Milyen veszélyek leselkednek gyermekeinkre a nyári szünidőben?

szerző: Balogh Mária, újságíró - WEBBeteg
frissítve: 2023.08.14.

A nyári vakáció megannyi öröme mellett a szülőkre, nagyszülőkre, táboroztató pedagógusokra hatalmas felelősség hárul, hogy a gyermekek testi épségét biztonságban tudják. Igaz, a legnagyobb óvatosság mellett is egyetlen pillanat alatt bekövetkezhet a baj, a sérülés.

Sok múlik azon is, hogy óvódás, általános iskolás, netán gimnazista csemetéről van-e szó. Bármennyire furcsa, de a középiskolások merészebbek, és sokan közülük olykor felelőtlen lépésekre szánják el magukat. Szóba jöhet a szabálytalan, fejvédő nélküli kerékpározás, rollerezés, kismotorozás, autóvezetés, ami különösen veszélyes a kánikulában. A vészhelyzetet erősíti, ha alkoholos állapotban, kontrollvesztetten, többen ülnek az autóba. A tragédia egy pillanat alatt történhet meg bármely életkorban. Lássuk, hogy mire érdemes a szülőknek, nagyszülőknek figyelniük!

Hirdetés

Döbbenetes az a statisztikai adat, mely szerint Magyarországon több gyermek és fiatal (1-18 éves korig) veszti életét balesetben és bántalmazás következtében, mint az összes betegséget együttvéve. A szakemberek azt kérik, ha két felnőtt jelen van bármely sérülés vagy baleset során, akkor az egyik mindenképpen maradjon a sérült gyermekkel, ifjúval, míg a másik értesíti a mentőket. A legfontosabb feladat a gyermek megnyugtatása, és a stabil testhelyzet. Vannak azonban olyan állapotok, amikor tilos mozdítani a sérülten. Ha bárki fürdőzés, vízbe ugrás közben szenved balesetet, rendellenes elváltozást, amit egy elvétett ugrás is előidézhet, semmiképpen ne próbáljuk a medencéből vagy a nyílt vízből kihozni.

A legtöbb, amit tehetünk és meg is kell tetnnünk, hogy a mentők érkezéséig lehetővé tesszük számára, hogy stabilan megtartjuk a vízben, s biztonságosan lebegni hagyjuk a víz felszínén. Mozgatni tilos! Ez a komolyabb vagy enyhébb csigolyasérülések esetében is a legstabilabb állapot a beteg számára. Ezt követően, minden teendőt bízzunk a szakszerű ellátást nyújtó mentőorvosokra, mentőtisztekre és ápolókra. Hasonló a helyzet, ha fuldokló gyermeket viszünk ki a partra. Azonnal kérjünk elsősegélynyújtást a strandon szolgálatot teljesítő személytől vagy hívjunk mentőt, az azonnali ellátás legfontosabb része, hogy a lenyelt vízmennyiség mielőbb távozzon a szervezetből, a légutakból.

Sajnos sokan nem figyelnek arra, hogy ha a gyermek 1-2 percig a víz alatt volt, mindenképpen javasolt a kórházi megfigyelése és a szakszerű ellátása. A vízben lévő különféle anyagok ugyanis olyan nem kívánatos folyamatot indíthatnak el a szervezetben, melyek a tüdőbe kerülve a tüdőszövetet károsíthatják. Bízzuk szakemberre ezt a műveletet is, ha nem végeztünk elsősegély-tanfolyamot vagy nem vagyunk egészségügyi dolgozók!

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Az idegentest, tárgy, játék, félrenyelt étel esetében is azonnali ellátás szükséges az aspiráció miatt. Azonnal értesítsük a mentőket! Ha van tapasztalatunk, az első lépés, hogy a gyermeket hassal a térdünkre fektetjük, a fejét ne lógassa, s a kicsit előre eső lapocka közé határozott mozdulattal mérjünk egy ütést. Ezt maximum ötször ismételjük, tekintettel a gyermek életkorára, fizikai állapotára. Ezzel egy időben a mentőknek is meg kell érkezniük. Ha sikeres volt az idegentárgy eltávolítása, akkor is kórházba kell szállítani a gyermeket, mert röntgenfelvétellel szükséges ellenőrizni, nem maradt-e valamilyen részecske a légutak bármely részében, vagy az annál mélyebben lévő szervek egyikében. A későbbiekben a széklet ellenőrzése is fontos, aminek segítségével távozhatnak ezek a lenyelt tárgyak. Ne feledjük! A félrenyelés nagyon veszélyes.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

- Komoly vérzésre, fájdalomra, törésre utaló jel, vagy mérgezés gyanúja esetén, ájuláskor, bármely állati harapást követően azonnal a mentőket kell értesíteni, illetve elsőként a legközelebbi háziorvost. Ne akarjunk magunktól gyógyító munkát végezni, ha nem vagyunk orvosok vagy egészségügyi dolgozók. Elsősegélyben, újraélesztésben akkor részesítsük a sérültet, ha pontosan tudjuk, hogy mit és hogyan kell elvégezni az adott traumás helyzetben – tudtuk meg dr. Szabó-Kiss Éva családorvostól, aki hozzátette: - A leggyakoribb nyári gyermekbalesetek a törések, napégések, égési sérülések, száj- és bélfertőzések, rovarcsípések, allergiás reakciók, és a különféle közúti, vízi vagy utcai balesetek. A kisebbek nem tudnak arról gondoskodni, hogy megvédjék magukat a napszúrástól vagy a bőrük leégésétől a tűző napon, ahol egyébként, nem is tartózkodhatnának 11 és 16 óra között. Érzékenyebb a bőrük, mint a felnőtteknek, gyorsabban leégnek, s ha nincs védve a fejük az erős napsugaraktól, pillanatok alatt napszúrást kaphatnak. A rendszeres zuhanyzás, a fejvédő, a magas faktorszámú naptej használata szinte kötelező. Ugyanez vonatkozik a rendszeres folyadékfogyasztásra kicsik és felnőttek esetében egyaránt. Ha erre nem figyelünk oda, a kiszáradás veszélye is fennáll.

Ha mégis napszúrásra gyanakszunk, amit erős fejfájás, hányinger, szédülés, levertség, étvágytalanság, olykor hányás kísérhet, mindenképpen kérjünk orvosi segítséget. Törekedjünk ilyenkor is a folyamatos folyadékpótlásra, a fejfájás és a hányinger csillapítására. A vizes borogatás a homlokon, a csuklókon, a bokákon mindig jó szolgálatot tesz. Ne erőltessük az evést. Ha a bőr megégett a napon, és nem enyhül az otthoni patikában található speciális készítményre a fájdalom, ugyancsak orvosi segítséget kell kérni. Semmit nem bízhatunk a véletlenre a „holnapi” javulás reményében.

Ezt olvasta már? A kiszáradás - Vigyázat, csökkenhet a szomjúságérzet!

- A másik gyakori nyári baleset a különféle ficamok, csonttörések előfordulása, ami egyetlen pillanat alatt, egy váratlan esés következtében is megtörténhet. Mi a helyes teendő ilyenkor, s miként segítsünk, hogy ne ártsunk segítségünkkel a sérültnek?

- A csonttörések, továbbá a láb zúzódása, a boka, a váll, a könyök, a térd ficama mind a leggyakoribb nyári balesetek közé tartoznak. A tünetek nagyon hasonlóak a töréséihez. Első teendőnk a csemete megnyugtatása, testhelyzetének fixálása, és ha tudjuk, alkalmazzuk elsőként a háromszögletű kendővel a rögzítést. Így a fájdalom csillapodik, és megelőzzük a további sérülést, ha nyugvóponton van a beteg testrész. Bármely hasonló sérülés esetén nem késlekedhetünk, fel kell keresni a lakóhelyhez legközelebb lévő baleseti sebészetet, ha szállítható állapotban van a gyermek. Ha nincs, várjuk meg a mentők érkezését! A vérző fej mögött is húzódhat törés, repedés, agyrázkódás, amit otthon nem lehet, és nem is szabad orvosolni. Bármely testrész hasonló sérülése kórházi vizsgálatot, speciális képalkotó diagnosztikai felvételt, annak szakorvosi véleményezését igényli, illetve a sérülésnek megfelelő kezelést, beavatkozást. Mindenképpen ki kell zárni a koponyaalapi törést és a koponyaűri vérzést. A baleset helyszínén ez nem dönthető el. Ugyanez vonatkozik minden más törésgyanús helyzetre is.

Ezeket olvasta már?

Az agyrázkódás tipikus tünetei közé tartozik, melyekre fordítsunk nagy figyelmet: a rövid ideig tartó eszméletvesztés, az ismétlődő hányás, szűnni nem akaró hányinger, szédülés, fejfájás, aluszékonyság, bágyadtság, sápadtság, látászavar, nyugtalanság érzete. Ugyancsak szakorvosra kell bízni a vizsgálatot és a kezelés módját.

Ha pedig eszméletvesztéssel jár bármely sérülés, a beteget óvatosan fordítsuk az oldalára, meggyőződve arról, hogy azt megelőzően nem esett-e hátra a nyelve, ami fulladáshoz vezethet. Ha ez mégis megtörtént, azonnal szabaddá kell tenni a légutakat! Mozgatni tilos, s mielőbb értesíteni kell a mentőket. Az ehhez hasonló baleseteket nem önkéntes segítőként kell kezelni, hiszen a civil ember nem orvos, nem szakápoló. Fontos, hogy a sérült gyermeket – és felnőttet – soha ne itassuk, ne etessük az orvosi vizsgálat előtt. Akkor sem, ha eszméleténél van. Ellenkező esetben késleltetnénk a kórházba szállítás utáni gyors ellátást. Ami segítség lehet, az az, ha hideg vizes ruhával törölgetjük a szája környékét, a homlokát és az arcát. Ha ez felzaklatja, ne tegyük ezt sem.

- Ugyancsak gyakoribb lehet nyáron a vérzésekkel járó sérülés, baleset, amit okozhat valamely testrész mélyebb megvágása, s különösen veszélyes, ha ez koszos vagy rozsdás eszközzel történt. Sok esetben baleset vagy sportsérülés lehet a felelős. Mi a helyes teendő ilyenkor?

- Ügyelnünk kell arra, hogy ha erősen vérzik bármelyik testrész, s amíg megérkezik a szakszerű segítség, feltétlenül nyomókötést alkalmazzunk (ami nem téveszthető össze a szorítókötéssel!). A nyomókötés lényege: az artériás és a jelentősebb vénás vérzést egy teljes csomag steril mull-lappal (gézlapokkal) lefedjük a fertőzés elkerülése érdekében, a sebváladék és a vér felitatása miatt. Ezután szintén steril, rugalmas pólyával, nevezhetjük fáslinak is, rögzítjük a gézlapot az adott testrészhez, hogy az ne mozdulhasson el. Amennyiben az adott személy lélektanilag képes a beteget elsősegélyben részesíteni, emelje óvatosan a fekvő helyzetben lévő beteg szívének magassága fölé a vérző testrészt. Az artériás nyomás inkább óvatosabb, fokozatos erősségű folyamat, ami egyben határozottságot kíván kíván. Ha nem szűnik a vérzés a mentők érkezéséig, bátran helyezzünk újabb, teljes csomag gézlapot arra, ami már a seben van, s gyakoroljunk ismételt nyomást a kritikus, vérző testrészre, de ne erőből! Semmit ne szórjunk, ne öntsünk a vérző pontra, bízzuk a továbbiakat a szakemberekre. Ha tetanuszfertőzés veszélye áll fenn a sebet okozott koszos vágó, szúró eszköz miatt, a tetanusz elleni injekció beadásának szükségességéről az orvosok, a mentősök döntenek. Ilyen esetben is a sérült stabilitásának, helyes testhelyzetének megtartása a legfontosabb a vérzéscsillapítás mellett. Feleslegesen soha ne mozgassuk a beteget, s ne állítsuk a lábára, ne hagyjuk magára!

Ez is érdekelheti Sebek és vérzések ellátása

- A nyári szünidőben pillanatok alatt megtörténhet, hogy a gyermekek leforrázzák magukat, égési sérülést szenvednek grillezés, szalonnasütés közben, és sajnos az sem ritka, hogy a nagy felfedezések során sérült vezetékhez érnek és áramütést szenvednek. Milyen főszabályokra figyeljenek ilyenkor a szülők, rokonok, nagyszülők?

- A legkritikusabb helyzet, ha áramütés után nincs szívműködés. Ilyen esetben rohammentőt kell hívni, hiszen minden perc számít! A szakszerű ellátás után a gyermeket 24 órás kórházi megfigyelésre az egészségügyi intézményben tartják, és folyamatosan ellenőrzik a szükséges létfontosságú értékeit. Ha szerencsés kimenetelű az áramütés, a megfigyelés után, amikor az orvos azt alkalmasnak tekinti, a csemetét hazaviheti a szülő. Itt kell megemlíteni, hogy a nyári önfeledtségben se engedjük soha, hogy a gyermekek úgy zuhanyozzanak vagy fürödjenek, hogy a közelükben hajszárító vagy bármilyen más elektromos eszköz található a fürdőszobában!

Az égési sérüléseknek pedig számos formája létezik, melyek többnyire a felnőttek felelőtlenségéből következnek be. Égett gyermeknek szájon át semmit nem adhatunk! A fájdalmát kúppal csillapítsuk. Steril fedést kell helyezni az égett felületekre, s megvárni a szakorvosi ellátást. Ne kenegessük semmivel a bőrt, és ne varázsoljunk elő semmit a nagyi házi patikájából, mivel azzal növelhetjük a fertőzésveszélyt. A gyermeken lévő tenyérnyinél nem nagyobb olyan égést, aminek nem hólyagosodik fel látványosan a bőrfelülete, feltétlenül mutassuk meg a családorvosnak. Vélhetően, otthoni ápolással gyógyítható a gyermek az általa felírt készítményekkel. Ha az égési sérülés ennél nagyobb kiterjedésű, vagy bármekkora és felhólyagosodik, azonnali kórházi ellátást igényel a kisbeteg. Ilyenkor főként ne próbálkozzunk a régen még alkalmazott otthoni módszerekkel!

Bővebben Mit tegyünk égési sérülés esetén?

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Szabó-Kiss Éva, családorvos