Hogyan előzhető meg a demencia kialakulása?
frissítve:
A WHO legfrissebb irányelvei szerint a demencia ugyan nem minden esetben előzhető meg, de mivel kialakulásában bizonyítottan szerepet játszik több olyan tényező is, ami befolyásolható, a hangsúly a kockázat csökkentésén van. Mi magunk is sokat tudunk tehát tenni a szellemi hanyatlás elkerülése érekében a rizikófaktorok lehetőség szerinti elkerülésével.
| Demencia - A téma cikkei |
| 10/1 Mi a demencia? |
A demencia elnevezés több különböző betegséget foglal magába, melyek a szellemi teljesítőképesség hanyatlásával és a személyiség változásával járnak együtt. A demenciában szenvedő pácienseknek elsősorban emlékező- és gondolkodási képessége romlik. Nehézséget jelent számukra az új gondolati tartalmak megértése és visszaidézése. Önmagában a feledékenység azonban még nem jelent egyet a demenciával.
A demencia különböző formáiban (pl. vaszkuláris demencia) meghatározó az életmódtényezők szerepe, ez sajnos korlátozottabban mondható el az Alzheimer-kórról. Vannak ugyanis olyan demenciatípusok, illetve esetek, amelyekben a nem befolyásolható kockázati tényezők szerepe nagyobb. A demencia azon rizikófaktorai, amelyeket nem tudunk megváltoztatni, az életkor, a nem és a genetikai hajlam.
Ezek mellett azonban számos olyan befolyásolható tényező ismert, amelyek kiiktatásával vagy mérséklésével jelentősen csökkenthető a kockázat. Egészséges életmóddal, tudatos prevencióval tehát a demencia rizikója nagymértékben csökkenthető.
A demencia rizikófaktorai
A demencia kialakulásának pontos okai még ma sem teljesen ismertek. Vannak azonban kockázati tényezők, amik bizonyítottan befolyásolják a betegség kialakulásának valószínűségét. Ezeknek 2 csoportjuk van:
- A nem befolyásolható rizikófaktorok közé a már említett életkor, a nem és a genetikai hajlam tartozik.
- A befolyásolható rizikfaktorok kerülésével (amennyiben ez lehetséges) sokat tehetünk szellemi épségünk megőrzése érdekében. Ezek a lehetőleg kerülendő tényezők a következők:
- Elhízás
- Magas vérnyomás (hypertonia)
- Cukorbetegség
- Magas koleszterinszint (hyperlipidaemia)
- Szív-érrendszeri betegség, korábbi stroke
- Korábbi fejsérülés (pl. ütés)
- HIV-fertőzés
- Halláscsökkenés
- Látásromlás
- Alvászavarok
- Dohányzás
- Túlzott alkoholfogyasztás
- Egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód
- Alcsony iskolázottság
- Társas kapcsolatok hiánya, szociális elszigeteltség
- Légszennyezettség
Mit tehetünk tehát a kockázatcsökkentés érdekében?
A WHO új irányelveinek legfőbb üzenete, hogy ne egyetlen kockázati tényezőre koncentráljunk, hanem egyszerre több területen támogassuk az agyunk egészségét. Ennek érdekében tegyük az alábbiakat:
- Legyünk és maradjunk szellemileg aktívak!
- Ápoljuk szociális kapcsolatainkat!
- Rendszeresen végezzünk testmozgást!
- Kerüljük az alkoholfogyasztást!
- Ne dohányozzunk!
- Figyeljünk oda az egészséges táplálkozásra!
- Érjük el és tartsuk egészséges testsúlyunkat!
- Kezeltessük megfelelően (de lehetőség szerint inkább előzzük meg) az esetlegesen fennálló
- elhízást
- cukorbetegséget
- magas vérnyomást
- magas koleszterinszintet
- halláscöskkenést
- depressziót
- stroke-ot
- traumás agyi sérüléseket
- látásromlást
- alvásproblémákat
- HIV-fertőzést
- Lehetőség szerint kerüljük a szennyezettebb levegőjű területeket, vagy legalább próbáljuk csökkenteni a kitettségünket!
Az alapbetegségek mielőbbi és hatékony kezelése mellett tehát tanácsos odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra, a káros szenvedélyek kerülésére. A szellemi aktivitás, valamint a stimuláló szociális kapcsolatok ápolása késleltetheti a demenciás folyamatok kialakulását, illetve előrehaladását.
A legfrissebb irányelvek szerint a szellemi hanyatlás megelőzése céljából menopauza után lévő 65 éves vagy annál idősebb nők számára hormonterápia nem javasolt. Ahhoz pedig, hogy 65 év alatti nőknek – beleértve a korai petefészek-elégtelenség, a korai meneopuaza által érintett és perimenopauzában lévő hölgyeket is – kifejezetten demenciamegelőzési céllal ajánlani lehessen hormonkezelést, nincs elegendő meggyőző bizonyíték.
| Gyógyszeres megelőzéssel kapcsolatos kutatások |
| Kutatók ma is kísérleteket folytatnak annak érdekében, hogy megtalálják azt a gyógyszert, mely a betegséget okozó fehérjével szemben immunissá tenné a szervezetet. Ehhez az immunrendszer reakcióját úgy kellene megváltoztatni, hogy azelőtt kiiktassa azt a bizonyos fehérjét, mielőtt az kárt tenne a szervezetben. Sajnos azonban a gyógyszer kikísérletezésére feltehetően még éveket kell várnunk. Azontúl, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek a magas koleszterinszint rendezésén keresztül egy demencia-rizikófaktor kiiktatásában játszanak szerepet, feldezték, hogy bizonyos típusaik gyulladáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Ez azért jelentős, mert a demencia legtöbb formája az agyszövetben lejátszódó krónikus gyulladásos folyamat következtében alakul ki. Több kutatás is azt találta, hogy a koleszterinszint-csökkentők segíthetnek a demencia kialakulásának megelőzésében, de jelenleg is folynak erre vonatkozó vizsgálatok. |
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Onmeda.de, Risk reduction of cognitive decline and dementia, WHO guidelines, second edition
