Alzheimer-kór témájú cikkek

Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

Az Alzheimer-kór jellemzően időskorban kialakuló betegség. Változik a magatartás, beszűkül a gondolkodás - hétköznapi nyelven gyakran időskori elbutulásként szokták emlegetni.

Amikor egy szerettünk vagy talán a legfontosabb ember az életünkben a szellemi hanyatlás első jeleit mutatja, tisztában lehetünk vele, hogy a lejtőn sajnos már nemigen van megállás. Vagy mégis? Egyes kutató-orvosok szerint remény még ilyenkor is van: a folyamaton jelentős mértékben lassíthatunk és a beteg állapotában is javulást érhetünk el. Az időskori demenciával kapcsolatos kérdéskört szakértőnkkel, dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körül.

Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

Vaszkuláris (éreredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt alakulnak ki.

A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

A gondolkodási és kognitív funkciók Alzheimer-kórral járó beszűkülése jelentősen megnehezíti az érintettek mindennapjait. Hazánkban jelenleg kétszázezer ember szenved ebben a betegségben.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.

Egy idős családtag ápolása sok időt, energiát és anyagi ráfordítást követelhet a hozzátartozóktól, ami gyakran kellemetlen feladatok elvégzésével is járhat. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a demens betegek ápolása jóval nagyobb stresszforrást jelenthet, mint az egyéb betegségben szenvedő vagy a kizárólag fizikailag korlátozott betegek ellátása.