Alzheimer-kór téma

Édesanyám (56 éves) állandóan elfelejti, hogy mit hova rak, és hogy egyáltalán volt-e a kezében, amit keresünk. Rákérdez 5 perce elhangzó dolgokra is, bár igaz, hogy nagyon stresszes életet él. Az ő anyukájának ugyanilyen gondjai voltak, halála előtt pedig már a lányát sem ismerte fel. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

Vaszkuláris (éreredetű) demenciáról beszélünk minden olyan esetben, amikor a tünetek az agyi vérellátás bármilyen okból (érelzáródás, súlyos érszűkület) bekövetkező zavara miatt alakulnak ki.

Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően - derül ki a Pécsi Tudományegyetem közleményéből.

Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami a szellemi képességek súlyos romlásával jár együtt, olyan mértékig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi.

Amikor egy szerettünk vagy talán a legfontosabb ember az életünkben a szellemi hanyatlás első jeleit mutatja, tisztában lehetünk vele, hogy a lejtőn sajnos már nemigen van megállás. Vagy mégis? Egyes kutató-orvosok szerint remény még ilyenkor is van: a folyamaton jelentős mértékben lassíthatunk és a beteg állapotában is javulást érhetünk el.

A demencia szót sokan az időskori elbutulással azonosítják. Legtöbbeknek egyetlen betegség jut eszükbe e szó hallatán, az Alzheimer-kór. Pedig érdemes tudni, hogy számos más oka is lehet a demencia kialakulásának.

Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.

A demencia kórlefolyása függ annak típusától, ezért a megfelelő terápia szempontjából fontos beazonosítani a demencia típusát. A stádium felismerése is jelentős az adott kezelési stratégia felállításában, és a hozzátartozók életének újraszervezése szempontjából.

Ajánlott a rendszeres szellemi tréning, valamint az agyi erek (és egyben a szívkoszorúerek) elmeszesedésére hajlamosító rizikófaktorok kiiktatása, továbbá a fej sérüléseinek kerülése. Ezen túlmenően a tudomány még nem tudja biztosan, mit tehetnénk az Alzheimer-kór megelőzéséért.