• A mozgás jó az emlékezetromlás ellen

        Szerző: WEBBeteg - K. J. fordító

        Már heti két és fél órás sportolással is hatékonyan léphetünk fel a memóriavesztés ellen. A rendszeres testmozgás hatékonyabbnak bizonyult, mint a gyógyszeres kezelés.

        A mozgás nem csak testileg tart formában, hanem arról is gondoskodik, hogy szellemileg is fittek maradjunk. Ausztrál kutatók nemrégiben arra kaptak tudományos bizonyítékot, hogy a kellő mennyiségű sportolással múltbéli emlékeinket is megóvhatjuk az enyészettől.

        A Melbourne-i Egyetem tudósai, összesen 138 olyan, ötven évesnél idősebb tesztszemély részvételével folytatták le kísérleteiket, akik a vizsgálódások kezdetén memória-problémákkal küszködtek, ám orvosi szempontból még nem igényeltek beavatkozást. A kísérletek végére mindannyian javítottak emlékezési képességeiken.

        Hirdetés

        Az ausztrál kutatók arra kérték a résztvevőket, hogy fél évig minden héten, legalább háromszor sportoljanak – a sportolás alatt kis igénybevételt megkövetelő testmozgást értettek, és nem maratoni futásra való felkészülésre kérték a középkorú résztvevőket. Ennek megfelelően a legtöbben a sétálást választották, s a vizsgálódások után is megtartották ezt a szokásukat.

        A Nicola Lautenschlager vezette kutatócsapat, egy 70 fokozatú Alzheimer skálán (úgynevezett Alzheimer’s Disease Assessement skálán) értékelte a résztvevők teljesítményét, amely az emlékezés-, a tájékozódás-, a koncetrálás-, megítélő-, beszédkészséget és gyakorlati képességeket takart.

        Már féléves testi aktivitás előnyei is egyértelműen éreztették hatásukat: a rendszeresen mozgók átlagosan 1,3 ponttal jobb eredményt értek el, mint annak a kontrollcsoportnak a tagjai, akik nem végezték a rendszeres sétálást.

        Jobb közérzet

        A tizennyolc hónapig tartó kísérlet után a „sportos” csoport tagjai átlagosan 0,69 ponttal körözték le a mozgást kerülőket.

        „Az elsőre alacsonynak tűnő érték azonban nem lebecsülendő” – hangsúlyozza Lautenschlager – „mivel az aktívabb csoport tagjait csak nagyon csekély testmozgásra kértük. A vizsgálatok sikere még így is jóval jelentősebb, mint a hagyományos gyógyszeres beavatkozással kezeltek esetében.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az első tesztév után, amikor azt kértük a résztvevőktől, hogy hagyják abba a testmozgást, jóval látványosabb eredménypontokról beszélhettünk.” Ami a pontoknál is fontosabb: a csoport tagjai arról számoltak be, hogy közérzetük – hála a mértékletes sportolásnak – érzékelhetően javult, kevesebben szenvedtek depressziós tünetektől, mint vizsgálódásaink előtt, és emellett a szív- és érrendszeri vizsgálatok is kedvezőbb eredménnyel zárultak.

        Világszerte közel 27 millió embert kezelnek alzheimer-kórral. A szám – a kutatók számítása szerint – 2050-ig elérheti a 106 milliót is, s ennek megfelelően szinte népbetegségnek számít. Ha a technológia lehetővé tenné a betegség 12 hónappal korábbi felismerését, 9,2 millió esettel kevesebb ilyen jellegű megbetegedés lenne a Földön – hangsúlyozzák a szakértők.


        Forrás: fucus.de
        K.J., fordító
        Lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos

        Legutóbb frissült: 2017.05.14 05:21
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Diabétesz gyermekeknél

        Diabétesz gyermekeknél

        Dr. Horváth Balázs

        Gyermekkorban többnyire az 1-es típus alakul ki, de a 2-es is egyre gyakoribb.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Ön mennyit tud az Alzheimer-kórról?

        A szellemi leépülés az Alzheimer-kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad. Jelenleg az intenzív kutatás ellenére az Alzheimer-kór kezelésére nem áll rendelkezésünkre hatékony terápia. Ön mennyit tud az Alzheimer-kórról? Töltse ki tudástesztünket!

        A szellemi leépülés lelassítható!

        Amikor egy szerettünk vagy talán a legfontosabb ember az életünkben a szellemi hanyatlás első jeleit mutatja, tisztában lehetünk vele, hogy a lejtőn sajnos már nemigen van megállás. Vagy mégis? Egyes kutató-orvosok szerint remény még ilyenkor is van: a folyamaton jelentős mértékben lassíthatunk és a beteg állapotában is javulást érhetünk el. Az időskori demenciával kapcsolatos kérdéskört szakértőnkkel, dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körül.

        A demencia stádiumai

        A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

        Az agykutatás új területe

        Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet az a kutatás, amely az agy eddig ritkán vizsgált területével foglalkozik. A Debreceni Egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását.

        Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór hátterében

        A Neuron című szaklap friss számában közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség - írta a LiveScience.com.

        Alzheimer-kór - A kognitív képességeket támogató speciális terápiás módszerek

        Az Alzheimer-kór kezelése terén az utóbbi években nagy előrelépés történt. Összegyűjtöttük, hogy jelenleg milyen kezelési módszerek érhetőek el.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.