• Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Az Alzheimer-kór komplex betegség, amit az eddigi kutatások alapján feltehetően több tényező (adottságok és az életmódból adódó okok) kombinációja eredményez. Mik a rizikófaktorok?

        Az Alzheimer-kórról

        6/1 Az Alzheimer-kór és tünetei
        6/2 Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?
        6/3 Az Alzheimer-kór okai
        6/4 Diagnózis: Alzheimer-kór
        6/5 Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei
        6/6 Megelőzhető-e az Alzheimer-kór?

        Az Alzheimer-kór kialakulását valószínűleg bizonyos tényezők, például fertőzés, csökkent agyi vérellátás és genetikai érzékenység kombinációja eredményezi.

        A kutatók néhány feltételezhető rizikófaktort már meghatároztak.

        1. A kor
        Az Alzheimer-kór általában 65 éves kor fölött jelentkezik, ritkán azonban 40 éves kor előtt is találkozhatunk vele. A 65 és 74 éves korosztály kevesebb, mint 5 százalékánál alakul ki Alzheimer-kór, 85 éves kor felett azonban ez az arány már az 50 százalékot is eléri.

        2. Öröklődés
        Abban az esetben, ha Önnek első fokú rokona Alzheimer-kórban szenved - tehát szülei, testvérei betegek -, nagyobb a valószínűsége, hogy Önnél is megjelenik a betegség. Bár az Alzheimer-kór hátterében álló genetikai elváltozások nincsenek teljesen felderítve, már azonosítottak három olyan genetikai mutációt, ami jelentősen növeli a kockázatot bizonyos családokban. Az amyloid prekurzor fehérje, valamint a preszenilin 1 és preszenilin 2 fehérjék bizonyos mutációja korai kezdetű Alzheimer-kórhoz vezet, továbbá az apolipoprotein E (APOE) gén egy bizonyos formája növeli a kései kezdetű Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

        Hirdetés

        3. Nem
        A nőknél nagyobb gyakorisággal alakul ki a betegség, mint a férfiaknál, bár részben azért, mert tovább élnek.

        4. Életmód
        Ugyanazok a tényezők, amelyek a szívbetegség kockázatát növelik, növelik az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét is, például a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. A nem megfelelően kezelt cukorbetegség szintén rizikófaktor. Nem elég a testet edzeni, fontos, hogy az agyunkat is folyamatosan kondicionáljuk. Egyes vizsgálatok szerint a szellemileg egész életükben aktív emberek kisebb eséllyel betegednek meg.

        5. Képzettség
        Vizsgálati eredmények szerint minél alacsonyabb szintű valakinek a képzettsége, annál nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Egyes kutatók feltételezik, hogy minél többet használja valaki az agyát, annál több szinapszis (idegsejtek közötti kapcsolat, amelyben információátadás történik neurotranszmitterek segítségével) alakul ki, ami nagyobb tartalékot jelent az egyén számára a kor előrehaladtával (van miből veszíteni). Nem tisztázott azonban, hogy a gyengébb iskolázottság és a kisebb szellemi aktivitás önmagában kockázati tényezője-e, vagy egyszerűen nehezebb kimutatni az Alzheimer betegséget olyan embereknél, akik képzettebbek, illetve gyakran edzik az agyukat.

        6. Toxicitás
        Egy régóta ismert elmélet szerint bizonyos elemeknek, illetve vegyszereknek kitett emberek könnyebben kapnak Alzheimer-kórt. Egy időben az alumíniumot tartották ilyen lehetséges veszélyeztető tényezőnek, mert az Alzheimer kóros embereknek az agyában alumínium lerakódás található. Számos év elteltével azonban, senkinek sem sikerül közvetlen kapcsolatot találni az Alzheimer-kór és a szervezetbe jutott alumínium között. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan bizonyíték, amely szerint egy konkrét anyag növelné a betegeknél az Alzheimer-kór rizikóját.

        7. Fejsérülés
        Egyes megfigyelések szerint bizonyos volt bokszolóknál idővel demencia alakul ki. Feltételezik, hogy a fej súlyos traumája - például a hosszabb eszméletvesztéssel kísért agyrázkódás -, rizikófaktora lehet az Alzheimer-kórnak. E kapcsolatot nem minden vizsgálat igazolta.

        8. Hormon szubsztitúciós terápia
        A női hormonok bejuttatásának szerepe a demencia kialakulásában jelenleg nem tisztázott. Az 1980-as és 90-es években a vizsgálatok azt mutatták, hogy a menopauza (a menzesz elmaradása) után adott ösztrogénkezelés csökkentheti a demencia kockázatát. Más vizsgálatok viszont azt mutatták, hogy a 65 éves kor felett ösztrogént szedő nők esetén a demencia kockázata inkább nő. Egyelőre nincs eldöntve, hogy az ösztrogén csökkenti-e vagy növeli a kockázatot.

        WEBBeteg logó

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Módosítva: 2019.03.08 18:36, Megjelenés: 2018.03.06 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Anyaságra készülve

        Anyaságra készülve

        Dr. Farkas Ágnes

        10 dolog, amivel segíthetjük, hogy egészséges terhességünk legyen a jövőben.

        Alzheimer-kór: Mit tehet a betegért?

        Az Alzheimer-kór legismertebb tünete a memória fokozatos romlása, ezért a betegséget sokszor azonosítják a feledékenységgel. Fontos azonban tudni, hogy a betegség nem áll meg az emlékezőképesség elvesztésénél, hanem az élet minden területére hatással van.

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Alkohol, dohányzás, koleszterin és az Alzheimer-kór

        Az Alzheimer-kór jellemzően időskorban kialakuló betegség. Változik a magatartás, beszűkül a gondolkodás - hétköznapi nyelven gyakran időskori elbutulásként szokták emlegetni.

        Mi okozhat még feledékenységet a demencián kívül?

        Feledékenység, koncentrálóképesség-romlás olykor-olykor bárkivel előfordulhat. Mivel azonban a háttérben nemcsak olyan okok állhatnak, mint a stressz vagy a kimerültség, hanem súlyos, akár életet veszélyeztető betegségek is, a legjobb mielőbb orvoshoz fordulni, ha memóriaromlást tapasztal.

        Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

        A szellemi hanyatlás, vagyis a demencia a társadalmak öregedésével egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A demenciában szenvedő idős emberek ellátása nemcsak társadalmi szinten jelent jelentős terhet, hanem az egyes családok számára is komoly problémát okozhat az ilyen betegek ellátása.

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

        Az Alzheimer-kór kezelési lehetőségei

        Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.

        Alzheimer-kór alakulhat ki a gyorsételektől

        Egy svéd tanulmány szerint a hamburger, a sült burgonya és a hasonló gyorséttermi ételek fogyasztása, elősegíti az Alzheimer-kór kialakulását. A betegségben szenvedők száma húszévente megduplázódik.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.