Vastagbél téma

A végbél és vastagbél tisztítása témájában számtalan írást találhatunk a világhálón, azonban az ezzel kapcsolatos vélekedés eléggé ellentmondásos. Van, aki kifejezetten hasznosnak és egészségesnek véli, mások inkább csak a hátrányáról írnak.

A vastagbélben kialakuló divertikulumok, vagyis kis kitüremkedések a legkülönbözőbb panaszokhoz vezethetnek, és az 50 év feletti lakosság közel felét érintik. Dr. Mármarosi István, gasztroenterológus a szükséges vizsgálatokról és kezelési lehetőségekről beszélt.

A végbél a vastagbél legvégső szakasza, viszonylag gyakorta előforduló megbetegedések helye.

A vastagbélbetegségek, a vastagbélrák szűrése, kimutatása csak igen korlátozottan történhet közvetlenül fizikális vizsgálattal (ujjal csupán a végbél alsó szakasza érhető el), a többi bélszakasz vizsgálata más módszerekkel valósítható meg: vastagbéltükrözéssel vagy CT-kolonoszkópiával. A hagyományos röntgenvizsgálat, az irrigoszkópia szerepe a rákdiagnosztikában ma már visszaszorult.

A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma. Ismerje fel a vastagbéldaganat korai tüneteit!

A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek.

A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma.

Magyarországon ez a növekedés kiugró: míg ötven évvel ezelőtt tizenöt megbetegedés jutott 100 000 lakosra, napjainkban ez a szám ötvenkilenc. Ezzel jelenleg a második legnagyobb számban előforduló daganatos halálok hazánkban, a nem dohányzó emberek esetében pedig az első. Évente kb. 5000 beteg hal meg vastag- vagy végbélrákban.

A betegség fiatal korban ritka, a betegek száma 50 éves kor fölött nő meg. A vastagbélrák azonos arányban fordul elő mindkét nemben, míg a végbélrák a férfiak esetében gyakoribb.

• A vastagbélrákról

Az utóbbi 30 évben a vastagbél-, és végbélrákos esetek száma négy-ötszörösére emelkedett, és a második leggyakoribb rosszindulatú megbetegedéssé vált. Holott szűrővizsgálattal felfedezhető állapotokról van szó, melyeket korai stádiumban közel 100%-os eséllyel teljesen meg lehet gyógyítani.

• Részletesen a vastagbéldaganatról
• Bővebben a végbélrákról

A vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) nem tartozik a legkedveltebb vizsgálatok közé, pedig a leghatékonyabb daganatszűrő és akár megelőző eljárások egyike.

A kolonoszkópia a végbél, a szigmabél, a vastagbél, illetve a vékonybél-vastagbél átmenet vizsgálatára szolgáló eljárás, melynek során a vizsgáló orvos a nyálkahártya valós képét látja.

A vastagbélrákszűrés diagnosztikus találati biztonsága 95 százalék felett van, ami azt jelenti, hogy 100 megbetegedésből 95-öt felismernek a beavatkozás során.

Nem csupán a diagnózis megalkotásához elengedhetetlen az alkalmazása, a kolonoszkópia ugyanis kettős célt szolgál. Egyrészt láthatóvá teszi az esetleges elváltozásokat, például kinövéseket, daganatokat, fekélyeket vagy vérzéseket. Másrészt pedig egyes esetekben lehetőség van a felfedezett probléma kezelésére is, így többek közt eltávolíthatók a rákmegelőző állapotot jelentő polipok, vagy történhet vérzéscsillapítás és biopsziás mintavétel szövettani vizsgálat céljából.

• Hogyan zajlik a kolonoszkópia?

A rosszindulatú daganatok áttéteit metasztázisoknak is nevezik. A daganatból kilépő rákos sejtek a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül eljutnak a szervezet egy vagy több pontjára. Ott megtelepednek és burjánzásnak indulnak újabb daganatot (áttétet) képezve. Az elsődleges daganatot, amelyből a rákos sejtek szétszóródtak, primer daganatnak nevezik, a metasztatikus daganato(ka)t pedig szekunder daganat(ok)nak.