Demencia - Mi lehet a kiváltó ok?

A demencia szót sokan az időskori szellemi leépüléssel azonosítják, okaként egyetlen betegségre, az Alzheimer-kórra gondolnak. Pedig érdemes tudni, hogy számos más ok állhat a demencia kialakulásának hátterében, sőt valódi demenciát nem jelentő, visszafordítható folyamatok is állhatnak a demenciaszerű kognitív zavarok mögött.

A valódi demencia jellemzői

Minden, a demenciák csoportjába tartozó betegségnek az a lényege, hogy az agy bizonyos területein az idegsejtek károsodnak elhalnak, vagy megszűnik a sejtek közötti kapcsolat. A valódi demencia hátterében tehát az agy organikus (szervi) károsodása áll, úgynevezett neurodegeneratív betegség, a folyamat tartós. Az, hogy milyen tüneteket észlelünk, milyen funkciók károsodnak, attól függ, hogy az agynak melyik része, illetve mely idegsejtek érintettek.

A demens betegekre - függetlenül a kiváltó októl - jellemző az emlékezőképesség jelentős károsodása, a tervezési és érvelési képességek romlása, valamint a tájékozódási képtelenség mind térben, mind pedig időben. Emellett viselkedésük, személyiségük megváltozik, önkontrolljuk gyengül, hangulatuk is ingadozik, és nem képesek már mindennapi tevékenységük önálló ellátására. Nem minden demens betegnél jelentkezik minden területen a szellemi hanyatlás, de a demencia diagnosztizálásához legalább két funkció kimutatható romlása szükséges.

Mi okozhat demenciát?

A szellemi leépülés hátterében leggyakrabban az Alzheimer-kór áll. Emellett a romló agyi vérkeringés (pl. érelmeszesedés, stroke miatt) által okozott úgynevezett vaszkuláris demencia is gyakran szerepel kiváltó okként. A két vezető betegség együtt az összes demencia 90 százalékát teszi ki, mindkettő előfordulása 65 éves kor után az életkorral növekszik. A demens betegek jelentős részénél együttesen is előfordulhat.

A maradék 10 százalékban már ritkább betegségek diagnosztizálhatóak. Ide tartozó kórkép a Pick-betegség, a Lewy-testes betegség, a Huntington-kór, a Creutzfeldt-Jakob-kór és a Parkinson-kór. Maradandó kognitív károsodást, tehát valódi demenciát okozhat továbbá a krónikus alkoholfogyasztás (Korsakoff-szindróma), az előrehaladott agytumor, bizonyos fertőző betegségek (HIV és szifilisz), mérgezések (drog, nehézfémmérgezések) és a többszöri fejtrauma is.

A demenciát okozó betegségek lehetnek agyi kórképek, melyek elsődleges tünete maga a demencia - ezeket nevezzük elsődleges/primer demenciának. Lehetnek a központi idegrendszert is károsító egyéb eredetű betegségek, melyek közvetve okoznak demenciát - ezek a másodlagos/szekunder demenciák. A két csoportban azonban közös, hogy tartós agyi károsodást idéznek elő, a folyamat nem visszafordítható, ugyanakkor lassításáért és megelőzéséért is sokat tehetünk.

Lásd még A demencia típusai és a várható életkilátások

Demenciaszerű tüneteket okozó betegségek, állapotok

Számos olyan állapot és betegség létezik, amelyek a kognitív folyamatos romlását okozzák, de nem tekinthetőek valódi demenciának. Ezek többsége visszafordítható, gyógyítható. Hátterükben nem az agy neurodegeneratív károsodása áll, hanem egyéb betegségek, funkcionális zavarok, pszichiátriai problémák. Ezek az okok már fiatalabb életkorban is fennállhatnak, így akinél 65 éves kor előtt jelentkeznek memóriazavarok, koncentrációzavarok, érdemes ezen kórképek irányában megkezdeni a kivizsgálást.

A kognitív funkciók tartósan fennálló, de visszafordítható romlását okozhatják az alábbiak:

• krónikus veseelégtelenség - a vesefunkció romlása miatt toxinok halmozódhatnak fel a szervezetben
• pajzsmirigybetegség - a pajzsmirigyhormonok részt vesznek a neurotranszmitterek felszabadulásában is
• B-vitaminok hiánya (B₁, B₆, B₁₂, folsav), elektrolit eltérések - az idegrendszer működéséhez szükségesek
• oxigénhiányos állapotok (krónikus hipoxia COPD, vagy ismétlődő hipoxia alvási apnoe esetén)
• gyógyszer mellékhatások - érdemes elolvasni a tartósan szedett gyógyszer betegtájékoztatóját
• Lyme-kór
• daganatos betegségek

Demenciához hasonló zavarokat okozó pszichiátriai kórképek:

• Depresszió - a kognitív funkciók nem szervi eredetű lassulása következik be (áldemencia/pszeudodemencia)
• Stressz, kimerültség, szorongás - súlyos esetben

Fontos tudni, hogy több olyan állapot van, ami kezdetben, a demenciaszerű tünetek jelentkezésekor még átmeneti kognitív romlásnak tekinthető, és ebben a fázisban még visszafordítható. Előrehaladott esetben, az állapot súlyos és tartós fennállása esetén azonban már az agyi idegsejtek maradandó és jelentős károsodása következik be, így lassítható, de nem gyógyítható demencia lép fel. Ilyen a B-vitamin-hiány, pajzsmirigybetegség, a hidrokefália (megnövekedett agyvíz-mennyiség) vagy az alkoholfogyasztás miatt kialakuló zavar is. Sok esetben a stroke utáni kognitív zavar is átmeneti, de súlyos károsodás esetén vaszkuláris demencia is kialakulhat.

A demencia alatt minden esetben tartós állapotot értünk, az átmeneti zavartság (akár dehidratáció miatt), a delírium állapota (ami idősebb életkorban akár egy húgyúti fertőzés következményeként is kialakulhat) nem tekinthető demenciának.

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos