbetegség
Visszérbetegség

Hogyan alakulhat ki a visszeresség?

Izomláz
Izomláz

Pihentessük vagy dolgozzunk rá?

WEBBeteg - Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Németh Ágnes
WEBBeteg - Dr. Bene Orsolya, kardiológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.