Létezik-e gyermekeknél növekedési fájdalom?

Dr. Vas Felícia Emese
szerző: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász - WEBBeteg
megjelent:

Az úgynevezett gyermekkori növekedési fájdalom egy olyan összefoglaló elnevezés, amely rendkívül összetett és nagyon sok gyermeket érint(het), ám pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre. Jelen cikkünkben megkíséreljük összefoglalni a legfontosabb orvosi szempontokat, illetve gyakorlati tudnivalókat is próbálunk nyújtani a szülőknek.

Az elnevezés is téves/nem szerencsés, hiszen nem bizonyított, hogy a gyermekek fejlődése, növekedése fájdalommal is járhat. Korábban azt gondolták, hogy a fájdalom a csontok gyors méretbeli növekedéséből származik, ám ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Egy 2022-es összefoglaló tanulmányban egy ausztrál munkacsoport arra a következtetésre jutott, hogy nincs konszenzus abban, hogy valójában mit is jelent a növekedési fájdalom vagy éppen mi a definíciója és hogyan diagnosztizálható. A jelenség definíciói igen változatosak, sokszor homályosak, és néha egyenesen ellentmondásosak.

Mikor, hol és hogyan fáj?

A témával foglalkozó vizsgálatok eltérőek, nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy milyen életkorban jelentkezik a fájdalom, de abban megegyeznek, hogy visszatérő jelenségről van szó. Érdekesség, hogy a gyerekek legintenzívebben csecsemő- és kamaszkorukban nőnek, a növekedési fájdalom ugyanakkor 3-12 éves kor között jelentkezik, leggyakrabban 6-7 éves korban.

A szakmai cikkek leírásai mind az alsó, mind a felső végtag izmainak, illetve a térd környékének fájdalmát írják le, azonban ezen panaszok előfordulhatnak úgy is, hogy csupán egy területre korlátozódik. Legtöbbször alsó végtagi fájdalomra panaszkodnak (a vádliban, lábszárban, combban, a térd mögött, a sípcsontban vagy a bokánál), de néha a karokban is jelentkezhet, és gyakran kíséri fej- vagy hasfájás. A fájdalom inkább az izmokban, inakban, ínszalagokban jelentkezhet, mint az ízületekben. Jellemző, hogy kétoldali fájdalmat, diszkomfortot éreznek a gyermekek.

A fájdalom főként az esti/éjszakai órákban fordul elő. Görcsös, lüktető fájdalom a jellemző, melynek erőssége lehet gyengébb is, de akár olyan mértékű is lehet, hogy a gyermeket sírásra kényszeríti - akár álmából fel is ébreszti. (Érdekesség, hogy hátfájdalomra általában nem panaszkodnak.)

Külön nehézséget jelent, hogy sok gyermek/serdülő/tinédzser sportol, akár versenyszerűen is. Egy megterhelő edzést követően akár olyan panaszok is előfordulhatnak, amelyeknek nem tulajdonítanak nagy szerepet, ezzel megnövelve a helytelen vagy a késői diagnózis lehetőségét. Sajnálatos módon a fentiek miatt akár rejtve is maradhat a gyermekkori növekedési fájdalom, ezzel hosszú távú problémát okozva a gyermeknek.

Sokan úgy gondolják, hogy a fájdalmat arra lehet visszavezetni, hogy az ilyen korú gyermekek egész nap fára másznak, ugrálnak, vagyis túlterhelik a fejlődésben lévő csont- és izomrendszert.

Hogyan diagnosztizálják?

A kórisme felállításához a részletes kórelőzményen kívül szükség van szakorvosi fizikális vizsgálatra, laboratóriumi vérvizsgálatra, illetve képalkotó vizsgálatra (leggyakrabban röntgen vagy MRI). A panaszok és tünetek jelenléte, valamint a vizsgálatok eredményei alapján sok esetben nem derül fény a betegség kiváltó okára. Amikor a gyermekek által panaszolt fájdalomnak nincs egyértelműen bizonyított kiváltó oka, úgynevezett kizárásos diagnózist kell felállítania a szakembereknek.

Milyen egyéb betegségeket kell kizárni a kórisme felállításához?

A következőkben megkíséreljük összefoglalni azokat az enyhe és súlyosabb fokú kórképeket, amelyek hasonló panaszokat okoznak, mint a növekedési fájdalom és éppen ezért nagyon könnyű összetéveszteni azokkal.

A fenti tüneteket okozhatja például a reumás láz, amely egy olyan szövődmény, amely a kezeletlen Streptococcus-fertőzést (pl. torokgyulladást) követheti. Ez a betegség fájdalmat és duzzanatot okozhat az ízületekben, többek között a lábakban is. A fájdalom intenzív lehet, és jellemzően láz, fáradtság, illetve ízületi duzzanat is kíséri.

Amennyiben szisztémás tünetek is előfordulnak (pl. láz és általános rossz közérzet), akkor egy vírusfertőzés (pl. influenza) is magyarázhatja a tüneteket.

De bizonyos ortopédiai rendellenességek, mint például a lúdtalp vagy bokasüllyedés, szintén okozhatnak hosszabb távon fájdalmat.

Nagyon ritkán egy speciális autoimmun rendellenesség jeleként is láthatunk növekedési fájdalomra jellemző tüneteket. A juvenilis idiopátiás ízületi gyulladás (JIA), a szisztémás lupus erythematosus (más néven lupus vagy SLE) és a juvenilis dermatomyositis olyan autoimmun állapotok, amelyek ízületi fájdalmat, duzzanatot és merevséget okoznak többnyire.

A gyermekeknél jelentkező izomgörcsök és izomhúzódások szintén gyakoriak, különösen azoknál, akik aktívan sportolnak. Az izomgörcsök rövid, de intenzív fájdalmat okozhatnak, míg az izomhúzódás tartósabb fájdalommal járhat.

Az úgynevezett Osgood-Schlatter-betegség a térd alatti csont fájdalmát és duzzanatát okozza, különösen fiatal sportolóknál, akik sokat ugrálnak vagy futnak. Ez az állapot leggyakrabban serdülőknél fordul elő, és a tünetek általában néhány év alatt maguktól elmúlnak.

Ismert tény, hogy az alacsony kalcium- és D-vitamin-szint csontfájdalmat okozhat, különösen azoknál a gyermekeknél, akik tejmentes diétán vannak. Ezek az ásványi anyagok fontosak a csontok egészségéhez és erősségéhez, és hiányuk fájdalmat okozhat a lábszárban és más csontokban.

A csontfertőzések, mint az osteomyelitis, súlyos fájdalmat, magas lázat és duzzanatot okozhatnak a lábszárban.

Bár nagyon ritka, de a különböző csontdaganatok is okozhatnak lábszárfájdalmat gyermekeknél.

A gyermekeknél jelentkező lábszárfájdalom egyes esetekben leukémiára is utalhat, bár ez szerencsére extrém ritka. A leukémia, különösen az akut limfoid leukémia (ALL), csontfájdalmat okozhat, mivel a rákos sejtek elszaporodása nyomást gyakorol a csontvelőre, ahol a vérsejtek termelődnek. Emellett a leukémiás gyermekeknél a csontfájdalom mellett gyakran tapasztalható fáradtság, sápadtság, vérzékenység és gyakori fertőzések is​.

A fenti állapotok komolyak és azonnali orvosi beavatkozást igényelnek! Jelen cikkünkben nem részletezzük a kórképeket!

Mit csináljak szülőként?

Fontos kiemelni, hogy ha az alábbiak közül valamelyiket tapasztalja gyermekén, forduljon házi gyermekorvosához, aki szükség szerint további vizsgálatokra is elküldheti a gyermeket:

  • alsó vagy felső végtagi fájdalom, amely gyakori és régóta fennáll – főleg, ha alvásból is felébreszti a gyermeket,
  • duzzadt, vörös ízületek,
  • ha valamilyen sérülés áll fenn,
  • láz,
  • fogyás,
  • sántikálás, nehezített járás,
  • kiütés,
  • étvágytalanság,
  • fáradtság vagy gyengeség.

Mivel kezelik?

A kezelés a fájdalom okától függ. A növekedési fájdalmak és az izomhúzódások általában az esetek jelentős részében ártalmatlan jelenségek, otthoni ápolással kezelhetők. Sőt, gyakran – igaz, hogy hónapok/évek múlva – maguktól is elmúlhatnak. A fájdalomcsillapításra nincs specifikus kezelés, de elmondható, hogy a következők segíthetnek:

  • meleg fürdő, különösen lefekvés előtt
  • óvatos, finom masszírozás
  • nyújtás
  • pihenés
  • meleg borogatás (forró vizes palack)
  • fájdalomcsillapító alkalmazása – ibuprofén és paracetamol tartalmú készítmények alkalmazhatóak a megengedett dózisban. 16 éves kor alatt nem adható aspirin!

Amennyiben bebizonyosodik valamelyik fent említett konkrét kórkép, annak célzott kezelése indokolt.

Sajnálatos módon a kiváltó ok lehet súlyosabb állapot is, mint pl. fertőzések vagy daganatok, ezek (speciális) orvosi beavatkozást is igényel(het)nek. Fontos, hogy a szülők figyeljenek a gyermek panaszaira, és konzultáljanak gyermekorvosukkal, ha a fájdalom tartós vagy súlyos​.

A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a gyermekek egészségének és jóllétének biztosításához. A növekedési fájdalom nem vezet súlyos egészségkárosodáshoz, és általában tinédzserkorban megszűnik. A gyakori fájdalom, ami krónikus fájdalom formájában van jelen a gyermek mindennapjaiban, azonban nagy hatással lehet a gyermek és a család napi rutinjára, életminőségére, illetve lelki életére. A fentiekből pedig látható, hogy nagyon egyéni, nehezen megfogható és ebből következően nagyon nehezen diagnosztizálható (és esetenként nehezen kezelhető) problémával állnak szemben a szülők és a szakemberek is.

Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

A PMS valósága
A PMS valósága

Természetes eszközök a PMS kezelésére. (x)

Az afta megelőzése
Az afta megelőzése

Hogyan védekezhetsz az afta ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos
WEBBeteg összeállítás/Budai Allergiaközpont - Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus és Nánási László
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Cs. K., fordító

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Vas Felícia Emese

Dr. Vas Felícia Emese

Csecsemő- és gyermekgyógyász

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest