• Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Az Alzheimer-kór komplex betegség, amit az eddigi kutatások alapján feltehetően több tényező (adottságok és az életmódból adódó okok) kombinációja eredményez. Mik a rizikófaktorok?

        Az Alzheimer-kórról

        6/1 Az Alzheimer-kór és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?
        6/3 Az Alzheimer-kór okai
        6/4 Diagnózis: Alzheimer-kór
        6/5 Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
        6/6 Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Az Alzheimer-kór kialakulását valószínűleg bizonyos tényezők, például fertőzés, csökkent agyi vérellátás és genetikai érzékenység kombinációja eredményezi.

        A kutatók néhány feltételezhető rizikófaktort már meghatároztak.

        1. A kor
        Az Alzheimer-kór általában 65 éves kor fölött jelentkezik, ritkán azonban 40 éves kor előtt is találkozhatunk vele. A 65 és 74 éves korosztály kevesebb, mint 5 százalékánál alakul ki Alzheimer-kór, 85 éves kor felett azonban ez az arány már az 50 százalékot is eléri.

        2. Öröklődés
        Abban az esetben, ha Önnek első fokú rokona Alzheimer-kórban szenved - tehát szülei, testvérei betegek -, nagyobb a valószínűsége, hogy Önnél is megjelenik a betegség. Bár az Alzheimer-kór hátterében álló genetikai elváltozások nincsenek teljesen felderítve, már azonosítottak három olyan genetikai mutációt, ami jelentősen növeli a kockázatot bizonyos családokban. Az amyloid prekurzor fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos mutációja korai kezdetű Alzheimer-kórhoz vezet, továbbá az apolipoprotein E (APOE) gén egy bizonyos formája növeli a kései kezdetű Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

        Hirdetés

        3. Nem
        A nőknél nagyobb gyakorisággal alakul ki a betegség, mint a férfiaknál, bár részben azért, mert tovább élnek.

        4. Életmód
        Ugyanazok a tényezők, amelyek a szívbetegség kockázatát növelik, növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét is, például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. A nem megfelelően kezelt cukorbetegség szintén rizikófaktor. Nem elég a testet edzeni, fontos, hogy az agyunkat is folyamatosan kondicionáljuk. Egyes vizsgálatok szerint a szellemileg egész életükben aktív emberek kisebb eséllyel betegednek meg.

        5. Képzettség
        Vizsgálati eredmények szerint minél alacsonyabb szintű valakinek a képzettsége, annál nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Egyes kutatók feltételezik, hogy minél többet használja valaki az agyát, annál több szinapszis (idegsejtek közötti kapcsolat, amelyben információátadás történik neurotranszmitterek segítségével) alakul ki, ami nagyobb tartalékot jelent az egyén számára a kor előrehaladtával (van miből veszíteni). Nem tisztázott azonban, hogy a gyengébb iskolázottság és a kisebb szellemi aktivitás önmagában kockázati tényezője-e, vagy egyszerűen nehezebb kimutatni az Alzheimer betegséget olyan embereknél, akik képzettebbek, illetve gyakran edzik az agyukat.

        6. Toxicitás
        Egy régóta ismert elmélet szerint bizonyos elemeknek, illetve vegyszereknek kitett emberek könnyebben kapnak Alzheimer-kórt. Egy időben az alumíniumot tartották ilyen lehetséges veszélyeztető tényezőnek, mert az Alzheimer kóros embereknek az agyában alumínium lerakódás található. Számos év elteltével azonban, senkinek sem sikerül közvetlen kapcsolatot találni az Alzheimer-kór és a szervezetbe jutott alumínium között. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan bizonyíték, amely szerint egy konkrét anyag növelné a betegeknél az Alzheimer-kór rizikóját.

        7. Fejsérülés
        Egyes megfigyelések szerint bizonyos volt bokszolóknál idővel demencia alakul ki. Feltételezik, hogy a fej súlyos traumája - például a hosszabb eszméletvesztéssel kísért agyrázkódás -, rizikófaktora lehet az Alzheimer-kórnak. E kapcsolatot nem minden vizsgálat igazolta.

        8. Hormon szubsztitúciós terápia
        A női hormonok bejuttatásának szerepe a demencia kialakulásában jelenleg nem tisztázott. Az 1980-as és 90-es években a vizsgálatok azt mutatták, hogy a menopauza (a menzesz elmaradása) után adott ösztrogénkezelés csökkentheti a demencia kockázatát. Más vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy a 65 éves kor felett ösztrogént szedő nők esetén a demencia kockázata inkább nő. Egyelőre nincs eldöntve, hogy az ösztrogén csökkenti-e vagy növeli a kockázatot.

        WEBBeteg logó

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Módosítva: 2019.03.08 18:36, Megjelenés: 2018.03.06 11:25
      • Cikkajánló

        A köszvény

        A köszvény

        Dr. Zsuga Judit

        A köszvényes roham szinte mindig hirtelen, főleg éjszaka kezdődik.

        A hangulatjavítók

        A hangulatjavítók

        Dr. Muszil Dóra

        Nemcsak testi tüneteket okoznak, hatással vannak az érzelmi életre is.

        Az összetett munka megelőzheti az elbutulást

        Egy tanulmány szerint, melyet a Dél Floridai Egyetem öregedéstudományi tanszékén végeztek, azoknál, akiknek a munkája az átlagosnál összetettebb, jelentősen kisebb az esélye az Alzheimer- kór és demencia (időskori elbutulás) kialakulásának.

        Az elesés az Alzheimer-kór korai tünete lehet

        Ha az idős emberek gyakran elesnek vagy egyensúlyi problémáik vannak, az az Alzheimer-kór korai jele lehet. A St. Louisi Washington Orvosi Egyetem tudósai az Alzheimer Egyesület nemzetközi gyűlésén Párizsban tették közzé felfedezésüket.

        A demencia típusai és a várható életkilátások

        A demencia kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amely számos szellemi leépüléssel járó kórképet foglal magába. A demencia tünetei közé általában a memóriazavar, a kommunikációs nehézségek, az ítélőképesség hanyatlása és a személyiségváltozás tartozik. A korai tünetek gyakran különösen fontosak a különböző típusú demenciák egymástól való megkülönböztetésére.

        Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei

        Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.

        A kolin meg is akadályozhatja az Alzheimer-kór kialakulását

        A kolin egy vízben oldódó makrotápanyag, amely hasonlóképpen hat a szervezetben, mint a B-vitaminok. Szükséges a máj és az agy megfelelő működéséhez, biztosítja az idegrendszer és az izmok egészségét, valamint fenntartja a normális anyagcserét.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

        Alzheimer-kór alakulhat ki a gyorsételektől

        Egy svéd tanulmány szerint a hamburger, a sült burgonya és a hasonló gyorséttermi ételek fogyasztása, elősegíti az Alzheimer-kór kialakulását. A betegségben szenvedők száma húszévente megduplázódik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.